Növényvédelem
Növényvédelem

Inváziós kártevők: az ázsiai lombfacincér

Inváziós kártevők: az ázsiai lombfacincér

Agrofórum Online

Nemigen múlik el úgy év Európában, hogy ne tűnne fel egy-egy új, idegenhonos rovarfaj valamelyik országában. Nincs ez másként Magyarországon sem. Az 1881 és 2010 között eltelt 130 évben száznál is több, fás szárú növényeken élő rovarfaj jelent meg hazánkban.

Megjelenésük üteme egyértelműen gyorsul. Az 1991 és 2010 közötti 20 esztendőben több új jövevény faj „jelentkezett be” országunkba, mint az azt megelőző 110 évben. Számos faj a klímaváltozás kínálta lehetőségeket kihasználva önerőből, észak felé terjeszkedve érte el határainkat. Nagyobb részük azonban valamiféle emberi közreműködésnek is köszönheti, hogy új hazára találhatott Európában és Magyarországon is. Az emberi közreműködés elsősorban a hatalmas volumenű világkereskedelemhez köthető, aminek keretében növényi terményeket, illetve élő növényeket is szállítanak országok és kontinensek között.

Általában igaz, hogy az apróbb, nehezebben észrevehető rovarfajokat nagyobb eséllyel hurcolják be terményekkel, vagy élő növényekkel együtt. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a korábban említett több mint 100 rovarfaj mintegy 2/3-a a Hemiptera rendbe tartozó kistestű faj (levéltetű, pajzstetű, stb.). Gondoljuk meg, áttelelő pajzstetű lárvából akár tucatnyi is utazhat szinte láthatatlanul egy-egy arasznyi kis növényen. Ha azonban van látványos kivétel e „szabály” alól, akkor az ázsiai lombfacincér (Anoplophora glabripennis Motschulsky, 1853) biztosan az.

Rendszertani besorolás

Az ázsiai elterjedésű, közel 40 fajt számláló genusz legismertebb faja. Ismertsége főként annak köszönhető, hogy Észak-Amerikába és Európa több országába is behurcolták. Taxonómiai státusza a mai napig vitatott, egyes vélemények szerint a glabripennis név tulajdonképpen nem egy fajt, hanem egy fajkomplexet takar.

Leírás, életmód és kártétel 

A kifejlett bogarak testhossza 25-35 mm. A hímeknél nagyobb nőstények csápja némileg meghaladja a testhosszukat (1. kép), a hímeké akár a testhossz 2-2,5-szeres méretét is elérheti (2. kép).

1. kép: Az ázsiai lombfacincér nősténye

2. kép: Az ázsiai lombfacincér hímje

A fényes, fekete szárnyfedőt nagyjából 20, szabálytalan alakú fehér folt díszíti. A csápok 11 ízből állnak, minden csápíz alsó fele világos kékesszürke színezetű.

A fiatal cincérek érési rágást folytatnak, ennek során a vékonyabb ágak kérgét rágják meg. Jelenlétüket ezek a nyomok is elárulhatják. A megtermékenyített nőstény 10-100 petét rak a tápnövény kérgébe rágott kis résekbe (3. kép).

3. kép: Az ázsiai lombfacincér peterakást szolgáló kéregsebzései

Vastagabb ágakon, a fa törzsén és gyökfőjén egyaránt előfordulhat peterakás. A peték 5-7 mm hosszúak, nyújtott, lapított ovális alakúak (4. kép).

4. kép: Az ázsiai lombfacincér petéje

Piszkosfehérek, a kikelés előtt sárgásbarnára színeződnek. Tipikus cincérlárvák, 50 mm hosszúságot érnek el (5-6. kép).

5. kép: Az ázsiai lombfacincér kifejlett lárvája

6. kép: Az ázsiai lombfacincér kifejlett lárvájának feje

A törzsben, ágakban fejlődő lárvákra gyakran a kitolt ürülék- és rágcsálékcsomók utalnak (7. kép).

7. kép: A lárvák által kitolt ürülék- és rágcsálékcsomó

Kifejletten a lárvajárat végén, rágcsálékdugóval lezárt bábkamrában (8-9. kép) bábozódnak (10. kép).

8. kép: A lárvák által összefurkált ág

9. kép: A bábkamra lezárását szolgáló rágcsálékdugó

10. kép: Az ázsiai lombfacincér bábja

A kifejlődés az időjárási viszonyok és a tápanyag minőségétől függően általában két évet vesz igénybe. A lárvák által összefurkált ágak és törzsek néhány év alatt elpusztulnak. A nagyméretű kirepülési nyílások (átmérőjük kb. 10 mm), főleg ha csoportosan vannak jelen, meglehetősen feltűnőek (11. kép). A kikelt cincérek általában csak néhány száz métert repülnek, így „önerős” terjedésük nem túl gyors.

11. kép: Az ázsiai lombfacincér által erősen károsított ágrész, kirepülési nyílásokkal

Tápnövény

A faj meglehetősen polifág. Őshazájában, Kínában fő tápnövényei az Aigeiros szekcióba tartozó nyárak (a fekete nyár rokonsági köre) és ezek hibridjei. Ezeken túl többek között Acer, Alnus, Malus, Morus, Platanus, Prunus és Ulmus fajokon is kifejlődhet. Észak-Amerikában, ahol 1996-ban észlelték először, legjelentősebb károkat különböző juharokon (A. negundo, A. platanoides, A. pseudoplatanus, A. rubrum, A. saccharum és A. saccharinum), valamint a vadgesztenyén (Aesculus hippocastanum) észlelték. Megjegyzendő, hogy a felsorolt, leginkább veszélyeztetett fafajok többsége Európában, így Magyarországon is kedvelt városi parkfa, illetve díszfa. Hosszabb távon ugyanakkor az sem zárható ki, hogy az erdőkbe is „beszivárog”.

Elerjedése és felderítés

Az USA-ban, Kanadában és Európa több országában (Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc) is megtalálták, mindig városi díszfákon, fasorokon. Mindkét kontinensen kiemelkedő jelentőségű idegenhonos kártevőnek tartják. Az Egyesült Államokban több milliárd dollárra becsülik a faj potenciális kártételének lehetőségét. Az első európai észlelés helyszínén (Braunau, Ausztria) 2001 és 2006 között 2 millió eurót költöttek a faj elterjedésének felmérésére, illetve az ellene való küzdelemre.

Az eredeti elterjedési területről legnagyobb eséllyel fa csomagoló anyagokkal (pl. raklap) történik a behurcolás. Így például főként azokra a telepekre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani, ahová Ázsiából érkeznek import kőszállítmányok, térburkoló kő, márvány (12. kép).

12. kép: Import kőszállítmányok egy Bécs melletti telepen

Az áru szállítását, illetve védelmét szolgáló faanyaggal együtt ugyanis jó eséllyel kerülhetnek be a cincér petéi, lárvái, illetve bábjai. Ausztriában alkalmaztak először speciálisan kiképzett kutyákat (13. kép) az ilyen telepek ellenőrzésére, de napjainkban már más országokban is alkalmazzák ezt a módszert.

13. kép: Az ázsiai lombfacincér felderítése speciálisan kiképzett kutyával

A kutyák ugyanis sokkal nagyobb eséllyel ismerik fel a fertőzött faanyagot, mint a vizsgálatokat szemrevételezéssel végző emberek. Az osztrák erdészeti kutatóintézet keretein belül speciális csoport végzi a felderítést (14. kép).

14. kép: A cincérfelderítést végző csoport gépkocsija

Nálunk (jelenlegi ismereteink szerint) még nem jelent meg a faj. Ugyanakkor indokolatlan túlzott optimizmus volna azt feltételezni, hogy védettek lennénk. Hozzánk is bármikor bekerülhet (ha ez még nem történt meg) olyan ázsiai eredetű szállítmány, aminek fa csomagoló anyagában a faj valamelyik fejlődési stádiuma rejtőzik. A súlyos károk megelőzése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a korai felismerés. Ha időben sikerül felismerni a faj megjelenését, illetve még a következő nemzedék kifejlődése előtt eltávolíthatók és megsemmisíthetők a fertőzött fák, akkor hosszabb távon jelentősen csökkenthető a súlyos károk kialakulásának kockázata.

Az ázsiai citruscincér

Természetes elterjedését, megjelenését és életmódját tekintve is hasonló az előző fajhoz az ázsiai citruscincér (Anoplophora chinensis Förster 1848). Szintén polifág, tápnövényköre is nagyban átfed az ázsiai lombfacincérével, de a citruscincér legnagyobb jelentőséggel valószínűleg a citrusféléken, illetve a Rosaceae családba tartozó gyümölcsfajokon (alma, körte) bír. Az előző fajétól eltér a behurcolás valószínűsíthető módja. A citruscincér legnagyobb eséllyel Ázsiából importált élő növényi anyaggal kerülhet be Európába. Ilyenek pl. a bonszaifák, vagy a konténeres, nagyobb méretű díszfák (pl. juharok), díszcserjék. Így a megjelenésre leginkább import növényanyagot is forgalmazó dísznövény kereskedésekben, faiskolákban lehet számítani. Jelenlétére hasonló jelek utalhatnak, mint a lombfacincér esetében.

Európába többször is behurcolták. 2000-ben, Európában elsőként Milánó környékén találták meg. Valószínű, hogy az első észlelés csak több éves késéssel követte a tényleges megtelepedést. A fertőzött terület nagyjából 400 km2-t fed le. 2011-ig mintegy 25 ezer fát távolítottak el, ezeknek közel 70 %-a volt fertőzött. A felderítés és a védekezés költségei elérik a 18 millió eurót. Franciaországban és az Egyesült Királyságban is megjelent, de úgy tűnik, hogy itt sikerült megakadályozni a megtelepedését. Megtalálták továbbá Hollandiában, Németországban és Horvátországban is. Nálunk még nem észlelték, de akárcsak a lombfacincér esetében, számítanunk kell a megjelenésére, és ennek megfelelő figyelemmel kell kísérni a potenciális megjelenési helyeket.

Mindkét fajra vonatkozóan fontos tudni, hogy hatékony megszüntető védekezés (vegyszeres kezelés, tömeges csapdázás) nem ismert ellenük. Ez a tény még inkább kihangsúlyozza a korai felismerés, illetve a gyors beavatkozás fontosságát. Ehhez azonban rendszeres ellenőrzések, „nyitott szemek” és gördülékeny információáramlás szükséges. A fentebb ismertetett gyanús jelek esetleges észlelése esetén haladéktalanul szakember segítségét kell kérni (NÉBIH, ERTI stb.).

Dr. Csóka György, Dr. Hirka Anikó
NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred

Megelőző védekezéssel egészséges marad az állomány

2019. július 16. 11:56

A napraforgóra – de sok esetben a repcére és a szójára is – specializálódott gombák számára is egyre kedvezőbbek a szántóföldi feltételek.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Lehet egy gonddal kevesebb?

2019. június 20. 11:57

Hatékony kezelésekkel előzzük meg az amerikai kukoricabogár lárvák inszekticid rezisztenciájának kialakulását.

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.

Összhangban a kukorica igényeivel

2018. április 26. 08:33

A szántóföldi munkák később kezdődtek ebben az évben, várhatóan májusban hatalmas munkacsúcs alakul ki a növényvédelemben.

Gabonáink egészségére!

2019. március 25. 09:49

Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.

AgroApp – egy új növényvédőszer-kereső applikáció

2018. március 26. 17:39

Az AgroApp-ban készítmény, hatóanyag, kultúra és károsító alapján tudunk keresni. Az AgroApp ingyenesen letölthető Appstore-ból és Playstore-ból egyaránt.

Az alma növényvédelmének sarkalatos pontjai

2018. május 23. 04:30

Az almáról nem csak azért kell külön beszélnünk, mert a legnagyobb jelentőségű gyümölcsünk, hanem mert meglehetősen sok kórokozója, kártevője van. Emiatt az almát átlagosan évente 10-12 permetezéssel javasolt kezelni, ha piacos terméket szeretnénk elérni