A 2026-os évben jött el, hogy a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét. De hosszútávon tartható ez a tendencia? Ekkora vetésterületen tartható, hogy a napraforgó csak 4-5 évenként kerüljön vissza ugyanarra a parcellára?
Nagyságrendileg 800 ezer ha-on vetettek idén napraforgót, ezzel meghaladva a kukorica vetésterületét. Bár aszálytűrő növény, az idei szárazság még a napraforgó állományokat is megviselte, emellett a kórokozók sem kímélték. Az idei aszályos körülmények között is akadt betegsége a napraforgónak, Hertelendy Péter növényorvossal tekintettük át, hogy milyen kórokozókkal néztek szembe idén a napraforgó termesztők.
Az aszályban is támadnak a kórokozók
A hamuszürke szártőkorhadást okozó talajlakó gomba idén is gondot okozott a napraforgóban. A talajlakó gomba ellen hagyományos növényvédő szerekkel védekezni nem tudunk. Trichoderma fajok kijuttatásával lehet visszaszorítani ezt a kórokozót.
Emellett alternáriás vagy rizópuszos tányérkorhadás tüneteivel is találkoztunk.
A tányéron jelentkező gombás megbetegedések ellen csillagbimbós állapotban, preventív módon lehet védekezni.
Milyen kockázata van a napraforgó gyakori visszavetésének?
A napraforgónak több olyan kórokozója van, amelyek esetében a minimum négy éves vetésváltás gyakorlatilag kötelező. Ilyen betegség a napraforgó peronoszpóra vagy a fehérpenészes szártő- és tányérkorhadás. Az, hogy mikor üt vissza a túlságosan gyakori visszavetés, nagyban függ az időjárási körülményektől.
A napraforgótermesztés során növényvédelmi szempontból kritikus, hogy a vetésforgóban minimum 4, de inkább 5 évente kerüljön vissza ugyanarra a területre.
Részletek alábbi videónkban tekinthetők meg.
Videós tartalmakért iratkozzon fel az Agrofórum YouTube csatornájára, és kövessen minket Facebook, Instagram és a TikTok csatornánkon is!
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Képek forrása: Agrofórum Online
