A fűzfák baktériumos hervadását a Brenneria (Erwinia) salicis baktériumfaj okozza, mely a fűzkultúrákban az egyik legsúlyosabb kártétel. A kórokozó okozta tünetek nyár elejétől kezdődően jelennek meg: a levelek a fiatal hajtások végétől kiindulva barnulni kezdenek, a fertőzött részek hervadnak, száradnak.
A fa kérgén fekélyes sebek alakulnak ki, melyekből nyákos, színtelen baktériumnyálka szivárog. A kórokozó a fűzfák mellett fertőzi a nyár- és égerfajokat is. A növénypatogén baktériumot Angliában találták meg először. Ezt követően több országból is jelezték előfordulását: Hollandia, Belgium, Japán, Olaszország.
Magyarországi detektálása 1998-ban történt 12-16 éves fehér fűz (Salix alba) kultúrákban, 14 hektáros területen a Győri Erdészet Patkányosi kerületében. A gyűjtött mintákat klasszikus bakteriológiai módszerekkel azonosították.
2012-ben, Budapesten hasonló tüneteket mutató fehér fűzfát figyeltük meg. A tünetek az alábbiak voltak: kéregrepedés, száradó hajtások és barnuló levelek, valamint baktériumnyálka szivárgása a fás részeken levő sebekből.
A kórokozó azonosítása klasszikus bakteriológiai módszerek mellett molekuláris módszerekkel is megtörtént. A kórokozó terjedése Európában azonban az utóbbi 50 évben lelassult. Ennek oka talán az, hogy ma már minden területen elterjedt, ahol füzek termesztése folyik.
Jelentős gazdasági károkat okoz Nagy-Britanniában az akut tölgypusztulás (AOD – Acute Oak Decline) néven ismert betegség. A tüneteket abiotikus és biotikus tényezők is kiválthatják, több kórokozó gomba- és baktériumfajt is kimutattak a fertőzött tölgyfákból.
Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a terjedési mechanizmus ismeretlen, illetve a beteg fák a fertőzést követő 4-5 évben teljesen elpusztulnak. A tölgyek pusztulásában része lehet a Brenneria goodwinii kórokozónak, ugyanis a fák kérgén nagyobb méretű repedések alakulnak ki, ezekből sötét, ragadós állagú váladék szivárog.
2014-ben Brady és munkatársai leírtak egy új Brenneria fajt – azon belül két alfajt –, mely összeköthető az akut tölgypusztulással. A Brenneria roseae subsp. roseae törzsek Nagy-Britanniából, Quercus cerris fajról, a Brenneria roseae subsp. americana törzsek Amerikából, Quercus kelloggii fajról származtak.
A tünetek megegyeznek az előzőekben részletezett tünetekkel, vagyis a vertikális kiterjedésű kisebb-nagyobb méretű sebek, melyekből váladékfolyás figyelhető meg. Hazánkban egyelőre nincs tudomásunk ezen fajok előfordulásáról.
A Lonsdalea quercina (syn. Erwinia quercina) kórokozót is felelősnek tartják a tölgyfák pusztulásáért, melyet 1967-ben írtak le, melyet 1998-ban átsoroltak a Brenneria nemzetségbe (Brenneria quercina).
Ezt követően 2012-ben molekuláris vizsgálatok alapján javasolták a faj Lonsdalea nemzetségbe való elkülönítését. Az izolátumok származására való tekintettel több alfaj elkülönítése is megtörtént már (Lonsdalea quercina subsp. quercina, L. quercina subsp. iberica, L. quercina subsp. britannica).
A betegség a tölgyfák kérgének fekélyesedését okozza, jelentős lombhullással, terméskieséssel, valamint a fák kondíciójának romlásával jár. Megfigyelték a fertőzés következtében meginduló fehéres, ragacsos nedv szivárgását a termésekből is.
A 2013-as év folyamán Magyarországon Tóth és munkatársai Populus × euramericana faj fás részein észleltek repedéseket, majd váladékfolyást. Az izolált kórokozó nagyfokú hasonlóságot mutatott a Lonsdalea quercina baktériumfajjal, azonban nyárfáról izolálták, nem tölgyről.
További vizsgálataik során bebizonyosodott, hogy az izolált baktériumfaj a Lonsdalea quercina subsp. populi, amit később külföldi kutatók további vizsgálatok alapján Lonsdalea populi fajként különítettek el.
Ezek mellett nyárfákon a Brenneria populi baktériumfaj is okozhat repedéseket a törzs és az ágak kérgén, melyekből fehéres színű, nyálkás folyadék távozik. A kórokozó megjelenéséről Spanyolországban, Kínában számoltak be és hazánkban is igazoltuk már nyárfán Brenneria faj jelenlétét.
Dr. Végh Anita
MATE, Növényvédelmi Intézet, Budai Campus
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2022. októberi számában olvasható.
