Mit tegyünk a moníliás meggyfákkal?

A kórokozó legkedveltebb gazdanövénye a meggy, és idén a virágzás során kialakult hűvösebb, párás hajnalokkal teli időszak nagymértékben kedvezett is a kórokozó fertőzésének. Aki a virágzás idején nem, vagy nem kellő gondossággal védekezett, az most szembesülhet a gomba kártételével.

A tünetek árulkodók – és veszélyesek is

A virágok bibéjén át kialakult fertőzések nyomán az elhalt virágok, illetve a rügyből fejlődött valamennyi virág és levél napjainkra már elbarnult, leszáradt. De a fán maradt, mementóként hirdetve a fa gazdájának gondatlanságát.

Ezek az elhalt növényi részek amellett, hogy rendkívül rondák, még veszélyesek is, hiszen a kórokozó ezeken a felületeken kedvező időjárás esetén hatalmas mértékű sporulációt is kialakíthat. Ez még akkor is gond, ha a fertőzésre legalkalmasabb részek, a virágok, már csak jövőre lesznek a kórokozó számára elérhetőek.

Mit ne tegyünk most?

A jelenlegi időszakban már teljesen felesleges bármilyen fungiciddel kezelni a moníliás betegség tüneteit mutató fákat. A kórokozó már átjutott a lágy szövetű növényi részeken (ennek nyomait láthatjuk a fákon), és bejutott a meggyfa fás részeibe, a vesszőkbe, ágakba. A fungicidek a kéreggel fedett, fás részeken nem tudnak felszívódni. A kórokozó ott már szinte zavartalanul garázdálkodhat, terjedhet.

A mézgásodás árulkodó jele

A fás részbe behatolt Monilia laxa gomba haladásának ütemét jól nyomon lehet követni. A fertőzés vonalában a fa erőteljes mézga kiválasztással próbál védekezni a kórokozó ellen. Ez a jelenség a későbbiekben még a segítségünkre is lesz a fertőzés felszámolása során.

Ne ítéljük halálra a meggyfát!

A fás részbe behatolt kórokozó nyomában, ha nem lépünk közbe, más kórokozók is felvonulhatnak, amelyek akár a fa életét is veszélyeztethetik. Ilyenek például a különféle taplógombák.

Ugyanakkor a moníliás fertőzés, főleg ha csak pár virágot, illetve az azokból kinevelt rügyet, rövidhajtást érint, egyáltalán nem jelenti a fa halálának idejét. Így néhány moníliás eredetű hajtáshervadás miatt ne ítéljük halálra a fát, mivel meg lehet még menteni!

Mit tehetünk?

A moníliás fertőzésnek a fás részekbe való behatolása után annyit tudunk tenni a kórokozó ellen, hogy valamennyi fertőzött részt eltávolítjuk és megsemmisítjük. Ez magasabb, sűrűbb lombkoronájú fák esetén meglehetősen időigényes munka.

Segítségünkre lehet a fa által kiválasztott mézgacseppek jelenléte, mivel az mindig a még élő és a már elhalt, fertőzött rész határán található. A fertőzött részeket úgy kell kivágni, hogy mindig valamekkora élő, fertőzéstől mentes résszel együtt történjen az eltávolító „műtét”.

Kezeljük a metszlapokat, ahol csak lehet!

Nyilvánvalóan az esetlegesen százas nagyságrendű apró ágak, vesszők esetében ejtett metszlapok mindegyikét nem fogjuk tudni lekezelni. De legalább a nagyobb ágak csonkolása által okozott sebeket mindenképpen érdemes valamilyen fasebkezelő anyaggal kezelni. Ezzel meg tudjuk akadályozni a moníliás fertőzés kiújulását a nyers metszlapon keresztül. Illetve egyéb, nem éppen barátságos kórokozók (pl. taplók) fertőzésének is gátat vethetünk.

A mostani munka a korábbi hibák ára

Ez a növényápolási munka nagy valószínűséggel időt fog igényelni. Ez a tanulópénz a virágzás időszakában el nem végzett, vagy nem jól elvégzett növényvédelmi kezelésekért. Ugyanakkor mindenképpen célszerű rászánni az időt a megbetegedett fák rendbetételére, mivel azok akár még egy emberöltőn át teremhetnek számunkra.

A komolyabb esetekben csak drasztikus metszés segíthet

A virágzás időszakában elhanyagolt és súlyosabban fertőzött fákat sokszor csak nagyobb ágak feláldozásával tudjuk megszabadítani ettől a kellemetlen és veszélyes kórokozótól. Ha sorsukra hagyjuk ezeket a beteg fákat, akkor a nyár folyamán további hajtások elhalását észlelhetjük. A fás részben terjeszkedő kórokozó a hajtások alapjához érve azok nedvkeringését lehetetlenné teszi.

A monília hosszú távon is elpusztíthatja a fát

A moníliás fertőzés önmagában, tehát más, másodlagos fertőzés eredményeképpen megjelenő kórokozók „segítsége” nélkül is képes a meggyfák elpusztítására pár éven belül. Ugyanakkor ezek a fák alapvetően hosszú élettartamúak. Egy elhibázott virágzáskori kezelés eredményeként létrejött kártétel még nem kell, hogy a végüket jelentse. Most némi munka és szabadidő beáldozásával ezek a fák még megmenthetőek!

^{A képek a szerző felvételei.}