A RUDN Egyetem agrármérnökei és a tunéziai kollégáik felfedezték, hogyan lehet megakadályozni egy fitopatogén gomba, a Botrytis cinerea terjedését.
Ez a betegség a haszonnövényeket, különösen a paradicsomot támadja meg. A Trichoderma gombafaj és a Pseudomonas baktérium megvédheti a növényt ettől a kórokozótól. Az eredményeket az Agronomy című szaklapban tették közzé.
A Botrytis cinerea egy nagyon sok növényt érintő szürke penészgomba. A szamócára, a szőlőre, a hagymára és a paradicsomra különösen veszélyes. A fitopatogének elleni küzdelem hagyományos módja a gombaölő szerek használata. Ezek a gombaölő szerek azonban veszélyesek mind az emberre, mind a környezetre.
Ráadásul a gomba idővel ellenállóvá válik ezekkel a szerekkel szemben. Az előnyben részesített alternatívát a biológiai védekezési módszerek jelentik. A RUDN Egyetem agronómusai és tunéziai kollégái más mikrobák alkalmazását javasolták a kórokozó elleni küzdelemben: a Trichoderma gombát és a Pseudomonas nemzetséghez tartozó baktériumokat.
„Több évtizeden keresztül a vegyi gombaölő szerek voltak a botrytis cinerea elleni védekezés legelterjedtebb módszerei. Ez a kórokozó gomba azonban számos fungiciddel szemben ellenállóvá vált. Emellett a paradicsom termésében és a talajban maradt toxikus maradványok az emberi szervezetet, a talajt és a környezetet is veszélyezteti. A szürkepenész előfordulásának csökkentése érdekében a vegyszeres módszereket biológiai módszerekkel kellene helyettesíteni” – jelentette ki Dr. Rebouh Nazih, a RUDN Egyetem Környezetgazdálkodási Tanszékének docense.
Az agronómusok in vitro (Petri-csészében) és in vivo (a megfertőződött paradicsom magjain és termésén) tesztelték a Trichoderma és a Pseudomonas hatását. A kutatók nyomon követték a másodlagos metabolitok – a mikroorganizmusok által az életfolyamataik során termelt vegyületek – mennyiségét, és a patogén gomba szaporodási sebességét is felmérték.
Mindkét mikroba hasznosnak bizonyult a botritisz elleni védekezésben. A Trichoderma ugyanis képes kitinázt, proteázt és glükonázt, a pseudomonas pedig katalázt és amilázt termelni. Mindezek a másodlagos metabolitok hozzájárulnak a botritisz sarjadzás visszaszorításához. 40%-os koncentráció mellett a gomba terjeszkedési sebessége a felére csökkent.
„A jótékony mikroorganizmusok – baktériumok és gombák – a termesztett növények növekedését és termelékenységét elősegítő biostimulátorok és biológiai növényvédő szerek lehetnek. A Trichoderma-kultúrák és a pseudomonádok lassítják a paradicsompalántákat megtámadó Botrytis cinerea szaporodását.
A gombaellenes aktivitás elsősorban a másodlagos anyagcseretermékek antibiotikus hatásának köszönhető. Eredményeink betekintést nyújtanak a biológiai védekező szerek hatásmechanizmusába”– nyilatkozta Dr. Rebouh Nazih, a RUDN Egyetem Környezetgazdálkodási Tanszékének docense.