Növényvédelem
Növényvédelem

Inváziós kártevők: az ázsiai lombfacincér

Inváziós kártevők: az ázsiai lombfacincér

Agrofórum Online

Nemigen múlik el úgy év Európában, hogy ne tűnne fel egy-egy új, idegenhonos rovarfaj valamelyik országában. Nincs ez másként Magyarországon sem. Az 1881 és 2010 között eltelt 130 évben száznál is több, fás szárú növényeken élő rovarfaj jelent meg hazánkban.

Megjelenésük üteme egyértelműen gyorsul. Az 1991 és 2010 közötti 20 esztendőben több új jövevény faj „jelentkezett be” országunkba, mint az azt megelőző 110 évben. Számos faj a klímaváltozás kínálta lehetőségeket kihasználva önerőből, észak felé terjeszkedve érte el határainkat. Nagyobb részük azonban valamiféle emberi közreműködésnek is köszönheti, hogy új hazára találhatott Európában és Magyarországon is. Az emberi közreműködés elsősorban a hatalmas volumenű világkereskedelemhez köthető, aminek keretében növényi terményeket, illetve élő növényeket is szállítanak országok és kontinensek között.

Általában igaz, hogy az apróbb, nehezebben észrevehető rovarfajokat nagyobb eséllyel hurcolják be terményekkel, vagy élő növényekkel együtt. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a korábban említett több mint 100 rovarfaj mintegy 2/3-a a Hemiptera rendbe tartozó kistestű faj (levéltetű, pajzstetű, stb.). Gondoljuk meg, áttelelő pajzstetű lárvából akár tucatnyi is utazhat szinte láthatatlanul egy-egy arasznyi kis növényen. Ha azonban van látványos kivétel e „szabály” alól, akkor az ázsiai lombfacincér (Anoplophora glabripennis Motschulsky, 1853) biztosan az.

Rendszertani besorolás

Az ázsiai elterjedésű, közel 40 fajt számláló genusz legismertebb faja. Ismertsége főként annak köszönhető, hogy Észak-Amerikába és Európa több országába is behurcolták. Taxonómiai státusza a mai napig vitatott, egyes vélemények szerint a glabripennis név tulajdonképpen nem egy fajt, hanem egy fajkomplexet takar.

Leírás, életmód és kártétel 

A kifejlett bogarak testhossza 25-35 mm. A hímeknél nagyobb nőstények csápja némileg meghaladja a testhosszukat (1. kép), a hímeké akár a testhossz 2-2,5-szeres méretét is elérheti (2. kép).

1. kép: Az ázsiai lombfacincér nősténye

2. kép: Az ázsiai lombfacincér hímje

A fényes, fekete szárnyfedőt nagyjából 20, szabálytalan alakú fehér folt díszíti. A csápok 11 ízből állnak, minden csápíz alsó fele világos kékesszürke színezetű.

A fiatal cincérek érési rágást folytatnak, ennek során a vékonyabb ágak kérgét rágják meg. Jelenlétüket ezek a nyomok is elárulhatják. A megtermékenyített nőstény 10-100 petét rak a tápnövény kérgébe rágott kis résekbe (3. kép).

3. kép: Az ázsiai lombfacincér peterakást szolgáló kéregsebzései

Vastagabb ágakon, a fa törzsén és gyökfőjén egyaránt előfordulhat peterakás. A peték 5-7 mm hosszúak, nyújtott, lapított ovális alakúak (4. kép).

4. kép: Az ázsiai lombfacincér petéje

Piszkosfehérek, a kikelés előtt sárgásbarnára színeződnek. Tipikus cincérlárvák, 50 mm hosszúságot érnek el (5-6. kép).

5. kép: Az ázsiai lombfacincér kifejlett lárvája

6. kép: Az ázsiai lombfacincér kifejlett lárvájának feje

A törzsben, ágakban fejlődő lárvákra gyakran a kitolt ürülék- és rágcsálékcsomók utalnak (7. kép).

7. kép: A lárvák által kitolt ürülék- és rágcsálékcsomó

Kifejletten a lárvajárat végén, rágcsálékdugóval lezárt bábkamrában (8-9. kép) bábozódnak (10. kép).

8. kép: A lárvák által összefurkált ág

9. kép: A bábkamra lezárását szolgáló rágcsálékdugó

10. kép: Az ázsiai lombfacincér bábja

A kifejlődés az időjárási viszonyok és a tápanyag minőségétől függően általában két évet vesz igénybe. A lárvák által összefurkált ágak és törzsek néhány év alatt elpusztulnak. A nagyméretű kirepülési nyílások (átmérőjük kb. 10 mm), főleg ha csoportosan vannak jelen, meglehetősen feltűnőek (11. kép). A kikelt cincérek általában csak néhány száz métert repülnek, így „önerős” terjedésük nem túl gyors.

11. kép: Az ázsiai lombfacincér által erősen károsított ágrész, kirepülési nyílásokkal

Tápnövény

A faj meglehetősen polifág. Őshazájában, Kínában fő tápnövényei az Aigeiros szekcióba tartozó nyárak (a fekete nyár rokonsági köre) és ezek hibridjei. Ezeken túl többek között Acer, Alnus, Malus, Morus, Platanus, Prunus és Ulmus fajokon is kifejlődhet. Észak-Amerikában, ahol 1996-ban észlelték először, legjelentősebb károkat különböző juharokon (A. negundo, A. platanoides, A. pseudoplatanus, A. rubrum, A. saccharum és A. saccharinum), valamint a vadgesztenyén (Aesculus hippocastanum) észlelték. Megjegyzendő, hogy a felsorolt, leginkább veszélyeztetett fafajok többsége Európában, így Magyarországon is kedvelt városi parkfa, illetve díszfa. Hosszabb távon ugyanakkor az sem zárható ki, hogy az erdőkbe is „beszivárog”.

Elerjedése és felderítés

Az USA-ban, Kanadában és Európa több országában (Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc) is megtalálták, mindig városi díszfákon, fasorokon. Mindkét kontinensen kiemelkedő jelentőségű idegenhonos kártevőnek tartják. Az Egyesült Államokban több milliárd dollárra becsülik a faj potenciális kártételének lehetőségét. Az első európai észlelés helyszínén (Braunau, Ausztria) 2001 és 2006 között 2 millió eurót költöttek a faj elterjedésének felmérésére, illetve az ellene való küzdelemre.

Az eredeti elterjedési területről legnagyobb eséllyel fa csomagoló anyagokkal (pl. raklap) történik a behurcolás. Így például főként azokra a telepekre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani, ahová Ázsiából érkeznek import kőszállítmányok, térburkoló kő, márvány (12. kép).

12. kép: Import kőszállítmányok egy Bécs melletti telepen

Az áru szállítását, illetve védelmét szolgáló faanyaggal együtt ugyanis jó eséllyel kerülhetnek be a cincér petéi, lárvái, illetve bábjai. Ausztriában alkalmaztak először speciálisan kiképzett kutyákat (13. kép) az ilyen telepek ellenőrzésére, de napjainkban már más országokban is alkalmazzák ezt a módszert.

13. kép: Az ázsiai lombfacincér felderítése speciálisan kiképzett kutyával

A kutyák ugyanis sokkal nagyobb eséllyel ismerik fel a fertőzött faanyagot, mint a vizsgálatokat szemrevételezéssel végző emberek. Az osztrák erdészeti kutatóintézet keretein belül speciális csoport végzi a felderítést (14. kép).

14. kép: A cincérfelderítést végző csoport gépkocsija

Nálunk (jelenlegi ismereteink szerint) még nem jelent meg a faj. Ugyanakkor indokolatlan túlzott optimizmus volna azt feltételezni, hogy védettek lennénk. Hozzánk is bármikor bekerülhet (ha ez még nem történt meg) olyan ázsiai eredetű szállítmány, aminek fa csomagoló anyagában a faj valamelyik fejlődési stádiuma rejtőzik. A súlyos károk megelőzése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a korai felismerés. Ha időben sikerül felismerni a faj megjelenését, illetve még a következő nemzedék kifejlődése előtt eltávolíthatók és megsemmisíthetők a fertőzött fák, akkor hosszabb távon jelentősen csökkenthető a súlyos károk kialakulásának kockázata.

Az ázsiai citruscincér

Természetes elterjedését, megjelenését és életmódját tekintve is hasonló az előző fajhoz az ázsiai citruscincér (Anoplophora chinensis Förster 1848). Szintén polifág, tápnövényköre is nagyban átfed az ázsiai lombfacincérével, de a citruscincér legnagyobb jelentőséggel valószínűleg a citrusféléken, illetve a Rosaceae családba tartozó gyümölcsfajokon (alma, körte) bír. Az előző fajétól eltér a behurcolás valószínűsíthető módja. A citruscincér legnagyobb eséllyel Ázsiából importált élő növényi anyaggal kerülhet be Európába. Ilyenek pl. a bonszaifák, vagy a konténeres, nagyobb méretű díszfák (pl. juharok), díszcserjék. Így a megjelenésre leginkább import növényanyagot is forgalmazó dísznövény kereskedésekben, faiskolákban lehet számítani. Jelenlétére hasonló jelek utalhatnak, mint a lombfacincér esetében.

Európába többször is behurcolták. 2000-ben, Európában elsőként Milánó környékén találták meg. Valószínű, hogy az első észlelés csak több éves késéssel követte a tényleges megtelepedést. A fertőzött terület nagyjából 400 km2-t fed le. 2011-ig mintegy 25 ezer fát távolítottak el, ezeknek közel 70 %-a volt fertőzött. A felderítés és a védekezés költségei elérik a 18 millió eurót. Franciaországban és az Egyesült Királyságban is megjelent, de úgy tűnik, hogy itt sikerült megakadályozni a megtelepedését. Megtalálták továbbá Hollandiában, Németországban és Horvátországban is. Nálunk még nem észlelték, de akárcsak a lombfacincér esetében, számítanunk kell a megjelenésére, és ennek megfelelő figyelemmel kell kísérni a potenciális megjelenési helyeket.

Mindkét fajra vonatkozóan fontos tudni, hogy hatékony megszüntető védekezés (vegyszeres kezelés, tömeges csapdázás) nem ismert ellenük. Ez a tény még inkább kihangsúlyozza a korai felismerés, illetve a gyors beavatkozás fontosságát. Ehhez azonban rendszeres ellenőrzések, „nyitott szemek” és gördülékeny információáramlás szükséges. A fentebb ismertetett gyanús jelek esetleges észlelése esetén haladéktalanul szakember segítségét kell kérni (NÉBIH, ERTI stb.).

Dr. Csóka György, Dr. Hirka Anikó
NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred

Veszélyes kártevők: Repcedarázs

2019. szeptember 20. 04:36

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

2019. szeptember 16. 11:36

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.

Veszélyes kártevők: a keresztesvirágúak földibolhái

2019. szeptember 16. 04:36

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.

Száraknázó lepkék elterjedése és jelentőségük a világ kukoricatermesztésében

2018. november 22. 10:50

A száraknázók a velük együtt élő összes kártevőt figyelembe véve az adott termőterület legveszélyesebb károsítói, melyek elleni küzdelem az esetek többségében konkrét technológiába illesztett biotechnológiai vagy kémiai védekezést is megkövetel. A különböző kontinensek, és azok régióinak jelentős, kukoricaszárat aknázó lepkefajaival és azok elterjedési területeivel ismerkedhetünk meg az írás segítségével.

Gyomirtás: hatékonyan és kíméletesen a vonalakban is

2019. április 26. 06:16

Baranyában a bólyi gazdaság vetőmagtermesztés és -termeszttetés ágazatában viszonylag kis területen termesztett vetőmagok hatalmas értéket képviseltek, a bennük okozott esetleges kár nagyon nagy értékű lehetett. Az anya és apa vonalak fokozott, az árukukoricákat jelentősen meghaladó mértékű érzékenysége vizsgálatokat indokolt.

Feloldották a növényvédőszer-használati tilalmat az ökológiai jelentőségű másodvetéseken

2018. szeptember 24. 07:58

Az Európai Bizottság rendeletének módosítása értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédőszerek-használata, így az ökológiai jelentőségű másodvetéseken is.

Mi lesz az állományszárítással? - Újabb növényvédő szereknek inthetünk búcsút

2018. december 11. 09:04

Az EU rendeletek értelmében a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.