Az őszi káposztarepce tavaszi-nyári vegetációs időszakának növényvédelmét döntően a különféle állati károsítók elleni védekezés sikeressége határozza meg.
A kártevők több csoportban támadják a repceállományokat. Ezek első, meglehetősen veszélyes társaságát a repce szárát károsító ormányosbogarak képezik. A nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi), valamint a repce-szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) imágói már felébredtek a téli nyugalmi időszakból és készen állnak a betelepedésre és a károsításra.
Jelenlegi kártevő-helyzetkép
A repce szárának és levélnyeleinek belsejében károsító ormányosbogarak imágói már január folyamán érzékelik az időjárás melegebbre fordulását és megkezdhetik a repceállományokba betelepedésüket. Mindkét faj nagyjából 10 °C körüli hőmérsékleten kezd aktivizálódni, bár a nagy repceormányos hőigénye némileg kisebb, mint a szárormányosé.
Mivel a legutóbbi években a téli időjárás is rendkívül nagy változatosságot mutat, gyakoriak a szinte tavaszias időjárású, túlzottan meleg periódusok. Így e két faj szinte mindig egyszerre kezdi meg a repceállományokba való betelepedést.
Ahogy az már az elmúlt esztendőben is megfigyelhető volt, a repcét támadó ormányosok minden, az imágók rajzására alkalmas hőmérsékletű időszakban mozognak, repülnek és betelepednek a repceállományokba. Ott általában a betelepedést szorosan követő időszakban még nem párosodnak, nem raknak petét, mivel először jó pár napos ivari érési táplálkozásra van szükségük.
Az idei évben már volt egy napi hőségrekordokat megdöntő, magas léghőmérsékletű periódus a január 6-9. közötti időszakban. Napjainkban, konkrétan január 27-e óta ismét olyan, a sokéves átlagot messze meghaladó, melegrekordokat hozó időjárás uralja Magyarország szántóföldjeit, amely a repcére veszélyes ormányosbogarak második betelepedési hullámát indította el.
A repceállományokba berepült imágók még döntően az ivari érési táplálkozás állapotában vannak, így még nem kezdődött meg a párosodás és a peterakás sem, amely után már teljességgel reménytelen ezek ellen a kártevők ellen az inszekticides védekezés.
Ugyanakkor az elmúlt két évhez hasonlóan a kártevők betelepedése és aktivitása a repceállományokban rendkívül hosszú ideig áll fenn, amely a védekezést rendkívüli mértékben megnehezíti.
A periodikusan lehűlő, majd hirtelen felmelegedő környezetben a repce ormányosbogarai kiválóan feltalálják magukat. Ha meleg van, akkor repülnek, táplálkoznak. Ha hűvös az időjárás, netán fagyok is vannak, akkor a repce tenyészőcsúcsa környékén a levélkezdemények közé bebújva hibernált állapotban vészelik át a zordabb időket.
Aktuális teendők
Sajnos a repcetáblákba történő kártevő-betelepedés intenzitása nagyon heterogén akár még az egyes táblák eltérő helyszínei között is. Ugyanakkor a már említett két, január havi melegrekordokat döntögető felmelegedési periódus során a kártevőpopuláció jókora hányada már betelepült a repceállományokba.
Ennek nyomon követése sárga színcsapdákkal viszonylag egyszerű, bár ennek is vannak korlátai. A repce ormányosbogarai nem éppen repülő akrobaták, így szeles időben nem is repülnek. Ha nem repülnek, akkor a sárga csapdák nem is fogják meg őket, függetlenül a csapda mechanizmusától (vizes tál vagy ragasztós lap). Szeles időben tehát egyedül a sárga színcsapdák adataira nem igazán célszerű támaszkodni.
A sárga színcsapdák másik hibája az, hogy nem szelektívek. Így mindent megfognak, ami rájuk repül, vagy rájuk mászik. Gyakran fognak kora tavasszal már repülő, imágóként telelő zengőlegyeket is. A méhkaptárak közelébe helyezve őket a mézelő méhek állományában is érezhető pusztítást tudnak végezni.
Amennyiben a sárga színcsapdák napi 1-2 ormányost fognak, úgy közelítünk ahhoz az időszakhoz, amikor már indokolt lehet egy inszekticides állományvédelem.
Ugyanakkor mindenképpen érdemes (főképp szeles időjárás esetén) a repcenövények manuális, kézi „átbolhászása”. Ez időigényes feladat, ráadásul jó szem kell hozzá, de ez ad egyedül megbízható direkt információt a repcébe betelepült ormányosok egyedszámáról.
Sajnos a jelenlegi talajviszonyok nem igazán teszik lehetővé napjainkban a védekezést, amennyiben a kártevők mennyisége már veszélyes méreteket öltene. A felázott talajokon félő, hogy elakadnának a permetezést végző gépek. Ráadásul a nedves talajok megtaposása durva, akár évekre kiható talajszerkezet-rombolással is jár, amelyet igencsak ildomos elkerülni.
Távlatokban megoldást nyújthat majd pár év múlva a permetező drónokkal elvégzett repce-állományvédelem. A repce szárát veszélyeztető ormányosok társasága pont az a kártevőcsoport, amely ellen földi gépekkel sokszor lehetetlen a védekezés a kora tavaszi talajállapotok miatt. Addig csak az a lehetőség marad, hogy a legelső, már a talaj tekintetében alkalmas időpontban elvégezzük a kezelést, amely lehet, hogy már a napokban is aktuális lenne.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
