Március utolsó dekádjában a nappali hőmérsékletek jóval az ilyenkor megszokott felett járnak, szinte késő tavaszt idézőek, bár az éjszakák azért még eléggé csípősek, időnként fagypont közelében jár a hőmérő higanyszála. Az eső továbbra is nagy ívben elkerüli térségünket, ezért az aszály nem szűnt meg. A szárazság mérséklődéséhez egy ”hetes eső” sem lenne elég. A növényeken a szárazság tünetei most mérsékelt növekedésben jelentkeznek, kevesebb a kórokozó, viszont a szárazság a kártevőknek kedvez.
Az őszi kalászos gabonákon, a március elején még messziről is jól látható sorhiányok, vetési hibák lassan eltűnnek, mert a szárazság ellenére a bokrosodás lassacskán befejeződik. Sajnos az aszály és a korai meleg előbb-utóbb szárba indulásra kényszeríti az őszi árpát. A szilárd formában kiszórt nitrogén fejtrágya csak részben tudott felszívódni a gyökereken keresztül, ezért igen gyakori a sárguló növény. Jobban jártak azok, akik fejtrágyaként folyékony készítményeket használtak, mert a leveleken keresztül jobb a hasznosulás, a harmattól pedig ismételten felvehető formába kerül.
A gabonát károsító kórokozók közül továbbra is a meleg, párás körülményeket kedvelő gabonalisztharmat a domináns betegség, de a növényállományok besűrűsödésével a többi, levélfoltosságot előidéző betegség tünetei is láthatóvá válnak. A kórokozók számára kedvezőtlen körülmények sok esetben a betegségre jellemző tünetek maszkírozódásával járnak, ezért nehéz a kórokozók felismerése, illetve elkülönítése egymástól. Ezért fontos a minél gyakoribb határszemle, mert határozott tünetek nélkül is fontos a felismerés a védekezés jó időzítése érdekében.
Árpa törpülés vírus fertőzés
Az egyelőre biztos, hogy még nem jött el az első védekezések ideje, mert nem kedvező a jelenlegi időjárás a gabona betegségei számára. Az ilyen időtájt veszélyessé válható sárgarozsda most még tüneti szinten sincs jelen a kalászos gabona táblákon.
Árpa helmitosporiózis
Kártevők közül a már korábbi előrejelzésekben említett vetésfehérítő bogarak jelen vannak ugyan a vetésekben, de egyedszámuk még most sem közelíti meg a veszélyesnek számító 8-10 darab/10 hálócsapás mértéket. Az ellenük való védekezés most még szükségtelen. A télen áttelelt gabonalevéltetvek viszont szaporodásnak indultak, bár a kolóniák száma napjainkban még nem számottevő. Mostani szívogatásuk nem is a közvetlen kártétel miatt veszélyes, hanem a gabona vírusbetegségek átvitele miatt.
Gabonalevéltetű búzán
Az őszi káposztarepcében, ha vontatottan is, de a korai fajták szárba indulása megkezdődött. Ezzel egy időben megkezdődött a tavaszi regulátorozás is, melynek célja kettős. A lombozaton jelentkező kórokozók leküzdése mellett a növények elágazódásra való serkentése egyaránt fontos. Most még kevés a betegség a leveleken, de a termés mennyisége és minősége szempontjából sokkal fontosabb, hogy a növényeken minél több, egyenrangú oldalelágazás fejlődjön ki. Ebben segít a szárba indulás kezdetén végzett növekedésszabályozás.
Többen kérdezték, hogy kell e védekezni a repce-szárormányos ellen, ha a repce még nem indult szárba. Ha vannak bogarak, akkor már szárba indulás előtt kell védekezni, mert a kártevő megtalálja a szárkezdeményt, és lerakja tojásait. A lerakott tojások ellen pedig eredménytelen a védekezés.
