A gyümölcs- és szőlőtermesztést befolyásoló biotikus tényezők közé tartoznak a különböző kórokozók és kártevők. A már jól ismertek mellett azonban évről évre újabb, komoly potenciális veszélyt hordozó károsítók felbukkanásával kell számolni. Március második felében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közös szervezésében, az ország hat helyszínére kiterjedő rendezvénysorozat részeként az e kategóriába tartozó, jelenleg legnagyobb kihívást jelentő növényvédelmi kérdések kerültek a középpontba. A szervezők célja az ismeretek minél szélesebb körbe való eljuttatása, a szakmai tapasztalatcsere, és a kártétel minimalizálása érdekében kialakítandó szakmai összefogás kezdeményezése.
A rendezvénysorozat negyedik helyszíne a Pest megyei Budaörs volt, ahol a szakmai napot a NAK részéről Dr. Mártonffy Béla kertészeti osztályvezető, a NÉBIH részéről Jordán László elnökhelyettes, a Magyar Növényvédő és Növényorvosi Kamara nevében Dr. Tarcali Gábor elnök, és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa képviseletében Dr. Brazsil Dávid főtitkár nyitotta meg.
Az előadások sora a szőlő legkorábbi és legbonyolultabb fás betegségének ismertetésével, az ESCA-val kezdődött. Komplex etiológiájú betegségről van szó, amely azt jelenti, hogy kialakulásában több kórokozó együttesen vesz részt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a tünetes levelekről e mikroorganizmusok nem izolálhatók – mondta el Dula Bencéné növényvédelmi mikológus. A hektikus tünetmegjelenéssel járó ESCA-betegség nem gyógyítható. A krónikus fás betegségekkel fertőzött tőkék száma világszerte nő. A széleskörű összefogás és a bíztató eredmények ellenére azonban még nem született megnyugtató megoldás e betegség kezelésére. Meg kell tanulnunk együtt élni az ESCA-val úgy, hogy a lehető legkisebb gondot okozza. Törekedni kell a fertőzés megelőzésére (pl. alapanyag, metszőollók fertőtlenítése) és a kártételi szint minimalizálására.
Dula Bencéné növényvédelmi mikológus
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésének megakadályozását célzó védelmi programról Dr. Ripka Géza és Dancsházy Zsuzsanna (NÉBIH) tartott tájékoztatást. A szőlő fitoplazmák okozta betegségei közé tartozik a Flavescence dorée, FD, a szőlő aranyszínű sárgaság, valamint a feketevesszejűség vagy Bois noir, BD, a sztolbur fitoplazma. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis-t 2013 óta hét (Zala, Veszprém, Fejér, Vas, Somogy, Győr-Moson-Sopron, Baranya) megyéből, egyelőre elszórtan mutatták ki. Míg az aranyszínű sárgaság fitoplazma megjelenése a Dunántúlon jellemző, addig a terjesztésében szerepet játszó vektora, az Amerikából érkezett jövevényfaj, az amerikai szőlőkabóca (2006-ban jelent meg hazánkban), a Duna vonalától keletre fogható nagyobb egyedszámban. A fitoplazma terjesztésében valószínűleg más kabócafajok is részt vesznek. Az aranyszínű sárgaság elleni védekezés a vektorra irányul, az amerikai szőlőkabóca L3-as, L4-es alakjaira, a méhkímélést szem előtt tartva. Kulcsfontosságú a növényvédelmi kezelés pontos időzítése. Ehhez nyújt segítséget a termelők számára a NÉBIH által üzemeltetett honlapon elérhető monitoring rendszer, amely a kabócarajzás naprakész követésére ad lehetőséget. Az állami is támogatja a kabóca elleni védekezést, így bizonyos feltételek mellett és bizonyos mértékig lehetőség van a rovarölő szeres védekezés költségeinek megtérítésére. Amennyiben a hatóság fertőzött növényt talál, annak 1 km-es körzetét fertőzött zónaként zárja le, melyet 3 km-es feltételezetten mentes pufferzónával határol. E kijelölt területeken kötelező a termelők számára a kabóca elleni védekezés.
Dancsházy Zsuzsanna, NÉBIH
A foltosszárnyú muslicát 2012-ben találták meg először Magyarországon. Mára elterjedt, súlyos károkat okoz főként az őszi málnában, szamócában, más országokban a cseresznye- és meggytermesztésben jelent kihívást az ellene való védekezés. Az ecetmuslicával szemben a nőstény pengeéles, erős, kitinizált fogakkal ellátott fűrészes tojókészülékkel rendelkezik, amely lehetővé teszi a rovar számára, hogy sértetlen, éphéjú gyümölcsbe helyezze a tojásait. Szélsőségesen polifág faj, az érésben levő gyümölcsöket támadja. A szőlőben való kártételére vonatkozó nemzetközi irodalmi adatok ellentmondóak, a SZIE Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszéke által végzett kísérletsorozat alapján az derült ki, hogy hazai viszonyok között, bár minden borvidéken fogható, jelentősebb kárt nem okoz az ép egészséges bogyókon – mondta el Dr. Vétek Gábor.
Dr. Vétek Gábor, SZIE
A következő előadás szintén egy gyümölcskártevővel foglalkozott, az európai diótermesztőknek komoly fejtörést okozó dióburok-fúróléggyel. A rovar 2011-ben hazánkban is megtelepedett, jelenleg az ország nyugati felében fordul elő – mondta el Dr. Ripka Géza. Az ellene való védekezés során a legfontosabb, hogy meg kell gátolni azt, hogy a bábozódásra készülő lárva a fertőzött burokból a talajba kerüljön. Erre a fák aljának fóliatakarása nyújthat lehetőséget.
Az 1992 óta karantén listán szereplő kórokozó a Xylella fastidiosa terjedése jelenleg abban a fázisban van, amikor a haságoknak nagy figyelmet kell fordítani a felderítésre és szigorúan ellenőrizni kell az országba érkező növényi anyagokat, célzottan a csonthéjasokat, a szőlőt és a dísznövényeket. E melegkedvelő baktérium élete a faszövethez kötött. Terjesztésére több vektor kabócafaj is alkalmas. Változatos tünetek jellemzik a fertőzött növényeket, pl. levélszélperzselődés, hervadás, ágszáradás, törpülés, amelyek végül a növény pusztulásához vezetnek. 2013 őszén Dél-Olaszországban olajfák tömeges fertőződését figyelték meg. Az azóta eltelt évek során összesen 1 millió olajfa, a területen található állomány 10%-a pusztult ki. E fafajon a X. fastidiosa új kórokozónak számít, vélhetően leanderrel hurcolták be Közép-Amerikából. A baktérium gazdanövényköre rendkívül széles (300 növényfaj fogékony), veszélyezteti a teljes szőlő- és citrustermesztést is. Szerencsére még e növényfajokból nem mutatták ki a fertőzött olajfák szomszédságában sem, de cseresznyén, mandulán, mirtuszon és rozmaringon már igen. 2015-ben egy másik fertőzési góc is kialakult Európában, a Franciaországhoz tartozó Korzikán. 2106-ban Spanyolországban cseresznyében, és a cseh-német határvidéken négyéves leandernövényben jelent meg.
Dr. Ripka Géza, NÉBIH
Magyarországon még nem találtak X. fastidiosa-val fertőződött növényt. A baktérium különböző alfajai más-más növényfajból voltak kimutathatók, ezért alfaj szinten kell a védekezési intézkedéseket tervezni ellene. Mivel nagy a fertőzés kockázata, szigorú intézkedésekre van szükség a fertőzött növény környezetében. A 100 méteres tarvágási zónát ekkor 10 km szélességű pufferzónával kell körülvenni. Dancsházy Zsuzsanna külön felhívta a figyelmet a dísznövényekkel való behurcolás veszélyeire. Akár egyetlen, nyaralás során gyűjtött leanderhajtással bekerülhet az országba. Éppen ezért kiemelt feladat a lakosság tájékoztatása. Minden állampolgárnak értesítenie kell a növény-egészségügyért felelős hatóságot, ha tudomást szerez vagy akár csak gyanítja a Xylella fastidiosa jelenlétét. Ilyen kötelezettség előírása először fordult elő a szükséghelyzeti határozatok történetében. (Terveink szerint egy következő lapszámunkban az előadó tollából olvashatnak bővebb tájékoztatást e rendkívüli veszélyt rejtő baktériumfajról.)
Végezetül Lovas Melinda, a NAK kertészeti szakértője ismertette a NAK növényvédelmi előrejelző portál felépítését és működését.
Lovas Melinda, NAK
(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)
