A repce az egyik olyan kultúrnövényünk, amelynek termesztése során egyedülálló módon nem a gyomirtás, vagy netán a kórokozók elleni védekezés dominál a növényvédelem végrehajtása és költségvetése során, hanem az állati károsítók elleni védekezés.
A repcét veszélyeztető kártevők sorát kora tavasszal két kistestű ormányos bogár nyitja meg. A repceszár-ormányos (Ceutorhynchus quadridens) és a nála pár tized milliméterrel testesebb nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) hazánk mindegyik tájegységében megtalálható. A nagy repceormányos a nyugati megyékben gyakoribb, míg a Tiszántúlon sok helyütt a repceszár-ormányos a domináns faj. A szárormányos 2,5-3,2 mm hosszú szürkés színű kis bogár, amelyet a pajzsocska környékén levő fehér kitinszőrök tesznek könnyen felismerhetővé. A nagy repceormányos sem egy góliát, 3,2-4 mm-es testhosszával csak éppen érzékelhetően nagyobb a szárormányosnál.
Ennek a fajnak nincs fehér foltja. Ez a faji azonosító bélyeg ráadásul csak szabadon, vagy vizes tálcsapdában látható jól. A sárga ragasztós lapok által gyűjtött imágók esetében a kitinszőrök összeragadása, a ragasztó elszínező hatása miatt alig észlelhető. Igazság szerint nincs döntő jelentősége annak, hogy melyik fajt fogta éppen az adott csapda, mivel a repcében semelyik Ceutorhynchus faj sem tekinthető jó barátnak.
Ezek az ormányos bogarak a repcetáblák szomszédságában a füves, bokros, erdős részeken telelnek, gyakran a tavalyi repcék közelében. Már 6-8 Celsius fokos hőmérséklet esetén megjelennek, de betelepülésük, repülésük 14-16 fokos hőmérsékletnél válik intenzívvé. A nagy repceormányos hőmérsékleti küszöbe picivel alacsonyabb, mint a szárormányosé, így hamarabb is jön elő és települ be a repcékbe. Nagyon lassú kitavaszodás esetén a két faj rajzása, a repce állományokba való berepülése között fél-egy hét különbség is kialakulhat.
Nagy repceormányos imágója
Mindkét kártevő faj a betelepülést követően 10-12 Celsius fokos hőmérséklet felett érési táplálkozást folytat és csak utána áll neki párosodni, majd petét rakni. A bogarak kártétele elenyésző, sok esetben észrevehetetlen. Az igazi gazdasági kárt a lárvák okozzák, amelyek eleinte a levélnyelekben, később pedig a repce szárában táplálkoznak. Bár van némi különbség a két faj peterakási helye között, de a jelenlegi modern, robusztus növekedésű és igen gyors kezdeti növekedésű fajták és hibridek esetében már alig érzékelhető. Mindkét faj egyaránt petézik és károsít a szárban és a vaskos levélnyelekben.
Az ormányosok lárváinak kártétele következtében visszamarad a repce fejlődése, a növény torzul, sok esetben a szára fel is reped. Ez másodlagos fertőzésekhez, pl. a Phoma lingam gomba kártételéhez is vezethet. A növények torzulása önmagában nem lenne olyan nagy probléma, hiszen a repcét nem dísznövénynek termesztjük, de a megzavart víz- és tápanyag-forgalom miatt e károsodott növények sokkal több becőt rúgnak el, mint az egészségesek.
Repceszár-ormányos lárvájának károsítása
A repcét támadó rovarok, így ezek az ormányos bogarak is jól repülnek a sárga színre, így sárga tálakkal vagy ragasztós lapokkal eredményesen csapdázhatóak. Mindkét csapdatípusnak megvannak a maga előnyei és sajnos a hátrányai is. Vadak által sűrűn járt területeken nem igazán szerencsés a sárga tál használata. A vaddisznó pl. szívesen iszik belőle és ivás közben rendesen telehordja az ormányán és pofáján levő szennyeződésekkel. Utána az a sárga tál már nem fog működni. A sárga tálakat a növényzet felső szintjével kell egy szintben tartani, amelynek kialakítása műszaki problémát is jelenthet. A sárga ragasztós lapok viszont száraz időjárásban szeles idő esetén válhatnak akár órák alatt használhatatlanná a porszennyezés miatt.
Bármelyik típusú eszközt használjuk is a károsító bogarak előrejelzésére, a csapdákat 1-2 naponta ellenőrizni kell. Naponta 3 nagy repceormányos, vagy 5 szárormányos esetén a védekezés szükségessé válik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ilyenkor azonnal védekezni is kell. A bogarak még jó időben is 2-3 napig érési táplálkozást folytatnak, csak azután párosodnak és kezdenek el petéket rakni. Az elpusztításukra tehát egészen a peterakásig van idő.
Ráadásul az időjárás sok esetben nem nagyon siet a repcetermesztő gazdák segítségére. Így volt ez 2013-ban és idén is, amikor a már megindult rajzást egy erőteljes lehűlési hullám félbeszakította. Hideg időben a betelepült bogarak sem táplálkoznak, hanem hibernálódva, fázósan kucorognak valahol a repce tövénél. nem mozognak, nem csinálnak semmit, ha inszekticidet juttatunk ki a területre, azzal nem találkoznak.
Ormányosok rajzásának követésére kihelyezett sárgatál
Az előrejelzési adatok, vagyis a sárga tálak és ragasztós lapok megmutatják ugyan, hogy aktuálisan mennyire mozgékony a területünkön élő ormányos populáció, de a védekezési döntést mindenképpen a rá következő időszak időjárásának figyelembe vételével kell meghozni.
