Az elmúlt hetek esői, a talajból felszálló pára és a tavaszi meleg felébresztette a levéltetveket. Bangitán és díszribiszkén 04. 01-jén fotóztam a kárképét.
A hűvös napok most visszavetették a fejlődésüket, a terjedésüket, de a melegedő időjárásnál biztosan beindulnak. Ahol hangyákat látunk szaladgálni vagy katicákat sütkérezni, ott valószínűleg megtaláljuk a tetves ágakat is. A hárs gubacsatkája is megkezdte a gubacsképzést, 04. 06-i fénykép. Eljött a növényvédősök ideje.
Korai jelek a leveleken: mire számíthatunk?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és szponzoraink segítségével az idén is felszereltük az előrejelző csapdáinkat. Továbbra is keddenként olvassuk le a csapdákba repülő rovarokat. A selyemfényű puszpángmoly rajzását az ország 3 helyszínén, a vadgesztenyelevél-aknázómolyt pedig 13 ponton követjük. A fogási adatok szerdánként felkerülnek a támogatók holnapjaira.
Az eredményeket érdemes összehasonlítani a korábbi évek adataival. Egy adott körzeten belül is változhat pl. az aknázómoly első nemzedékének a rajzáskezdete és ebből adódóan az első permetezés időpontjában is eltérések lehetnek.
Itt 2009-ig is „visszalapozhatnak” a táblázatokban és a friss adatokat is megtalálják. Óbudán április első hetében 135 db aknázómolyt találtunk a varsáscsapdában. A levelek is kezdenek kitelni, készülhetünk az első permetezésre.
Már most mozgolódnak: mit jeleznek a csapdák?
A kertészeti kártevők követése is érdekes lehet Önöknek. Itt tájékozódhatnak pl. a rózsák, muskátlik, petúniák bimbóit is kirágó gyapottok-bagolylepke megjelenéséről. A lepkék már itthon is áttelelnek, de nagy tömegben délről vándorolnak be hozzánk. A csapdákkal tudjuk észlelni az imágók megjelenését.
A rajzáscsúcsot követően, a növények rendszeres átvizsgálásával a berágásra készülő kicsi hernyókat el tudjuk csípni. A felszínen még elérhetőek a permetlével. A bimbók belsejébe már nem tudunk bejuttatni rovarölő szert. (De ekkor már különben is megtörtént a kártétel, „kilyukasztották” a bimbókat. Felesleges lenne a védekezés.)
Amit most lát, később gondot okozhat
Az idei év nagy újdonsága a japán cserebogár és az őszi sereghernyó csapdáinak a beállítása, mely a NAK és a Nébih közös szervezésében valósult meg. Mindkét kártevő a „karantén” csoportba tartozik és a parkok, utcák növényeiben is nagy kárt okozhatnak. Csak néhány faj a sok közül, amin a japán cserebogár teljes tarrágást okozhat: nyír, rózsa, galagonya, hárs, vadgesztenye, mályvarózsa, kardvirág, fekete nyár, korai juhar, mogyoró, dália, stb.
Az őszi sereghernyó pedig a gyapottokhoz hasonlóan pl. a muskátliban, krizantémon, szegfűkön is rághat. Természtesen a szántóföldeken és az ültetvényekben is nagyon félnek a megjelenésüktől.
Kérem, hogy figyeljék Önök is a növényeken megjelenő kártevőket és ha a Nébih leírása alapján „gyanúsnak ítélik” azokat, akkor jelezzék a Nébih szakembereinek! A honlapjuk alján megtalálják a bejelentésre szolgáló űrlapot.
Új szereplők a láthatáron: érdemes figyelni
A „buxusmoly” csapdáink számát csökkentettük, mert tavaly volt ahol már egyáltalán nem fogtunk a lepkékből. Valószínűleg azért, mert mohón elfogyasztották az ország buxusainak a többségét. Ahol még maradtak permetezetlen bokrok, ott most is meg lehet találni a hernyókat. Április 7-én még a levelekből összeszőtt téli fészkéből bontottam ki az alvó hernyócskát.
Felébredése után majd folytatja az ősszel elkezdett kártételét. A kislevelű puszpángot is megrághatja! Szakszerű ápolással, növényvédelemmel még fenn lehet tartani a buxust.
A képek a szerző felvételei.
