Növényvédelem

Nem csak itthon probléma a piretroid-rezisztencia

Agrofórum Online

A repcefénybogár piretroid-rezisztenciája – külföldi kitekintés.

A repcefénybogár (Brassicogethes/Meligethes aeneus) az egyik legelterjedtebb és potenciálisan legsúlyosabb tavaszi repcekártevő, mely a világ számos pontján károsítja a bimbózó (leggyakrabban zöldbimbós állapotú) repceállományokat. A kifejlett egyedek a virágbimbók fehérjében gazdag pollenjét fogyasztják. A berágások nyomán deformált becőfejlődés, elégtelen berakódás alakul ki. Az adott év termésmennyisége jelentősen függ a kártétel megfékezhetőségétől.

Európában az utóbbi években az eddig sikerrel használt piretroid hatóanyag-tartalmú növényvédő szerek repcefénybogárral szembeni hatékonysága jelentősen csökkenő tendenciát mutat. Az Unió területén is jól ismert deltametrin, alfa-cipermetrin, zéta-cipermetrin, lambda-cihalotrin és egyéb piretroid-származékokat tartalmazó készítmények jelentették a repcefénybogár elleni védekezés gerincét, melyet a neonikotinoidok használatának európai uniós korlátozása tovább erősített. Ezek a hatóanyagok azonban nem hozzák a várt eredményeket. A piretroid-rezisztencia széles körű elterjedése kapcsán számos monitoringprogram vette kezdetét. Az Inszekticid-rezisztencia Akcióbizottság (Insecticide Resistance Action Committee – IRAC) tudósítása szerint a piretroid-rezisztens populációk már legalább 1999 óta jelen vannak Európa egyes területein (először Kelet-Franciaországban figyeltek fel a jelenségre). 2007-ben az IRAC létrehozta a Pollen Beetle Working Group nevű munkacsoportot melynek feladata a piretroid-rezisztens populációk dinamikájának megfigyelése, és a vizsgálatok koordinálása.

Az IRAC 2018-ban az európai piretroid-rezisztens repcefénybogár-populációk felmérésének eredményeképpen a következő adatokat hozta nyilvánosságra (a rovarpopulációk rezisztencia-tesztelése az IRAC #11 módszert alapul véve, jelen esetben lambda-cihalotrin felhasználásával történt):

OrszágTesztelt populációk száma (db)Magas fokú rezisztencia (%)Rezisztens (%) Mérsékelten rezisztens (%)Fogékony (%)
Belgium33367  
Csehország33367  
Dánia1 100  
Észtország271189  
Finnország4 7426 
Franciaország11 502030
Németország893040228
Magyarország25050  
Lettország978 22 
Litvánia104060  
Norvégia5 402040
Lengyelország9801010 
Svédország261060255
Egyesült Királyság1 100  
(Forrás: https://irac-online.org/?s=meligethes ; a táblázat rezisztenciaadatai megközelítő értéket mutatnak)

Németországban a repcefénybogár piretroidokkal szembeni ellenállóságának terjedése jól végigkísérhető a 2000-es évek elején. 2004-ben a repceföldek 10, 2005-ben 20, míg 2006-ban azok 50%-án jelentkezett. A piretroidokkal szemben metabolikusan rezisztens rovarpopulációk kártételi potenciáljának remek példája a 2006-os évben bekövetkezett, 200 000 ha-t érintő, mintegy 20-100%-os kártétel. Ebbe a számba beletartozott az a 30 000 hektár is, melyen 80%-ot meghaladó terméskiesést eredményezett a rovarok jelenléte. Számszerűsítve 22-25 millió eurós kár keletkezett.

Az Egyesült Királyságban először 2006-ban figyeltek fel a rovarok ellenálló képességére. A legfrissebb IRAG jelentés szerint (2020) a védekezési technológiában jelenleg az alfa-cipermetrin, beta-ciflutrin, cipermetrin, deltametrin, etofenprox, lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát és zéta-cipermetrin használhatók fel. Az oxadiazinok közül az indoxakarb, neonikotinoidok közül pedig az acetamiprid jöhet szóba.

A FÁK országok területén a keresztesvirágú kultúrákat károsító közel 300 faj közül az egyik legjelentősebbnek a Meligethes bizonyul.

Ukrajnában a Nemzeti Kharkiv Agráregyetem és Növénytermesztési Intézet felmérései kimutatták, hogy az erdős és sztyeppés övezetekben előforduló közel 211, keresztesvirágúak családját károsító faj közül az egyik legmeghatározóbb faj a repcefénybogár. Ukrajna területén a kártevő elleni küzdelem gyökerei egészen a 19. századra nyúlnak vissza, amikor is növényvédelmi technológia gyanánt a rovarok hálóval történő gyérítését javasolták. A 70-es évek növényvédelmi gyakorlata szerint a virágzás előtti 1-2, virágzáskor 4-5 kezelés volt célszerű (ami mai európai uniós szemlélettel nézve meglehetősen drasztikus a beporzó hasznos szervezetekre nézve). A 80-as években a szerves foszforsavészterek, míg a 90-es években már a szintetikus piretroidok vették át a szerepet a növényvédelemben. Ezzel párhuzamosan a földek közel 10 százalékát csalogatónövényekkel vetették be, az integrált növényvédelem elemeként.

Oroszországgal kapcsolatban hosszú internetes keresés után sem merült fel a piretroid-rezisztencia gazdasági jelentőségű mértéke (a szerrotáció fontosságára persze felhívják a figyelmet), azonban ez érthetővé is válik, amint megszemléljük az Orosz Föderáció Mezőgazdasági Minisztériumának 2021.03.02-es dátummal frissített nemzeti növényvédő szer adatbázisát. A használható inszekticidek tengeréből csupán párat kiemelve látszik: a rendkívül széles, legálisan alkalmazható növényvédőszer-spektrum miatt a rezisztencia nem okoz különösebb gondot. A neonikotinoidok, szerves foszforsavészterek repcefénybogár elleni használata magukban vagy kombinációban a mai napig rutinszerűnek tekinthető. Még a jó öreg BI58 is felüti fejét, és nyugodt szívvel fújható vele az állomány legalább 2028-ig. Az egyes készítmények forgalomba hozatali engedélyének lejárati dátuma sok esetben a 2030-at is eléri, így nem igazán észlelni jelét a sürgős kivonási szándéknak – az európai uniós gyakorlattal szemben. Egyedül a méhkímélő állománykezelési technológia szabályainak maradéktalan betartásában bízhatunk, mely tekintettel van a hasznos beporzó szervezetekre és amelyre vonatkozóan szigorú szabályozások vannak érvényben.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A méhegészségügy és a növényvédelem kapcsolódási pontjai gyakorlati szemszögből

2025. augusztus 7. 13:10

A méhek tömeges pusztulása veszélybe sodorja a növénytermesztést is – közös fellépésre van szükség a gazdák és méhészek között.

Melegedő klíma – terjedő gomba: egyre nagyobb a baj?

2025. augusztus 6. 08:10

Téves biztonságérzetet ad az idei nyár: a napraforgókban már ott bujkál a veszélyes kórokozó, csak késve jelentkeznek a tünetek.

A gubacsokról, 9. rész - A zoocecidiumok évközi megjelenése, a gubacsok fejlődésének szakaszai

2025. augusztus 4. 13:10

A növényevő ízeltlábúak közül a gubacsképző ízeltlábúak a legfejlettebbek, mivel képesek szabályozni és saját hasznukra átalakítani a gazdanövényt.

Hová tűnt a gyapottok-bagolylepke?

2025. augusztus 2. 08:10

A gyapottok-bagolylepke idén szinte eltűnt a földekről – kevesebb lepke, kevesebb hernyó, kisebb kártétel: mi áll a háttérben?

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: most kezdi a károsítást a repcedarázs álhernyója

2022. szeptember 21. 09:33

A talajok nedvesség ellátottsága javult a korábbi hetekhez képest, de az alsóbb talajrétegek elszívó hatása miatt még igencsak messze van az optimálistól.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: aktívak a repceormányosok, helyezzünk ki fogólapokat!

2023. február 21. 09:04

Bár még csak február utolsó harmadában járunk, a szabadföldi növénytermesztésben pezseg az élet.

Nagyon sok a káposztalepke, fertőz a szürkerothadás

2018. augusztus 16. 15:14

Az őszi szedésre és téli tárolásra termesztett káposztafélék környezetében nagyon sok káposztalepke figyelhető meg.

Hogyan kell gondozni a lestyánt?

2023. május 4. 04:36

Kérem szépen segítségüket! Hogyan kell gondozni a lestyánt?