A szőlő-gyümölcsfélék betakarítása folyamatos, sok esetben a vége felé tart az országban, azt csak a kisebb esők szakították meg. Az érési folyamatok felgyorsultak, amely a hajnali páralecsapódásoknak és a mérsékelt nappali felmelegedéseknek is köszönhető.
Az alföldi területeken, főleg házi kerti körülmények között intenzívvé vált a gyümölcsök hullása. Ebben a régióban a csapadék mennyisége továbbra is jócskán elmaradt a várttól.
Csökkenő kártevőnyomás, de nő a monília fertőzése
Almatermésűekben, elsősorban a csapadékosabb nyugat-dunántúli, illetve északi országrészben fokozódott a moníliás gyümölcsrothadás a még fán lévő terméseken, ezzel szemben a kártevők kártételi veszélye folyamatosan csökkenő.
Az almamoly rajzása a legtöbb ültetvényben már befejeződött, vagy legfeljebb észlelési szintű. Az aknázómolyok közül az almalevél-aknázómoly egyedszáma jelentősen mérséklődött (15-20 db imágó/csapda/hét), míg a lombosfa-fehérmoly és az almalevél sátorosmoly egyedeiből már csak épphogy fognak a csapdák.
Hasonlóan csökkenő tendenciájú csonthéjasokban a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása is, amely azonban több gyümölcsösben már nem is mérhető.
Ökológiai gazdálkodású ültetvényekben, illetve házi kerti körülmények között fokozottá vált a gyümölcsfák lombhullása. Különösen meggy, cseresznye esetén szembetűnő, ahol a szárazság mellett a blumeriellás levélfoltosság is felgyorsította a folyamatot.
A dióültetvényeket a gnomónia és a szárazság gyengíti
A betakarítás alatt lévő dió ültetvények (főleg ökológiai) esetében termőhelytől függően, szintén megfigyelhető az idő előtti súlyos lombvesztés, mely részben a klimatikus hatásokkal, részben a lombozaton felszaporodó baktériumos és gombás betegségekkel (pl. gnomónia) magyarázható.
A még fán lévő, de sárguló, száradó leveleken tömeges a gnomóniás betegség áttelelő termőtestjeinek a képződése (egyelőre elsősorban acervuluszok), így lehetőség szerint a lehullott lomb talajba forgatása, a lomb lebomlásának elősegítése vagy összegyűjtése, megsemmisítése javasolt.
Szőlőben a botritisz és a lisztharmat a fő gond
Szőlőben a szüret folyamatos, már csak a késői fajták várják a betakarítást a tőkéken. A csapadékosabb országrészeken tovább erősödött a botrítiszes fürtrothadás. Ebben a térségben közepes mértékű fertőzöttség is jellemző, míg az alföldi megyékben alacsony szinten maradt a betegség. Az érés függvényében mielőbbi szüret javasolt.
Szőlőkabóca visszahúzódik, de tojásai áttelelnek
A peronoszpóra lombfertőzése nem erősödött a korábbiakhoz képest, ellenben az érzékeny fajtákban a lisztharmat levélfertőződése fokozódott. A gyakran 100 %-os felületi levélfertőzöttség mellett az áttelelő termőtestek, kazmotéciumok képződése és érése is felgyorsult, tömeges, így a lemosó permetezések tervezése emiatt is javasolt.
Az amerikai szőlőkabóca imágó rajzása mostanra szinte minden ültetvényben minimális szintre szorult vissza, még ott is, ahol több százas nagyságrendben fogták a sárgalapok a vektort! A szőlő fás részeire, illetve 2 éves részére (cser) lerakott tojások nagy számban várják az ültetvényekben a sikeres áttelelést, ezért az őszi olajos lemosó permetezéseket ezek gyérítése céljából is javasolt tervezni!
Az aranyszínű sárgaság tünetei még mindig jól láthatók
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegségének tünetei még a lombhullás kezdetén lévő ültetvényekben is jól felismerhetőek. A tünetes tőkéket gyökerestől távolítsuk el és lehetőség szerint égetéssel semmisítsük meg, hogy ezzel is csökkentsük a betegség jövő évi terjedésének lehetőségét, valamint az amerikai szőlőkabóca tojásainak áttelelési esélyét!
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
