Ahogy az Agrofórum korábbi számában (2025/1.) beszámoltunk róla, a gombatermesztés az agrárium egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az elmúlt 25 évben világszinten tapasztalható exponenciális növekedés egyik hajtóereje, hogy a gombatermesztés a körkörös gazdálkodás megvalósításának egyik kiváló példája. Hazai kutatási eredmények alapján pedig újabb hatékonyságnövelő technológiai eljárások építhetőek be a termesztés körforgásába.
A termesztett gombák mennyisége éves szinten már meghaladja az 55 millió tonnát (FAOSTAT). A termesztés nagy része Ázsiára koncentrálódik, ahol rendkívüli módon növekszik a piac és ehhez alapot a magas belső fogyasztás szolgáltat.
Az európai gombatermesztés számos piaci kihívással küszködik (energiaárak növekedése, munkaerőhiány, export lehetőségek szűkülése stb), ugyanakkor jelentős a belső fogyasztás is. Ráadásul, ennek a termesztett gomba fogyasztásnak hosszútávon a növekedése prognosztizálható, hiszen mindenfajta divatos táplálkozási irányzatnak megfelelő élelmiszernek tekinthető.
Körkörös mintapélda
A termesztett gombák (a növényekkel ellentétben) úgynevezett hetetróf táplálkozást folytatnak, ami azt jelenti, hogy a saját növekedésükhöz és energiaellátásukhoz szerves tápanyagokat igényelnek. Így a gombatermesztés a világon mindenütt a helyben megtermelt mezőgazdasági melléktermékek és hulladékanyagok újrahasznosításán alapul. Az itt keletkezett szerves anyagok tökéletes tápanyagot szolgáltathatnak a gombatermesztésben.
Az európai termesztés gerincét adó termesztett csiperkegomba (Agaricus bisporus) az Európai Unió gombatermesztésének közel 90%-t adja. A faj termesztéséhez szükséges az a speciális gombakomposzt, amelyet az erre szakosodott üzemek állítanak elő. Ennek nyersanyaga a gabona (elsősorban búza) szalmája, amely a gomba számára szükséges szerves szénvegyületeket tartalmazza.
A gombák növekedéséhez szintén szükséges szerves nitrogént pedig a komposzt előállításához használt csirke- és lótrágya szolgáltatja jelenleg is. Ez áll rendelkezésre nagy mennyiségben és viszonylag olcsón. Víz és néhány egyéb adalékanyag (pl: gipsz, mésziszap) hozzáadásával készül a csiperketermesztés alapját szolgáltató gombakomposzt.
Más fajok, így például a kései laskagomba (Pleurotus ostreatus) termesztése csak búzaszalmát igényel. A két említett gombafaj lefedi az Európai Unió gombatermesztésének 98-99%-át. Ezen kívül csekély mennyiségben egyéb fajok (pl. shiitake, téli fülőke stb.) előállítása is folyik, minden esetben a mezőgazdaságban keletkező melléktermékek (pl. faforgács, fűrészpor) felhasználásával. A termesztés végén keletkező, letermett gombakomposzt a mezőgazdaságba szintén visszaforgatható, többcélú hasznosítást tesz lehetővé. Mint látható, a gombatermesztés már önmagában megvalósítja a körkörös gazdálkodás Uniós célkitűzését (1. ábra).
A Bio-Fungi Kft., valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma közös projektet indított 2022-ben a gombatermesztés melléktermékeként megjelenő gombakomposzt és egyéb szedési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának és teljes ipari technológiájának kutatás-fejlesztésére.
A gombaipar hulladékkezelésének megoldása érdekében indított, 2025-ben zárult projektben a kiindulási feladatot az adta, hogy a gombatermesztés során a leszedett gomba tömegéhez és térfogatához képest sokszoros mennyiségű letermett komposzt és egyéb szedési „hulladék” keletkezik, amely csak korlátozott földrajzi távolságra szállítható gazdaságosan.
Számszerűsítve: minden leszedett kilogramm friss csiperkegomba körülbelül 100 gramm levágott tönköt, mint szedési hulladékot termel. A termesztés során ugyanis a gombát a szedők kiemelik a termesztőközegből, és a tönk alját és ahhoz kapcsolódó micélium- és közegdarabokat levágják (1. kép).
Egy heti 50 tonna gombát termelő gombafarmon ez 5 tonna kezelendő hulladékot jelent. Ezen felül 1 kg friss gomba körülbelül 3 kg letermett komposztot is hagy maga után a termesztés végén. Mindkét anyag nagy mennyiségű vizet és tápanyagot tartalmaz. A levágott tönk általában tőzeggel, komposzttal is szennyezett, ezért felhasználhatósága nagyon korlátozott.
Hulladékból érték
A kutatási projekt egyik célkitűzése az így keletkezett tönk (csonk) maradványokkal kapcsolatos hulladékkezelési költségek csökkentése volt, lehetőleg úgy, hogy abból értéket állítsunk elő. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy bizonyos rovarfajok lárvái nagy hatékonysággal képesek ezen szedési hulladék csökkentésére, ráadásul úgy, hogy közben két hasznos termék is keletkezik.
Az ipari kutatás során kimutattuk, hogy a gombaipari hulladékok közül a szedéskor keletkező vágott gombatönk a lárvanevelés számára a legjobban hasznosítható melléktermék. Sajnos a kísérleteink alapján a letermett gombakomposzt az ilyen jellegű hasznosításra kevéssé volt alkalmas, ugyanis költséges egyéb anyagokat is igényelt a rovarlárvák sikeres etetése.
A rovarlárvák ugyanis táplálékként elfogyasztják a levágott gombatönköt, s így növelik testméretüket, amelyet állati takarmányozásra is régóta használnak magas fehérjetartalma miatt. A MATE-n végzett gombatermesztési kísérletek eredményei alapján lett kidolgozva annak technológiája, hogy a rovarfehérje mikor és milyen koncentrációban keverhető bele a gombakomposztba laska- és csiperkegomba esetén úgy, hogy az a termésátlagokat növelje, miközben a fellépő esetleges fertőzések számát nem emeli.
A termesztésben ugyanis jelenleg is használnak olyan, többnyire növényi (szója) alapú dúsítóanyagokat, amelyekkel a hozam növelhető. Ezen, a piacon már elérhető dúsítóanyagok közé tud bekerülni a rovarfehérje is a vizsgálatok alapján, hiszen mind csiperke-, mind laskagomba esetében hozamnövelő hatással rendelkezik. Ráadásul, helyben előállítható a szedési hulladékokból.
A fehérjén kívül a gombatönköt elfogyasztó rovarok természetesen salakanyagot is termelnek, amely többcélú hasznosításra is alkalmas. Megállapításra került, hogy a rovarnevelés során termelt fehérjemennyiségen kívül, magas nitrogéntartalmú rovarsalak is keletkezik, amely a kertészeti növénynevelésben felhasználható.
Több független növénytermesztési kísérletben vizsgáltuk a rovarsalakanyag alkalmazhatóságát borsó, fejes saláta, paradicsom, paprika fajok esetén, palántanevelésben és konténeres termesztésben egyaránt. Ezek során megállapítottuk, hogy a rovarsalakanyag egyes zöldségfajok palántanevelése során részben kiváltatja a műtrágyákat.
A projektben a körkörös gazdálkodás szempontjait betartva vizsgáltuk azt is, hogy a keletkezett rovarsalakanyagok a gombatermesztésben miként hasznosíthatóak újra. Csiperke- és laskagomba-alapanyag gyártásában továbbá annak letermesztésében szintén több kísérletsorozatot végeztünk.
Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a csiperkegomba alapanyagául szolgáló komposztban az eddig felhasznált baromfitrágya teljesértékű helyettesítésére is alkalmas a rovarok által termelt salakanyag. Kidolgozásra került annak technológiája, hogy a salakanyagot a komposztkészítés melyik fázisában és milyen dózisban lehet optimálisan az alapanyagok közé keverni (2. ábra).
A gombatermesztés körforgása a fentiek alapján egy újabb lépéssel bővülhet. A termesztés során keletkező hulladék mennyiségének csökkentése ugyanis egyértelmű gazdasági előnyt jelenthet. Ráadásul két értékes termék, rovarfehérje és salakanyag is keletkezik. Az alkalmazott gombatermesztési technológiákban hasznosítható anyagokat nyerhetünk úgy, ha a hulladékkezelés során a rovarok segítségét is igénybe vesszük.
A cikk az Agrofórum 2025. decemberi számában jelent meg. Hasonló szakmai tartalmakért KATTINTSON!
A képek a szerző felvételei.
Kiemelt kép: Pixabay
