Növényvédelem

Kalászos gabonák élettani levélfoltosságai

Agrofórum Online

A hazánkban termesztett gabonafélék szinte mindegyikén, de főleg az őszi és tavaszi árpán, illetve az őszi és tavaszi durumbúzán tavasszal gyakran lehet találkozni különféle levélfoltosságokkal. Ezek majdnem ugyanolyan veszélyesek, mint a fertőző eredetű növénybetegségek által okozott levélfoltosságok, hiszen ugyanúgy a fotoszintetizáló felületet csökkentik.

Kiváltó okok

A kalászosok élettani eredetű levélfoltosságai általában a tavasz elején, április hónap folyamán jelentkeznek. Döntően olyan időjárási körülmények mellett, amikor „nincs is tavasz, hanem rögtön a nyár jön”. A kialakulásukhoz alapvetően erős napfényre és meleg időjárásra van szükség. Ez az elmúlt évek egyre szeszélyesebb időjárásának eredményeképp egyre gyakrabban fordul elő.

A nagyon erős besugárzás és a meleg időjárás hatására igen erősen megindul az érintett növényekben a fotoszintézis. Ennek időnként olyan melléktermékei is keletkeznek (pl. hidrogén-peroxid), amelyek rendkívül erős oxidatív tulajdonságokkal rendelkeznek és gyakorlatilag minden növényi sejt számára erősen mérgezők. Ezek semlegesítése minden növény számára rendkívül fontos.

A káros oxidatív anyagok semlegesítésére a növényekben egy bonyolult enzimrendszer található meg. A benne levő enzimekhez ugyanakkor nélkülözhetetlen egyes fémes nyomelemek kellő mennyiségben való jelenléte a növényben. Ezek hiányában a káros vegyületek lebontása, semlegesítése lassabb lesz, így azok sejtpusztító hatásaikat rövidebb-hosszabb ideig képesek lehetnek kifejteni.

Fontos tudni, hogy ezen nyomelemek esetében a levélfoltosságok kialakulásához bőségesen elég azok részleges hiánya is. Nem szabad ilyenkor komoly tápelemhiányra gondolni, hiszen a rájuk jellemző hiánytünetek általában nem szoktak megjelenni. Itt sokkal inkább az erőteljes besugárzás okán kialakult fokozott igény kielégítetlenségéről van szó.

Erős élettani eredetű levélfoltosság tünet őszi árpán 2024. március végén
Erős élettani eredetű levélfoltosság tünet őszi árpán 2024. március végén

Az élettani levélfoltosságok kialakulásának is van egy adott kórfolyamata. Eleinte igen apró, csak pár tized milliméteres méretű, vizenyős, áttetsző foltok alakulnak ki a leveleken, amelyek a nap elé helyezve a levelet könnyedén észrevehetők.

Később a foltok elbarnulnak, a bennük levő sejtek nemcsak klorofilltartalmukat veszítik el, hanem el is halnak. A továbbiakban a foltok egybeolvadásával a levél egyes részei teljes mértékben elszáradhatnak. A tünetek jellemzően a besugárzás által legjobban érintett levélrészeket érintik. Így általában a levelek csúcsai, illetve széles levelű fajták esetében a levél hajlata az a rész, amelyet az élettani levélfoltosságok leginkább érintenek. Az élettani foltosságokat éppen ezért könnyű is felismerni, hiszen mindig van „rendszer” az elhelyezkedésükben.

Nyilvánvalóan a fertőző eredetű növénybetegségek által okozott tünetek is megjelenhetnek a levelek csúcsain. Ez pl. az idei év során az őszi árpában meglehetősen gyakori is, amikor a meleg tavaszi időjárás hatására a levelek hosszanti növekedése egy-egy adott időszakban igencsak nagy lehet. Ilyenkor a levelek eleinte a növényzet legalján találhatóak, és amíg csak a csúcsuk fejlődött ki, addig csak az a részük fertőződhet meg.

Fertőző eredetű levélfoltosságok is könnyen megjelenhetnek a levelek csúcsánál
Fertőző eredetű levélfoltosságok is könnyen megjelenhetnek a levelek csúcsánál

A gyors növekedés következtében a soron következő pár nap alatt a fertőzött levélcsúcs messze eltávolodhat az alsó, erősebben fertőzött levélszintektől, és ilyenkor a tünetek egy jelentékeny hányada tényleg csak egy adott korú levél csúcsi részén helyezkedik el. Ugyanakkor ezek a levélfoltok minden esetben jellemzők az adott kórokozótól elvárható specifikus tünetekre, így az élettani foltosságoktól némi gyakorlattal könnyedén megkülönböztethetők.

Teendők a levélfoltosságok ellen

Az élettani levélfoltosságok fellépése esetén a legfontosabb, hogy felejtsük el a fungicidek alkalmazásának még a gondolatát is! Ilyenkor a növény stresszes állapotban van, nem hiányzik neki még egy fungicides kezelés okozta stressz. Ráadásul a levélfoltosságokat okozó gombák legtöbbje „kemény ellenfél”, így az engedélyezett maximális dózis javasolt ellenük. Ez jelentős termesztési költségnövekedéssel jár, és teljességgel feleslegesen terheli a környezetet.

A növényvédő szeres kezelés helyett ilyen esetekben célszerű valamilyen lombtrágya alkalmazása, amely a gabonákra van optimalizálva, így kellő mennyiségben tartalmaz könnyedén, a levélzeten át felvehető rezet, cinket és mangánt. E három nyomelem együttes jelenléte szükséges a foltosodást kiváltó tápanyaghiány megszüntetésére. Ha még a sejtek elhalása előtt alkalmazzuk a kezelést, akkor az apró, vizenyős foltok nyom nélkül eltűnnek és a levelek érzékelhetően „visszazöldülhetnek”.

Az élettani és fertőző eredetű levélfoltosságok sokszor együtt jelentkeznek
Az élettani és fertőző eredetű levélfoltosságok sokszor együtt jelentkeznek

A lombtrágyázásnak, mint kijuttatási módszernek is megvan a létjogosultsága ebben az esetben. Ilyenkor gyorsan kell cselekedni, meg kell előzni azt a pillanatot, amikor a tápelemhiányos levelekben a sejtek elhalása, a foltok barnulása megindul. Erre a levéltrágyázás a legalkalmasabb módszer.

Elméletileg a gyökérzeten keresztül is elérhető lenne a szükséges mikroelemek pótlása, de ez sokkal lassabb folyamat. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a talajba kijuttatott tápelemek a növény számára akár közepes távon is elérhetőek lesznek. Aszály esetén mindennemű, a talajba juttatott tápanyag csak a talajoldat töményedését okozza, amely szélsőséges esetekben akár a növények „sómérgezését” is előidézheti. Ugyanakkor a túlzottan nedves talajállapotok sem jók.

Ilyenkor lehet, hogy jelen van a kellő mennyiség minden szükséges tápelemből a talajban, csak éppen a növény számára fel nem vehető formában. Ha ekkor még adunk némi tápelemet, az igen rövid időn belül ugyanolyan felvehetetlen formává alakul, mint a már korábban ott levő mennyiségek. Az élettani levélfoltosságok fellépése esetén a növényeknek azonnali segítségre van szükségük, amelyre a gyökéren keresztül történő utánpótlás kevésbé alkalmas.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb bagolylepke a láthatáron – de ez most nem veszélyes

2025. június 25. 08:10

A gamma bagolylepke most tömegesen repül, de a feltűnő jelenség ellenére nem jelent valós veszélyt a szántóföldi növényekre.

A monília kártétele virágzás után + videó

2025. június 24. 16:10

A virágfertőző monília kártétele első körben virágzáskor szembetűnő. De mi várható később, az idő előrehaladtával?

Vetésfehérítő: amikor nem érdemes költeni a védekezésre + videó

2025. június 20. 16:10

A vetésfehérítő bogár elleni védekezés megfelelő időzítése, a készítmény helyes megválasztása lehet a siker záloga.

A zab még veszélyben van: nem érdemes késlekedni

2025. június 20. 13:10

A zab nyári lombozata vonzza a kórokozókat. A koronás rozsda és a barna levélfoltosság elleni védekezés most kulcskérdés.

Olvasóinktól: Fejér megyében is egyre több a rozsda és a lisztharmat

2018. január 30. 19:50

A lisztharmat és rozsda a Fejér megyei kalászos gabonákon is megjelent, ahogy repcében szárormányossal is lehet már találkozni. 

Hogyan indul a vegetációs időszak a kalászos gabonákban?

2020. március 16. 08:57

A március első felében gyakori melegebb időjárás hatására feléledt a természet. Meglehetősen jól látható ez az őszi kalászos gabonák tábláin, amelyek (az „éhező”, fejtrágyázásban még nem részesített őszi árpák élénksárga állományait leszámítva) élénkzöld színe egészséges növényállományokra enged következtetni. Ez az idillinek mondható kép ugyanakkor durván megtévesztő is lehet. Az egészségesnek látszó lombozat mélyén esetenként több kórokozó is feléledt már a sikeres áttelelésből és éppen készül arra, hogy a lombozat elpusztításával hatékonyan csökkentse a későbbi termést.

Növekszik a bolharágás kártétele az őszi káposztarepcén

2019. október 1. 08:17

A repce állományokon folyamatosan kelnek a fiatal repcedarázs álhernyók, hiszen a darazsak már a növények kelése óta repkednek a táblák fölött, várva az első növényekre.

Fokozott a veszélye a repce szárormányos imágó tojásrakásának!

2020. február 18. 11:16

A nappali melegebb idő már a hónap elején előcsalogatta a repce szárormányos imágókat téli álmukból, és a repce is készen áll a szárba szökkenéshez, fokozott a veszélye a kártevő tojásrakásának.