Március közepén továbbra is gyakran borús, hűvös az időjárás. A nappali maximum hőmérséklet nem éri el a 10 °C fokot, viszont már ritkulnak az éjszakai fagyok.
Csapadék a februári szárazság után március első harmadában sem hullott számottevő mennyiségben. A talajok felső rétege teljesen száraz. A jól megművelhető talajba folyamatosan vetik a kora tavaszi kalászos gabonákat, megkezdték az előkészületeket a borsó vetésére. A száraz idő miatt inkább a folyékony nitrogén fejtrágyák érvényesülnek, a szilárd műtrágyák eddig alig hatottak. Sok helyen gyomfésűvel és küllőskapával igyekeznek bedolgozni a talajba a fejtrágyát, egyúttal pedig szellőztetni az összetömörödött talajt, illetve a korai gyomfertőzést mérsékelni. Az őszi kalászosok közül a búza kifejezetten kedvező képet mutat, az őszi árpa azonban lassan növi ki a tél okozta levélsárgulást. A hűvös idő ellenére az őszi káposztarepce vontatottan ugyan, de megkezdte a szárbaindulást. Sok táblán még nem nőtte ki a tápanyaghiány okozta levéllilulást.
A levélörvök védelmében helyenként tömegesen bújnak meg a szárormányosok, táplálkozásukról árulkodik a levélnyél megrágása, de a megtermékenyített nőstények még nem raktak tojásokat az epidermisz alá. A gyakran borús és 10 fok alatti nappali hőmérsékletben alig mozognak egyelőre. A kihelyezett sárgatálakban és a ragacsos fogólapokon kevés a csapdába esett bogár. Változásra csak a hőmérséklet emelkedése után lehet számítani. Az ősszel végzett regulátoros kezelések hatására csak az idős leveleken található minimális fómás fertőzés, de a fiatal lombon még késik a megbetegedés. Az oldalelágazódás elősegítésére a fagyok elmúltával időszerűvé válik a tavaszi regulátoros kezelés, mely egyúttal fékezi a szár-és levélbetegségek korai megjelenését.
Az őszi kalászosokon már tavaly kialakult gabonalisztharmat, árpa törperozsda, levélfoltosság betegségek a kissé túlfejlett állományokban aggodalomra adtak okot. A fertőzés nyomai most is jelen vannak, de a februári-márciusi időjárási körülmények egyelőre nem kedveznek egyik kórokozónak sem. Amennyiben továbbra is száraz, de melegebb időjárás lenne, akkor a lisztharmat fertőzés terjedése erősödhet fel, csapadékos napok pedig a törpe- és sárgarozsda, valamint a levélfoltosságot okozó gombabetegségek tavaszi terjedését okozhatja.
A mezei pocok téli terjedését nem figyelhetjük meg, a januári bőséges csapadék erőteljesen gátolta a kártevő felszaporodását. A nagy létszámban látható ragadozó madár jelenlét ugyanakkor jól jelzi, hogy a mezei pocok aktívan táplálkozik.
A naposabb órákban már szórványosan megfigyelhetők a vetésfehérítő bogarak, de csak néhány példány jelzi, hogy számukra is vége a kényszernyugalmi állapotnak. Melegebb időben megkezdődik betelepedésük az őszi-és tavaszi gabonavetések szegélyébe.
