A korai tavasznak „meglesz a böjtje”, tartja a népi mondás. Az enyhe tél után a korai kitavaszodás idő előtt virágzásra késztette a gyümölcsfákat. A március második felében, több hullámban érkező hideg először a virágzó mandula és kajszi fákat fosztotta meg a termés lehetőségétől, utána az őszibarack következett, most pedig a hónap utolsó napján a szilvafákat teszi tönkre a fagy. Az országban most mindenütt fagypont alatti az éjszakai hőmérséklet, minden bizonnyal jelentős fagykárokat fog okozni, ráadásul a hűvös, szeles időben a megporzó rovarok is tétlenségre vannak kényszerítve. A kellemetlen hírek mellett a gyümölcsféléket akkor is meg kell védeni a károsítóktól, ha kisebb lesz az idei termés.
Az alig kifeslett levelű almafákon és ribiszkén máris jelentkeznek az első levéltetű szívogatás tünetei. Az almafa levélpirosító levéltetű és a ribiszke levélpirosító levéltetű már javában károsítja a fiatal leveleket. A szívogatás hatására hólyagosodó levelek piros színre váltanak, a levélfonákon megtalálhatók a kártevők. Hamarosan azonban a ribiszkén károsító levéltetvek gazdanövényt váltanak, áttelepülnek lágyszárú növényekre, és csak az áttelelő tojások lerakására térnek vissza a ribiszkére. Az almafán károsító faj nem vált gazdanövényt, végig az almafán szívogat. Ha most védekezünk, a tünetek már megmaradnak, de a további nemzedékek szaporodását megakadályozhatjuk.
Almafa levélpirosító levéltetű
Ribiszke hajtászsugorító levéltetve
Az almafa varasodás aszkospóra szóródását a jelenlegi hideg- és száraz idő gátolja, újabb esőben viszont ismét folytatódni fog. A levelek már fogékonyak a fertőzésre, és a kórokozó számára ideálisabb körülmények között megbetegedhetnek. A virágok még zöldbimbós állapotúak, feltehetőleg a hideg nem károsította még.
A szilva teljes virágzásban van. Ebben a stádiumban a csonthéjas gyümölcsű növények virágfertőző moníliája mellett a poloskaszagú darazsak kártételére kell figyelni, mert a virágok csészecimpáira rakják petéiket a nőstények. Rajzásuk megfigyelésére ebben az időpontban a fehér színű ragacsos fogólapok a legalkalmasabbak, mely mindkét faj (Hoplacampa flava, H. minuta) egyedeit kiválóan fogja. A védekezést a kártevő rajzáscsúcsa idején kell megkezdeni, és azt sziromhulláskor megismételni. A moníliás virág- és hajtásfertőzés, valamint a sztigminás megbetegedés ellen most szerves hatóanyagú kontakt- és felszívódó készítményekkel védekezzünk.
Poloskaszagú szilvadarazsak
Poloskaszagú szilvadarázs kárképe
A meggy és a cseresznye szintén zöldbimbós fenológiai stádiumban várja a melegebb napokat. A virág- és hajtásfertőző monília elleni védekezés sarkalatos pontja a prevenció, tehát a rezes védekezések folytatásaként itt is térjünk át a szerves kontakt- és felszívódó készítmények használatára, mely a monília mellett szintén hatásos a sztigminás megbetegedés ellen is.
Meggy moníliája
