Újabb száraz, meleg hetet tudhatunk magunk mögött, és az előrejelzések a következő napokra sem ígérnek számottevő változást. A csapadékhiány mellett a légköri aszály is fokozódott, gyümölcsökön gyakorivá váltak a napégés tünetei, de a lombozat perzselődése sem ritka (különösen az Alföldön).
A többnyire alacsony páratartalom és levélnedvesség-értékek miatt a kórokozók fertőzése, terjedése szinte mindenütt lassult, a kártevők azonban kitartanak, jelenleg nagyobb odafigyelést igényelnek!
Alma és körte: stagnáló betegségek, aktív kártevők
Almatermésűekben a betegségek terjedése stagnál. Míg a varasodásnak a csapadékmentes napok a gyengéi, addig a lisztharmat számára a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalommal kedvezőtlen. A moníliás gyümölcsrothadás jelen van az ültetvényekben, lassú terjedése azonban csak a sérült vagy károsított gyümölcsökön jellemző.
Az almamoly rajzása továbbra is folyamatos, de mindenképpen javasolt az ültetvényenkénti ellenőrzés, mert a helyi klimatikus viszonyok függvényében hol minimálisra csökken, hol erősödik az egyedszám. Védekezés a csapdázás eredménye alapján javasolt.
Az almailonca második nemzedékének lárvái több ültetvényben károsítanak, helyenként jelentős és fokozódó a gyümölcsök felületi rágása. Szükség esetén védekezés javasolt.
Az almalevél-aknázómoly rajzása folyamatos, de csökkenő a népesség (120-140 db imágó/csapda/3 nap). Ezzel szemben erősödött az almalevél-törpemoly és az almalevél-sátorosmoly jelenléte, de a kártételi veszélyük így is alacsony.
A piros gyümölcsfa-takácsatka kitartó szaporodása, kártétele mellett a körte csipkéspoloska helyi szintű, gócszerű felszaporodása is fenyeget, melyről a levelek kifakulása árulkodik. A védekezés indokolt lehet ellenük.
Csonthéjasok és héjasok: moníliás veszély és újabb kártevők
Az érő őszibarackban a moníliás fertőzés szempontjából hajlamosító tényezőként kell gondolnunk pl. a keleti gyümölcsmoly vagy akár a poloskák kártételére is. A betegség fertőzése, terjedése a sérüléseken könnyűszerrel végbe mehet, ezért a kártevők és a monília ellen a védekezés szükségessé válhat. A keleti gyümölcsmoly rajzása a legtöbb ültetvényben tapasztalható, helyenként még mindig növekvő létszámmal, ezzel szemben a poloskák egyelőre viszonylag kis számú népessége okoz kárt.
Szilvában a szilvamoly egyedszáma mérséklődött a csapdákban, de a lárvakártétel helyenként (pl. házikertben) súlyossá vált, intenzív gyümölcshullást okozva. A még fán lévő termések moníliás rothadása különösen házikertben gyakori.
Cseresznyén, meggyen, szilván a sztigminás levéllyukacsosodás, valamint meggyen a blumeriellás levélfoltosság újabb fertőzése nem következett be, a betegségek terjedése lassult.
Dióban a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása tömegessé vált a fertőzött körzetekben, kertekben. A párosodás, tojásrakás folyamatos, ezen felül már megfigyelhető a különböző fokozatú (L1–L3) lárvák kártétele is a burokban. A kártevő ellen az újabb védekezés időszerű és javasolt!
Szőlő: szüret, betegségek és kártevők
A korai érésű szőlőfajták szürete megkezdődött (pl. Csabagyöngye, Irsai Olivér), de a fajták többségének még jó pár hetet ki kell tartani. A száraz időszak nem kedvezett a peronoszpóra újabb fertőzéséhez, kivéve azt a néhány kisebb körzetet, ahol vagy helyi záporok fordultak elő, vagy erőteljesebb páralecsapódás alakult ki. Most már csak a lombozatot érheti kár, amelyen felszaporodva a kórokozó valószínűsíthetően a következő évi fertőzési nyomást növeli majd.
A lisztharmat-fertőzéssel kapcsolatban sem következett be nagy változás. A korábbi fürtfertőzések mellett a lombon jelenleg alacsony szintű (bár helyenként gyakori) a betegség. A kazmotéciumok képződése általánosan még nem jellemző.
A botrítisz fertőzésveszélye az időjárás jelenlegi és várható alakulása alapján alacsony szinten valószínűsíthető. A száraz, meleg időjárás nem kedvez a kórokozó számára, a fertőzöttség észlelési szintű.
Az amerikai szőlőkabóca imágóinak rajzása szüntelen, egyes ültetvényekben továbbra is tömeges! A sárgalapos csapdázásnak, valamint ez alapján a rovarölőszeres védekezésnek még mindig nagy jelentősége van, mivel a betegség terjedése jelenleg is lehetséges. A fitoplazmás tüneteket mutató tőkéket maradéktalanul távolítsuk el az ültetvényből, hogy megakadályozzuk ezzel is a betegség további terjedését!
A jelenleg érő, érőfélben lévő szőlőfajtákban a foltosszárnyú muslica észlelési szinten van jelen (6-10 db imágó/csapda/hét), intenzív felszaporodásukhoz nem kedvez a mostani száraz, meleg időjárás. Az almaecetes csapdázás azonban javasolt, mert a meleg mérséklődésével és az időjárás nedvesebbé válásával a kártételi veszély is növekvő lesz.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
