Házi kertekben, dísznövény-, zöldségkultúrákban csigák (csupasz, házas) ellen alkalmazott, elsősorban megelőzésen, riasztáson, csapdázáson és csalogatáson alapuló biológiai, mechanikai, agrotechnikai védekezési eljárások nem minden esetben hozták, hozzák meg a kívánt hatást.
Részben az említettek miatt is, részben „kényelemből”, részben pedig a hirtelen észlelt veszélyhelyzet azonnali elhárítására növekvő mértékben csigaölő szereket alkalmazunk (1. táblázat).
| Készítmény | Hatóanyag | Dózis | Kultúra |
| Detia Degesch Schneckenkorn (Shalimar, Shamu, Shift, Shikari, Szuper D) | metaldehid (6%) |
0,6 g/m2 | szamóca (szabadföldi és hajtatott), zöldségfélék(kivéve leveles zöldségek) dísznövények |
| Fleet (Arion Pro) | metaldehid (30 g/kg) |
7 kg/ha | kalászos gabonafélék, repce, kukorica, fejes saláta, bogyósgyümölcsűek, almatermésűek, csonthéjasok, borszőlő |
| Fleet Super | metaldehid (50 g/kg) |
4 kg/ha | kalászos gabonafélék, repce, kukorica, fejes saláta, bogyósgyümölcsűek, almatermésűek, csonthéjasok, borszőlő |
| Metarex Inov (Limatak) | metaldehid (40 g/kg) |
5 kg/ha | articsóka, bab, bimbóskel, bogyós gyümölcsök, borsó, brokkoli, burgonya, cékla, cukorrépa, csemegekukorica, dísznövények, fejes káposzta, gyep, karalábé, karfiol, karórépa, kukorica, legelő, olajos magvak, őszi búza, őszi és tavaszi árpa, rét, rozs, saláta |
| Limex csigaölő szer | metaldehid (30 g/kg) |
0,7 g/m2 | bimbós kel (szabadföldi), brokkoli (szabadföldi), cserepes dísznövények (szabadföldi), csúcsos káposzta (hajtatott), csúcsos káposzta (szabadföldi), dísznövények (hajtatott), fejes káposzta (hajtatott), fejes káposzta (szabadföldi), karalábé (szabadföldi) |
| *Az információk tájékoztató jellegűek. A kiadott aktuális engedélyokiratok tartalma a hiteles információ. | |||
| 1. táblázat Hazánkban engedélyezett csigaölő készítmények* | |||
Saját Vas megyei tapasztalatok alapján, alátámasztva más megyei kollégák információival, csapadékos évek őszén, esetenként következő év tavaszán a csupaszcsigák szántóföldön is okozhatnak gazdasági mértékű kártételt.
2010-ben megyénkben az átlagosnál lényegesebb több csapadék esett. Október végén, Csempeszkopács térségében egy termelő 22 ha-os repcetábláján kifejezetten nagy foltokban hiányoztak a növények. A foltok határán pedig súlyosan károsodott növények (1. kép), mellettük pedig a talajon viszonylag nagy lyukak voltak láthatóak, lényegesen nagyobbak, mint ami a mocskos pajorra jellemző.
1. kép: Csupaszcsiga kártétele – Csempeszkopács, 2010. október
Öt perc ásás után megtaláltuk az első csigákat (2. kép), amelyeket szakértői segítséggel Arion fasciatus-ként azonosítottunk.
2. kép: Arion fasciatus – Csempeszkopács, 2010. október
Egy héttel később, Sárvár környékén, a Rába folyó árterén elhelyezkedő táblán találkoztunk súlyos kártétellel, amelyet szintén az említett faj okozott. A táblát 2010-ben bár rövid időre, de elöntötte a Rába. A terület 2011. áprilisi állapota a 3. képen látható.
3. kép: Arion fasciatus kártétele – Sárvár, 2011. április eleje
Amennyiben enyhe a tél, nincs hosszú ideig mélyen a talaj átfagyva, valamint az éves csapadékmennyiség legalább átlagos és többé-kevésbé egyenletes eloszlású, számíthatunk a csupaszcsigák fokozott kártételére. Bár a csigák szeretik a nedvességet, a folyamatos vízborítottságot nem élik túl.
Kifejezetten száraz időjárási körülményekre pedig egy speciális védekezési mechanizmust fejlesztettek ki: Mélyen lehúzódnak a talajba, és nedvesebb üregekbe „fészkelnek be”. Itt hosszú száraz periódusokat is átvészelhetnek, majd csapadékos napok után ismételten a talajfelszínre jönnek.
Ahhoz, hogy hosszú távon csökkentsük a csigák populációját, megelőző agrotechnikai lépéseket is tennünk kell. Ezen intézkedések célja az, hogy a vetésig ne legyen a csigáknak tápláléka az adott területen. Búvóhelyek, a talajban üregek se álljanak rendelkezésükre, ahol felszaporodhatnak, és amely kiindulási pont a további terjedésükhöz.
A csigaölő szerek hatékonyságát befolyásoló tényezők
- A csaléteknek vonzó hatása van a csigákra, néhány centiméter távolságról egyértelműen a csalétket választják és nem a növényt. Az egyenletes kiszórás így alapvető fontosságú.
- A kis méretű, egyenlő, ill. hasonló méretű szemcsék biztosítják a megfelelő lefedettséget és eloszlást a területen.
- A csalétek tartóssága, esőállósága meghatározza a hatástartamot.
Hazánkban jelenleg csak metaldehid hatóanyagú készítmények engedélyezettek. A metaldehid kontakt és gyomorméregként hat. Erős nyálkaképződés figyelhető meg, csökken a csiga víztartalma, akadályozott a mozgás, aminek következtében már képtelen a talajba húzódni. Így a granulátumból fogyasztott csigákat napközben is jól láthatjuk a talaj felszínén (4. kép).
4. kép: A granulátumból fogyasztott csigák már nem képesek elbújni – Csákánydoroszló, 2015. augusztus vége
Ha csak egészen kis mennyiségű csalétket fogyaszt el a csiga, alacsony hőmérséklet és magas páratartalom segíthet a regenerálódásban. Ez egyes esetekben elsősorban a nagy testű meztelen csigáknál fordulhat elő.
Csigakártételre az őszi kalászosokban is lehet számítani
A csupaszcsigák ősszel nem csak őszi káposztarepcében okozhatnak kárt. Hosszú, viszonylag meleg ősz, korai vetés esetén az őszi kalászosok is potenciális veszélynek vannak kitéve.
A csapdázás, a csapdázási módszerek ismerete és használata alapvető fontosságú a kártételi veszélyhelyzet megítéléséhez zöldségnövényeinknél is! A csupasz csigák jelenléte esetén a preventív védekezés, még a kártétel kialakulása előtt javasolt. Itt külön szeretnék utalni egyes zöldségfélékre (amelyeknek friss zöld része kerül fogyasztásra), ahol a felhasználható készítmények korlátozásai miatt csak a vetésig (palántázásig) van lehetőségünk a csigák számát lecsökkenteni.
Bár elsősorban csapadékos évjáratokban, valamint a rákövetkező évben számíthatunk a csupaszcsigák felszaporodására, szárazabb évjáratokban sem ülhetünk ölbe tett kézzel: mély fekvésű területek; folyók, tavak, csatornák, árkok, vizes élőhelyek melletti táblák, elhanyagolt, elgyomosodott területek szomszédságában termesztett növényeink állandó veszélynek vannak kitéve.
Fotó: A szerző felvételei
A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.
Az AF szaklap átszerkesztett változata Farkas István: Csupaszcsigák már szántóföldön is (2016. 04. 56. old.) című írása alapján.
