A különféle kórokozók számára is kihívást jelent a szélsőséges környezeti viszonyok, így a nyári szárazság és hőség, illetve a téli fagy túlélése. Természetesen a növényeinken előforduló különféle parazita gombák is mind rendelkeznek valamilyen túlélési stratégiával erre az időszakra.
E nélkül nem maradtak volna életben. Érdemes, ha csak futólag is, de áttekinteni, hogy a különféle fertőző növénybetegségekért felelős kórokozók miképp élik túl a téli időjárás viszontagságait.
Van, aki nem készül semmivel sem
Jó néhány kórokozó található hazánkban, amelyeknek az áttelelés nem okoz semmiféle problémát, a tél elviselésére gyakorlatilag semmilyen módon sem készülnek fel. Ezek a kórokozók micélium alakjában telelnek át a növényen megszokott helyükön. Nagyon sok ilyen kórokozóval találkozhatunk mind a szántóföldeken, mind pedig a kertekben egyaránt.
A gabona lisztharmat micéliummal és kazmotéciumokkal
A gabona lisztharmat (Blumeria graminis) pl. tipikusan ilyen kórokozó. A gomba fehér színű micélium bevonatával a tél folyamán épp úgy találkozhatunk a gabonafélék lombozatán, mint tavasszal, vagy éppen a nyári hőségben. Nyilvánvalóan télen a hideg időjárás mellett a kórokozó micéliumának növekedése, sporulációja erősen korlátozott, de a fagymentes időszakokban a kórokozó éppen úgy él és működik, mint a számára ideális körülmények között.

A tartósan kedvezőtlen körülmények átvészelésére azért ennek a gombának van egy B terve is. Az idősebb micélium bevonatokban gyakorta láthatunk mákszemre emlékeztető termőtesteket, kazmotéciumokat. Ezek a vastag falú képletek átmenthetik a kórokozót még akkor is, ha esetleg a növény kifagyna alóla.
Rozsdák áttelelése: teleutospórák és gazdanövény-váltás
A gabonáknál maradva a különféle rozsdagombák sem készülnek semmivel sem a télre. Illetve annyiban készülnek, hogy teleutospórákat fejlesztve megfertőzik a fásszárú gazdanövényeket, ahol micéliumos formában áttelelhetnek. Ugyanakkor valamennyi gabona rozsdánk erősen hajlamos arra, hogy uredospórás és uredo micéliumos alakban a nyári gazdanövényeken, azaz a kalászosok lombozatán is átteleljen. Ennek csak a kórokozó fagytűrő képessége szab határt.
Különbségek a búzarozsdák fagy-ellenállásában
A búza legveszélyesebb rozsdája, a szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. tritici) a legérzékenyebb, már a legkisebb fagytól is gyorsan elpusztul. A levélrozsda (Puccinia recondita) már ellenállóbb, de a búza rozsda betegségei között a rekordot a -20oC-nál is keményebb fagyot is kibíró sárga rozsda (Puccinia striiformis) a hidegtűrés bajnoka.
Mivel mindegyik kórokozó biotróf életmódú, így életben maradásuk nem csak a saját, hanem a gazdanövény fagytűrésének is a függvénye. Fagyérzékeny fajtán annak kifagyása, elpusztulása esetén a rajta élő rozsdagombák is elpusztulnak, akármekkora fagytűrő képességgel is rendelkeztek.
Alma lisztharmat rügybelsőben – miként védekezik
A szintén biotróf életmódú alma lisztharmat (Podosphaera leucotricha) már annyiban igyekszik saját micéliumainak túlélését biztosítani, hogy micéliumos alakban a rügyek belsejében telel át. Ez valamekkora mértékben véd is a hidegtől, valamint minimális mértékben táplálékot is biztosít a kórokozó számára. Viszont az ilyen, fertőzött rügyek pikkelyei lazábban állnak, a rügyek tökéletlenül záródnak, így a fertőzött rügyek kifagyási aránya nagyobb, mint az egészséges rügyeké.

Stratégiaváltás: a szőlő lisztharmat új áttelelési módja
Van olyan biotróf kórokozó is, amely a közelmúltba, durván egy emberöltővel korábban változtatott áttelelési stratégiát. A szőlő lisztharmat (Uncinula necator) a múlt század ’70-es éveiig általában az alma lisztharmathoz hasonlóan a rügyek belsejében telet át micélium alakjában. Tavasszal a fertőzött, fehér színű, „gyertyás” hajtások lemetszésével viszonylag jól lehetett védekezni ellene. Napjainkra ez az áttelelési mód már szinte teljesen eltűnt és a kórokozó kazmotéciumok, azaz ivaros úton képződött termőtestek formájában éli túl a telet.
Elhullott levelekben telel az alma varasodása
Az alma varasodása (Venturia inaequalis) számára sem okoz gondot a tél. Ez a kórokozó a lehullott levelek belsejében, micéliumos alakban telelát. A fagymentes időszakokban az elhalt levél szerves anyagát feldolgozva alakítja ki tavaszra peritéciumát, amelyből aszkospórák kiszórása útján fertőz. Számára a tél hideg volta sokkal kevésbé jelent akadályt, mint a csapadék hiánya.

Kellő mennyiségű nedvesség nélkül a gomba nem képes a levél szerves anyagát feldolgozni és ekkor a termőtestek képződése is lelassul, vagy leáll.
Kitartó képletekkel bírnak: szkleróciumok, klamidospórák, stb.
Nagyon sok kórokozó különféle speciális kitartó, túlélő képletekkel igyekszik a tél zord körülményeit túlélni. Igazság szerint ezek a képletek (szkleróciumok, sztrómák, klamidospórák, stb.) szinte minden kedvezőtlen külső környezeti tényező ellen védenek, nem csak a hideg és a fagy ellen. Ugyanakkor az a gomba, amely ilyen kitartó képletek kifejlesztése útján védekezik, az ebben az időszakban teljes mértékben kizárja magát a terjeszkedés és a szaporodás folyamatából.

Gyors csírázás – a túlélés második esélye szárazság esetén
Egyes kórokozók ezt a problémát úgy igyekeznek áthidalni, hogy a kitartó képlet kialakítása, illetve a belőle való „csírázás” folyamata rendkívül gyors. Sok Fusarium faj, amely klamidospórák kifejlesztésével védekezik a kedvezőtlen viszonyok ellen, akár pár óra alatt is képes lehet ezekből a kitartó spórákból csírázni. Nyilvánvalóan ez a képesség inkább a szárazság kivédése során lehet előnyös, a fagy elleni védekezésnél jelentősége kisebb.
Talajban élő bajnokok: szkleróciummal több éves túlélés
Meglehetősen sok ilyen kórokozó a szkleróciumaival elfertőzheti a termőföldjeinket. Ilyen kórokozók (ha csak a napraforgót veszélyeztető gombákat tekintjük) többek között a Sclerotinia sclerotiorum, Verticillium dahliae, Macrophomina phaseolina. Ellenük hagyományos fungicidekkel gyakorlatilag szinte lehetetlen védekezni. Ráadásul e kórokozók szkleróciumai akár igen sokáig, 10 évig is életképesek maradhatnak a talajban.
Nyilván ezeknek a ”túlélő bajnokoknak” is vannak sebezhető, a növényvédelem során kiaknázható pontjaik, de biztos, hogy nem a hidegtűrő képesség az, aminek felhasználásával ezek a veszedelmes kórokozók visszafojthatóak.
A képek a szerző felvételei.