Az idei tél időjárása remélhetőleg visszabillenti az egyensúlyba azt a „bizonyos mérleget”, amelynek egyik serpenyőjében a károsítók, a másikban a növényvédelem van. Sok nem őshonos kártevőt tizedelhetett meg az eddigi hideg, és talán a kalászos gyomok sem fejlődtek folyamatosan a mínuszoknak köszönhetően, nem úgy, mint a korábbi években. Hátradőlni azonban nem szabad!
1. kép: Az Ergon Starnak köszönhetően a napraforgó árvakelés nem jelenik meg (2016. 05. 03., Cegléd)
Az úgynevezett grammos növényvédő szerek igen elterjedtek a hazai növényvédelemben: szó szerint elég néhány gramm a kívánt hatáshoz. Különösen kicsi a dózisa a metszulfuron-metilnek, melyből 4-5 g/ha-os aktív hatóanyag elég az érzékeny gyomok pusztulásához és a később kelők visszatartásához. Ebből következik, hogy a metszulfuron-metiles kombinációk (pl. Ergon Star) után nem kell sietni a tarlóhántással – nedvességmegőrzés szempontjából sok esetben azonban indokolt lehet –, mivel a hatóanyagnak aktív csírázásgátló hatása van, többek között a parlagfűre (Ambrosia artemisiifolia) is. Bizonyára sokan tapasztalták már azt a „klasszikus” jelenséget, amikor az aratással eltüntetjük a növénytakarást a parlagfű „feje fölül”, és egy hét múlva már virágzik. Ha ebben az időszakban csapadékosra fordul az időjárás, és nincs lehetőség megközelíteni a táblát valamilyen munkagéppel, akkor bizony izgulhat a terület gazdája, hogy lesz-e a villanyszámlán kívül még másik csekk is, amit be kell majd fizetnie. A metszulfuron-metiles kombinációkkal az előbb említett probléma kiküszöbölhető, és emellett mérhetően markáns a tartamhatása is a tárgyévi napraforgó árvakelés (Helianthus annuus) ellen.
Az ősszel és télen csírázó gyomok sok esetben indokolttá teszik a korai védekezést, de ha számítanunk kell a napraforgó árvakelés megjelenésére, akkor meg kell várni a csírázásához szükséges hőösszeget; természetesen ezt csak abban az esetben, ha kizárólag levélherbicidet használunk. A késlekedés elkerülése végett ezért célszerű olyan hatóanyagot választani, aminek van talajhatása is. A tartamhatásnak leginkább akkor van jelentősége, ha kicsit ritkább az állomány, és nem tud a kultúrnövény gyomelnyomó képessége kellőképpen érvényesülni. A metszulfuron-metilnél már 4 g aktív hatóanyag/ha-os dózisban megmutatkozik ez a hatás, és − átlagos időjárási körülmények között − tart egészen nyár közepéig, könnyítve ezzel a már említett parlagfű elleni védekezést is. Egy szántóföldi vizsgálatból kiderült, hogy a szóban forgó hatóanyagnál már 2 g/ha-os dózisban is jelentkezik a csírázásgátlás, de ez a mennyiség nem elegendő ahhoz, hogy elkísérje a kalászosunkat a betakarítás végéig. Biztonságot a 4 g/ha-os adag nyújt számunkra, mint ahogyan ez az 1. képen is látható: egy Ergon Starral kezelt tábla, melyen megfigyelhető, hogy a metszulfuron-metil nem engedi a kaszatos kultúránk árvakelését „csibészkedni” még a művelőnyomban sem.
A tartamhatásnak azonban ára van. Fontos említést tenni arról, hogy extrém esetek sorozatos egymásra épülése esetén (úgymint: extrém száraz időjárási körülmények, forgatás nélküli talajművelés, lúgos kémhatásba hajló talajok vagy levegőtlen talajszerkezet… és ezek bárminemű kombinációi ) nem kizárt, hogy előfordulhat depresszív utóhatás az érzékeny kultúrákon (cukorrépa, zöldség növények, pillangósok, repce). A repce ebből a szempontból ma már kivétel lehet, ugyanis a fitotoxicitásra hajlamosító tényezők fennállása esetén tanácsos a területre CL repce fajtát vetni, mellyel véglegesen elkerülhető a nemkívánatos utóhatás (Szabó R.). A külföldi vizsgálatok és a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a gyakorlatban tábla szinten nem szokott előfordulni az említett jelenség, ha betartjuk a termékekre előírt mennyiségeket. A metszulfuron-metil 8 g aktív hatóanyag/ha-os mennyiségében azonban már érdemes számolni ezzel a hatással, de Magyarország határain belül e hatóanyag maximális dózisa 6 g/ha (kivéve a vasúti pályatestek).
A gyakorló szakember számára nem szokatlan, hogy előfordulhat olyan eset, amikor jelentkezik a táblán a dupla dózis a ráfedés miatt: a „csücskös tábla” legvégén, a forgóban vagy a tábla egész hosszában a permetezőkeret csatlakozásainál, annak elkerülése végett, hogy ne legyen gyomos háromszög vagy csík aratáskor. Ezeken a kis felületeken szokott leginkább megmutatkozni az érzékeny kultúrán az a fitotoxikus tünet, amit az előző év hagyhatott maga után. Ez a jelenség nem idegen a gyomszabályozás történetében, bár a földművelő számára korántsem szemet gyönyörködtető. A döntés a gazda kezében van. Választhat egy igen széles hatásspektrumot és tartamhatást, mely kiterjed a közönséges füstikére (Fumaria schleicheri), a napraforgó árvakelésre, a parlagfűre, a fehér libatopra (Chenopodium album) és néhány T4-es gyomnövényre. Ezen felül még mindig marad a kezében számtalan lehetőség a kockázat elkerülésére (forgatásos talajművelés, nem érzékeny kultúra vetése…). Ugyanakkor dönthet ellentétesen is: nem kockáztatja azokat a táblarészeket, ahol ráfedés lehet, viszont így lemond a tartamhatás adta előnyökről, vállalva a bosszúságot aratáskor és nem kevésbé a postai sorban álláskor, amikor is a parlagfű miatti büntetést kell majd befizetnie (habár letölthető már okos telefonokra is csekk befizető applikáció).
Az előzőekből következik, hogy az Ergon Star (A Kamikaze csomagban is megtalálható) igen széles hatásspektrummal rendelkezik, biztonságosan használható, és olyan additív tulajdonságokkal bír, amivel egy másik dimenzióban valósíthatjuk meg a parlagfű elleni komplex védekezést.
Gellén András
www.sumiagro.hu
