Mikrobiológiai megoldások a növényvédelemben – működik?

A fogyatkozó kémiai megoldások mellet ugyanakkor már régóta megjelentek mind a növényvédő szerek, mind pedig a termésnövelő anyagok között olyan mikrobiológiai készítmények, amelyek valamilyen élő mikroorganizmust tartalmaznak és képesek egy adott probléma hatékony megoldására. Nem árt, ha áttekintjük ezeket, hogy esetleg egy döntési helyzetben a biológiai megoldásokkal is számolhassunk egy növénytermesztési-növényvédelmi probléma megoldásánál.

A talaj mint élő rendszer

A növénytermesztés egyik elsődleges forrása a talaj. Ez ad helyet a növények gyökérzetének, megtartja a növényeket, ellátja azokat vízzel és tápanyagokkal. Ugyanakkor több tízezernyi, esetleg a tudomány által még nem is ismert mikroba lakóhelye, élettere, amelyek ilyen, vagy olyan módon, de kapcsolatban állnak a termesztett növényeinkkel.

Nitrogénkötő baktériumok szerepe a termesztésben

Az egyes talajmikrobák hasznos szerepét természetesen már régóta ismerjük. A növényekkel együtt élő nitrogénkötő Rhizobium fajok jelentősége már hosszú évtizedek óta ismert és aktívan használjuk is ezeket egyes pillangós kultúrák, mint pl. a szója termesztése során. Nitrogén megkötésére azonban más talajmikrobák is képesek.

A talajban szabadon élő Azospirillium és Azotobacter fajok jelentős mennyiségű nitrogént képesek megkötni, amelyet később a növények felvehetnek. Egyes talajra alkalmazható termésnövelő készítmények tartalmazzák is ezeket a mikrobákat. Használatuk során azért ügyelni kell arra, hogy a kijuttatáskor tényleg kerüljenek be a talajba és lehetőleg számukra előnyös környezetben kezdhessék meg áldásos tevékenységüket. Lehetőleg ne keverjük növényvédő szerekkel ezeket a termékeket, mivel jó néhány fajuk erre eléggé érzékeny.

Talajlakó gombák a kártevők ellen

Egy jó, ”élő” talajban hemzsegnek az olyan hasznos szervezetek, amelyek valamilyen módon közvetlen növényvédelmi funkciót látnak el. Egyes talajlakó gombák, mint pl. a Metarhyzium anisopliae a talajban élő bogarak lárváit parazitálják.

Nem véletlen tehát, hogy ez a hasznos kórokozó néhány, egyébként növényvédő szerek előállításában és forgalmazásában érdekelt cég termék palettájában is helyet kapott. Ugyancsak régóta ismert a gazdálkodók körében a Coniothyrium minitans hiperparazita gomba, amely a fehérpenészes szártő korhadásért felelős, rendkívül polifág Sclerotinia sclerotiorum gomba szkleróciumainak pusztításával hatékonyan képes a kórokozó kitartó képleteitől „megszabadítani” talajainkat.

Trichoderma fajok komplex hatásmechanizmusa

E talajgombánál napjainkra már közismertebbé lettek a különböző Trichoderma fajok. Ezek a talajgombák szinte minden, a talajban jelen levő kórokozót képesek visszaszorítani. Erre részben direkt parazitizmus, részben specifikus antibiotikus anyagok szintézise, részben indukált szisztemikus rezisztencia kialakítása, részben sziderofor termelés (a talajban „hiánycikknek számító” Fe²⁺ ionok elvonása révén) segítségével, részben pedig egyszerű kompetíció (a parazita gomba a hasznos szervezetek jelenléte miatt „nem fér hozzá” a gyökérhez) útján képesek.

Jelenleg e csoportnak három faja (Tr. asperellum,Tr. harzianum, Tr. arybatthai) található meg a különféle talajkezelő készítményekben. Az olyan fontos és roppant nehezen leküzdhető kórokozók, mint pl. a hamuszürke szártő korhadásért felelős Macrophomina phaseolina elleni védekezés ezek nélkül a talaj mikrobák nélkül napjainkban nem valósítható meg.

Bacillus thuringiensis: klasszikus biológiai fegyver

Mikrobiológiai készítményekkel azonban nem csak a talajaink kezelése során találkozhatunk. Elég csak a különféle rovarok ellen már régóta alkalmazott Bacillus thuringiensis törzsek használatára gondolni. Lepke fajok hernyói ellen a B. thuringiensis var. kurstaki, bogarak és lárváik ellen a B. Thuringiensis var. tenebrionis, míg a dipterák (legyek, szúnyogok ) lárvái ellen a B. thuringiensis var. israeliensis hatékony. Ez utóbbit nem is a növényvédő szerek, sokkal inkább a közegészségügyi irtószerek, biocidek között alkalmazzák gyakran.

Lombban élő baktériumok és nitrogénpótlás

Kevesen tudják, de a növények lombozatán, pontosabban azon belül is élnek szinbiota baktériumok. Ezek egy része hasznos nitrogénkötő szervezet. Több cég, így a Corteva és a Sumi Agro is rendelkezik olyan készítményekkel, amelyek megfelelő időben kijuttatva 30 kg nitrogénnel is képesek támogatni a növényeinkben folyó fehérjeszintézist.

Nyilvánvalóan ezeket a készítményeket szigorúan a gyártó előírásai szerint kell kijuttatni, különben hatásuk töredéke lesz annak, amelyre képesek. Nagy előnyük, hogy a talajtól független jelenlétük miatt nagyon „sovány”, gyatra nitrogénszolgáltató képességű talajokon is lehetővé teszik az átlagosnak tekinthető termések elérését.

Élő szervezetekkel dolgozunk – ez felelősség

A biológia növényvédelmi megoldások esetében nem árt, ha tudatosul bennünk, hogy itt bizony élő anyaggal dolgozunk. Ráadásul esetenként olyan élőlényekkel, amelyek nem képesek „villámgyorsan” valamilyen túlélő üzemmódra váltani akkor, amikor számukra élhetetlen környezetbe juttatjuk ki őket. Sok ilyen mikroba még a biológiai megoldások iránt kellő affinitással rendelkező szakemberek számára is ismeretlen.

Éppen ezért nem árt a „józan paraszti ész” használata, amikor is kicsit a kijuttatandó élőlény helyébe képzelve magunkat rájöhetünk arra, hogy mikor használjuk őket és mikor ne. Mikor, milyen körülmények között alkalmas a kijuttatás és mikor ítéljük ezzel halálra a készítményben levő hasznos élőlényeket. Ezt meg kell tanulnunk, ráadásul az így megszerzett tudásra egyre nagyobb szükségünk is lesz, mivel már szinte nincs olyan növényvédő szer forgalmazó cég, amelynek portfóliójában ne lennének biológiai készítmények.

^{A képek a szerző felvételei.}