Zöldség-Gyümölcs
Zöldség-Gyümölcs

A természetközeli termesztés szellemisége

A természetközeli termesztés szellemisége

Agrofórum Online

Amikor negyedik gyermeke születését követően Kissné Varga Évát kezelőorvosa egy olyan diagnózissal szembesítette, amely nem gyógyítható, csupán kezelhető, úgy döntött, hogy megpróbálja a lehetetlent: teljes életet akar élni, ezért felhagy addigi munkájával és immár csak a hobbijával, a kertészettel fog foglalkozni. Az azóta eltelt közel húsz év alatt, Éva köszöni, jól van, a kertészetük pedig, ahol már a gyermekei is dolgoznak, virágzik.

Az eső sem tántorítja el azokat, akik a megszokottak szerint a Bioforrás kertészettől szerzik be a salátának valót, sem azokat, akik palántát szeretnének. Legalábbis erről tanúskodik a nagyszámú gépkocsi, amely a Hajdúböszörmény szélén található gazdaság előtt érkezésemkor is parkol. Ahogy haladok tovább a virágokkal szegélyezett földúton, ismét kénytelen vagyok feleleveníteni azt a tapasztalatomat, hogy a 32 aranykoronás földnél kevés csúszósabb felület akad…

Házigazdáimat, Évát és Jánost a vevők gyűrűjében találom, miután kiszolgálták őket, Éva körbe kalauzol a kertészeten, és közben felidézi a kezdeteket is:

„A 80-as évek elején kezdtünk kertészkedésbe azzal a céllal, hogy gyerekeink és saját magunk számára egészséges zöldségeket termeljünk. A termesztéssel kapcsolatos szemléletünket az Öngyógyító Kis­kert, a Kertészkedés mérgek nélkül, illetve a Biofüzetek sorozatban található alapelvek formálták. 1993-ban ismertük meg a Biokultúra Egyesületet, ezt követően férjemmel együtt minősített biogazda oklevelet szereztünk, így 1996 és 2006 között ellenőrzött ökológiai gazdaságként kezdtünk el termelni. 1994 óta ezen a helyen gazdálkodunk, amelyről tudni kell, hogy első osztályú, kimagasló termőképességgel rendelkező, 1 hektáros terület. Kezdetben természetesen nem így nézett ki, mint ahogy most, fóliasátraknak nyoma sem volt, gyümölcsfáink voltak, illetve szabadtermesztésű növényeink. A jelenlegi kínálatunk saját tapasztalataink és a vevőink igényei szerint alakult ki. Kialakítása során fontos volt számunkra az, hogy egészséges, kiemelkedően ízletes zöldségeket termeljünk és az is, hogy munkánk során minél több emberrel megismertessük a természetközeli termelési mód szellemiségét.”

Új utakon

A fejlesztések eredményeképpen jelenleg 750 m²-en fóliás termesztés, míg a terület többi részén szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztés folyik, mégpedig a lehetséges legkevesebb szerhasználattal, a kertészet ugyanis, bár 2006 óta nem ellenőrzött ökológiai gazdaság, de továbbra is nagy súlyt fektet a tudatos termesztési módok betartására. Kérdésemre, hogy miért hagytak fel az öko gazdálkodással, Éva a következőket mondja el:

„Az évek alatt azt tapasztaltuk, hogy a biotermékek ellenőrzésénél inkább arra fektetik a hangsúlyt, hogy mikor milyen permetszert használt a gazda, és mennyi szerves trágyát használt fel, nem pedig arra, hogy a talajt – ezáltal a benne megtermett zöldséget és gyümölcsöt is -, minél élőbbé, egészségesebbé, teljesebbé, táplálóbbá tegye. A magas ellenőrzési díjak, az adminisztrációs többletmunka, és a helyi értékesítési lehetőségek, ahol a magasabb árat nem tudtuk érvényesíteni, arra késztettek bennünket, hogy változtassunk. Szintén gondot okozott a megfelelő minőségű szaporítóanyagok hiánya, nagyban nehezítette azt, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű zöldséget állítsunk elő. Ezek miatt döntöttünk úgy, hogy a továbbiakban nem egy ellenőrző szervezet elvárásai alapján termelünk, hanem a több, mint 20 éves biológiai talajművelési tapasztalatunk segítségével, a biotermesztésen alapulva hozunk létre tényleges biológiai értékkel bíró és elérhető árfekvésű termékeket. Termékeink minőségének és egészséges mivoltának legfontosabb és legjobb bizonyítéka az, hogy folyamatosan bővül a vásárlói körünk úgy, hogy közben természetesen a régi vevőink is megmaradnak.”

Több irányzatból egyéni arculat

Mint azt Éva elmondja, egy Németországból kiinduló, a biotermesztéshez közel álló, alternatív gazdálkodási forma, az úgynevezett természetközeli termesztési mód is hatással volt rájuk, amelynek célja a lehetőségek szerinti egészséges táplálék megtermelése, az egészséget veszélyeztető anyagok mellőzése, és az ezeket a szempontokat is méltányolni képes gazdaságosság megteremtése. A természetközeli termesztési mód törekszik arra is, hogy a kemikáliák felhasználását csökkentse, illetve elkerülje. Ezen alapelvek közel állnak az integrált növényvédelem alapelveihez.

„Az alapelvünk azon nyugszik, amit Peter Sowa összefoglal A biokertészkedés című munkájában, vagyis az, hogy a biotermesztés különböző irányzataiból (biodinamikus gazdálkodás, makrobiotikus gazdálkodás, szervesbiológiai gazdálkodás stb.) azokat az alapelveket ötvözzük, amelyek segítségünkre vannak abban, hogy minél élőbb talajt, ezáltal minél élőbb termékeket tudjunk teremteni. Egészséges talaj­élet nélkül nincs egészséges növény, sem egészséges táplálék, tehát végül az ember sem marad egészséges. Vagyis alapelvünk az, hogy csak attól nem lesz valami bio és egészséges, hogy nem permetezik. A permetszerek minimalizálása mellett sokkal hangsúlyosabb az, hogy biológiai talajműveléssel, alapvetően szerves trágyák felhasználásával javítsuk a talajélet aktivitását, és növeljük a talaj termékenységét. A növényvédelemben a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt, és igyekszünk megelőzni a kórokozók és kártevők elszaporodását.”

Mindennek szemléltetéseképpen a szabadon termesztett hatalmas fej salátákat mutatja, illetve a spenótot, amely gigászi méretekben burjánzik. A már említett magas aranykorona érték mellett mindebben közrejátszik az is, hogy Éváék nem csak elvi szinten fordítanak kiemelt figyelmet a talaj megóvására:

„Tevékenységünk során szerves trágyát, komposztot, gilisztahumuszt, ásványi anyagot használunk; növénytársításokat, mechanikai gyomirtást, talajtakarást, és sekély, forgatás nélküli talajművelést, vetésváltást is alkalmazunk. A termelés során kiemelt hangsúlyt fektetünk a mikrobiológiai gomba- és baktériumkészítmények használatára (pl. Trifender, Koni, Phylazonit). A talaj számára ezek olyanok, mint az embernek a probiotikum. Azáltal teremtenek a növényeknek kedvezőbb életfeltételeket, hogy a talajból kiszorítják a patogén (fertőző) gombákat és baktériumokat. Így lesznek erősebbek és ellenállóbbak a növények. A Phylazonit nevű talajbaktérium-készítmény biztosítja a növények számára a levegőből történő nitrogénfelvételt, továbbá segíti a talajban lévő foszfor felhasználását. A fóliákban előveteményként mustárt vetünk, ami elriasztja a fonálférgeket, és lazítja a talajt”.

A KITE-vel is kapcsolatban

Amikor ágyások mellett lévő virágokat dicsérem, Éva beszámol arról a tervükről is, hogy a közeljövőben gyarapítani kívánják a virágok számát és fokozott mértékben kívánják bevonni őket a tevékenységükbe, kihasználva jótékony hatásukat, pl. természetes kártevő riasztó tulajdonságukat is. Természetesen, mint mindenhol, itt is vannak kártevők, a földibolha, a pajor komoly károkat képes okozni, ennek nyomai most is láthatóak. Az ilyen fajta kertészkedésnek, megvannak a vámszedői, de Éva szerint a károk elfogadható mértékűek, nem végzetesek. A szabadföldi kárelhárításban nagy segítségre vannak a „természetes” növényvédők: az énekesmadarak, illetve a gyíkok, sündisznók. A kertészet gazdái ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a terület számos állatfajnak nyújtson élőhelyet, ennek figyelembevételével ültetnek és alakítanak.

A fóliasátorban, amit felkeresünk, jól eső meleg fogad, mint megtudom két fűtött sátor van, itt folyik a palántanevelés, a legnagyobb érdeklődés jelenleg a paradicsomot kíséri, de van itt tálcás nevelésben uborka, saláta, paradicsom, paprika, padlizsán, zeller, karalábé, káposzta, brokkoli és karfiol is. Mint megtudom, ez a felület nem elég már ahhoz, hogy kielégítse a vásárlói igényeket, ezért Éváék a KITE-vel is kapcsolatban állnak, palántákat vásárolnak tőlük, majd tovább nevelik azokat. A vásárlók ezúttal nem palánta, hanem uborka után érdeklődnek, amit természetesen frissen szedve kapnak meg, így lehetőségem van abba a fóliasátorba is bepillantani, ahol termesztésük folyik. Itt is elképesztően bőséges termés képe fogad, szabályos uborka-dzsungel. Mint az egyik rajongó elmondja, kisebb méretűek ugyan, mint amihez szokva vannak azok, akik élelmiszerláncokban vásárolnak zöldségeket, de az ízük is merőben különbözik ottani társaikétól. Nehéz körülírni, mondja a hölgy, egyszerűen igazi uborka ízük van – ez pedig, lássuk be, mostanság sajnos valóban egyre ritkább, hiszen az íz gyakran másodlagossá válik a forma és a méret mellett.

A most látható zöldségek mellett természetesen sok más is szerepel a Bioforrás palettáján: a hagymát, fokhagymát, spenótot, sóskát követi a mángold, de lesz borsó, bab, karfiol, brokkoli és padlizsán is, amelyet a közeli piacokon értékesítenek, vagy így, ahogy tapasztaltam, helyben. Éváék kis mennyiségben ugyan, de feldolgozással is foglalkoznak: zakuszka, padlizsánkrém is megtalálható a kínálatukban.

Az utóbbi időben már nem csak kettesben végzik a munkát, hiszen a vállalkozásba beszálltak a „gyerekek” is, akik számára bőven jut még feladat a jövőben is: folyamatos a fejlesztés, rövidesen például egy újabb fóliasátor építése is elkezdődik.

Közepes termés várható dióból

2019. október 17. 09:03

Míg a héjas dió importja csekély mennyiségű, addig a dióbél import évente 1000-1500 tonna között mozog, elsősorban a román és az ukrán piacról.

A francia almatermesztőket is hátrányosan érinti az olcsó lengyel alma

2019. október 15. 11:36

Lengyelországban oly mértékben felfutott az almatermesztés, hála az uniós támogatásnak és az infrastruktúra fejlődésének, hogy az exporttal szemben a francia gazdák védtelennek érzik magukat.

Korszerű palántanevelő ház működik Derecskén

2019. szeptember 7. 08:03

A beruházással ki tudják elégíteni a piaci szereplők tápkockás palántagyártás tekintetében felmerülő igényeit, és a határ menti, Romániában tevékenykedő zöldségtermesztőket is meg tudják célozni.

Korlátozza mától az unió a kanadai cseresznye importját

2019. szeptember 1. 09:12

A korlátozások a következőkre is vonatkoznak: alma, körte, vörös- és kék áfonya, valamint paprika, burgonya és paradicsom.

Hadd mondjam el újra… – A kalászfuzáriózis elleni védekezésről

2018. december 7. 06:58

A kikalászolt, de még nem virágzó búza kalászfuzáriózis iránti fogékonysága nem sokkal marad el a virágzóétól. E veszélyes kórokozó elleni gombaölő szeres védekezés idejének „finomhangolásával” kapcsolatos tudnivalókra szeretnénk felhívni Olvasóink figyelmét.

A gyomrezisztencia helyzete a világban

2018. szeptember 27. 11:10

A szerzők a párizsi gyomrezisztencia konferencián jártak, az ott látottakról, hallottakról számolnak be. Az előadások a rezisztens gyomfajokról, az általuk okozott károkról, a megelőzés lehetőségeiről szóltak és bemutatták a legújabb diagnosztikai módszereket.

A szőlőtripsz jelentősége, kártétele és a védekezés lehetőségei

2019. június 10. 13:37

A szőlőtripsz károsítására rügyfakadás után lehet számítani. Mivel tavasszal meglepetésszerűen jelentkezhet a kártétel a fiatal hajtásokon, a fakadást követően rövid időn belül megelőző védekezés lehet szükséges.