9℃ 1℃
március 1. Albin, Albina, Leonita, Lea
Növényvédelem

Szeptóriás levélfoltosság: a búza kora tavaszi kórokozója

Agrofórum Online

Hazánkban a kalászos gabonák közül messze az árpa számít a „legbetegebb” kultúrának. Ugyanakkor a legnagyobb területen termesztett gabonánk, az őszi búza is eléggé sok fertőző növénybetegség által érintett. Elég, ha csak a három rozsdafajra gondolunk. Van egy olyan kórokozója is, amely szinte mindig megtalálható a búzaállományokban. Rendkívül széles körű elterjedtsége folytán nem árt közelebbről megismerkedni vele.

Gyakori, de nem veszélyes

A búza szeptóriás levélfoltosságát a Septoria tritici nevű gombafaj okozza, amelynek létezik ugyan ivaros alakja is (Mycosphaerella graminicola), de a kórokozó fennmaradásában és terjedésében a szerepe nem számottevő. A szeptóriás levélfoltosság a termesztett gabonáink közül csak a búzára és kisebb mértékben a tritikáléra jelent veszélyt. A búzafajok közül ugyanakkor valamennyi fajra veszélyes, így a durumbúzára, a tönkölyre, a tönkére és kisebb mértékben az alakorra is. Az olyan „egzotikus”, leginkább speciális igények kielégítésére elvétve termesztett fajok, mint pl. a Triticum compactum szintén tápnövényei a kórokozónak.

Ez a gyakori kórokozó csak a búza lomblevelein okoz tüneteket, ellentétben közeli rokon társfajával, a szeptóriás pelyvabarnulást okozó Septoria nodorum fajjal, amely a lombozat mellett a pelyvalevélen is megtelepedhet. A szeptóriás levélfoltosság kórokozója tipikusan nekrotróf életvitelű faj, azaz élő, zöld növényi részeket fertőz meg, de szaporodni, termőtesteket képezni kizárólag az általa már elpusztított növényi felületeken képes. Éppen ezért a kórokozó könnyedén átvészelheti a számára kedvezőtlen időszakokat a fertőzött növényi maradványokban, vagy azok felületén. Ez a tulajdonsága okozza java részben azt is, hogy szinte minden búzaállományban jelen van valamilyen mértékben.

Szeptóriás levélfoltosság őszi búzán
Szeptóriás levélfoltosság őszi búzán

A szeptóriás levélfoltosság kórokozója meglehetősen nedvességkedvelő gombafaj. Száraz körülmények között szaporodása leáll és a már megfertőzött és elpusztított növényi szövetekben szinte észrevétlenül tud fennmaradni. Mivel esetében az elhalt növényi részeken történő fennmaradás döntő jelentőségű, így a tarlók, árvakelések elhanyagolása rendkívül nagymértékben segíti ennek a gyakori kórokozónak a túlélését és elterjedését.

A betegség tünete a leveleken eleinte (sokszor csak 1 napig) kicsi, 0,5-1 cm nagyságú „olajos” kinézetű folt a levélen, amely nemsokára elbarnul, elhal. Ezután pár nap múlva elszórtan megjelennek a folton a kórokozó apró, fekete színű, nagyításban Unicum palackra emlékeztető ivartalan, szénfekete termőtestei, a piknídiumok. Ezekben tízezer számra fejlődnek a kórokozó többsejtű, igen hosszú és nagyon könnyű konídiumai, amelyek segítségével a kórokozó a szél útján igen könnyedén terjed.

Szeptóriás levélfoltosság termőtestek sokaságával
Szeptóriás levélfoltosság termőtestek sokaságával

A kórokozó részben a nedvességigényessége miatt is általában a kultúrnövény legalsó leveleit fertőzi meg. Feljebb, a fotoszintézis szempontjából sokkal fontosabb levélemeletekre csak rendkívül ritkán jut fel. Így hiába olyan gyakori, érdemleges kártétel előidézésére ritkán képes.

Kártétel, védekezési lehetőségek

A szeptóriás levélfoltosság önmagában csak akkor okoz védekezési szükséghelyzetet, ha több, a fertőzés elszabadulását segítő tényező egyszerre segíti a kórokozót. Elsőként a kórokozó gomba nagy nedvességigényét kell e tekintetben megemlítsük. Mély fekvésű területeken, zártabb völgyek aljában, ködzugos helyeken, vagy olyan földterületeken, ahol a talaj alulról is nedvesedhet, ez a kórokozó rendkívül jól érzi magát. Ahol a minél hosszabb felületi nedvességborítottság fennáll a vetésekben, ott ez a kórokozó az átlagosnál gyorsabb ütemben szaporodhat fel.

Súlyos szeptóriás fertőzés őszi búzán
Súlyos szeptóriás fertőzés őszi búzán

Nagyban segíti a kórokozó felszaporodását a búza vetésváltás nélkül történő termesztése, illetve a káros szomszédság is. Gondozatlan búzatarlók, árvakelések mellett a fertőzés mindig nagyobb mértékű, mint „rendes” vetésváltásban és a kalászos tarlók, árvakelések megfelelő gondozása esetén.

A búza túlzottan korai vetése szintén nagyban segíti a szeptóriás levélfoltosságnak a szokásosnál nagyobb mértékű fellépését. Az ősz során hamar kialakuló, erősen bokrosodott állományokban a szél egyre kevésbé képes felszárítani a levelekről a nedvességet és ez a „prolongált” nedvességborítás szinte minden esetben előidézi a Septoria tritici felszaporodását.

Bár szinte valamennyi búzafajta (kenyérbúza, durumbúza és a pelyvás ősgabonafajok esetében is!) fogékony erre a kórokozóra, de – ahogy ez más kórokozók esetében is lenni szokott – az egyes fajták fogékonyságai között hatalmas különbségek is lehetnek. Néhány fajta, mint pl. a NÉBIH és az ÖMKI fajtakísérleteiben jelenleg is megtalálható Artimus és Cristoph fajták ez iránt a kórokozó iránt szélsőségesen fogékonyak. Ez olyan mértékű, hogy a NÉBIH ausztriai testvér szervezete, az AGES ezeket a fajtákat a korai szeptóriás fertőzés tekintetében indikátorfajtaként használja. Bár Magyarországtól nyugatra a csapadékosabb klímájú országokban e kórokozó jelentősége nagyobb, de egy, a kórokozónak kedvező évjáratban azért a szeptóriás levélfoltosság még hazánkban is okozhat növényvédelmi gondokat.

Az elpusztított felületen a piknídiumok mellett felléphet a korompenész is
Az elpusztított felületen a piknídiumok mellett felléphet a korompenész is

Amennyiben az imént felsorolt tényezők kedvezőtlen együttállása fennáll, a szeptóriás levélfoltosság fertőzése a kora tavasz folyamán esetleg elszabadulhat. Ezt nagyban segíti az ekkor gyakori erős „böjti szelek” megléte is, amely a kórokozó rendkívül könnyű konídiumait hatékonyan tudja terjeszteni.

A szeptóriás levélfoltosság egyáltalán nem egy „kemény” kórokozó. Szinte bármilyen fungiciddel rendkívül könnyen kontrollálható. A jelenlegi modern hatóanyagok és fungicidek használata esetén akár 6-7 hetes hatástartam is elérhető ezzel a kórokozóval szemben. Ez egy kora tavaszi kezelés esetében gyakorlatilag a virágzásig védelmet biztosíthat a búzának. Az ekkor általánosan alkalmazott fuzáriózis elleni kezelések pedig akkor már nem fogják engedni a kórokozó feltámadását.

A szeptóriás levélfoltosság átlagosnál erősebb fellépése meglehetősen ritka. A jelenlegi időszakban fungicides beavatkozásra csak abban az esetben érdemes készülni, ha a levélfelület fertőzöttsége 20-25% körüli, vagy annál súlyosabb. Ha bármilyen egyéb okból, pl. a veszélyesebb sárgarozsda (Puccinia striiformis) elleni preventív védekezés céljából fungicides állománykezelést hajtunk végre kora tavasszal a búzaállományokban, akkor a továbbiakban ennek a kórokozónak a fellépésével idén már nem kell számolnunk.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egyensúly a szakértelem és a megfizethetőség között

2025. február 28. 14:40

A BASF által kifejlesztett és kizárólag a KITE Zrt. forgalmazásában elérhető Daxur® gombaölő szer két hatóanyaga, a krezoxim-metil és a mefentriflukonazol (Revysol®) széles spektrumú védelmet nyújt az őszi és tavaszi kalászosok számára levélbetegségek ellen.

A repce bórellátásáról

2025. február 28. 08:10

A bór egy olyan nyomelem, amely rendkívül fontos az intenzíven osztódó növényi szövetekben folyó DNS-szintézis zavartalan működéséhez.

A Coragen 20 SC is kapott engedélyt drónnal történő kijuttatásra Magyarországon

2025. február 28. 05:40

Hazánkban már két növényvédő szer is rendelkezik engedéllyel drónnal történő kijuttatásra.

Itt a talajcsapdázás ideje

2025. február 27. 07:10

Amikor a kártétel észlelhető (ez elpusztult növényekkel, tőhiányokkal jár), az ellenük való védekezés sokszor már reménytelen.

Jó állapotban az őszi vetés Ukrajnában

2021. február 4. 05:37

A januári időjárási viszonyok többnyire kedvezőek voltak az ukrán őszi vetésű gabonafélék számára – közölték az ukrán agrárkutatók.

Megint tavasszal kell megoldani: széltippan elleni tavaszi kezelések őszi búzában

2020. február 20. 11:13

A széltippan (Apera spica-venti) az utóbbi néhány évben a bolondját járatja a búzatermesztőkkel. Leírás szerint T2-es gyomflórába tartozó növény, vagyis illene ősszel csíráznia, majd ezután áttelelnie, a valóságban azonban nem mindig hajlandó így viselkedni.

Isterra őszi búza – Rendszerben gondolkodunk - Eredmények

2021. szeptember 9. 09:29

Az Isterra Kft-nél a nemesítői kísérletek mellett nagy hagyományai vannak a nagyüzemi kísérleteknek. Ebben az évben nem a hagyományos fajtasorok mintájára terveztük ezeket, annál többet szerettünk volna nyújtani.

Több mint kilenc tonna a kukorica hektáronkénti termésátlaga Tolnában

2019. november 7. 11:03

A Tolna megyei eredmények elsősorban annak köszönhetőek, hogy kedvezőbb volt a csapadék térségi eloszlása, így kevésbé sújtotta az aszály a megye kukoricatábláit.