31℃ 18℃
június 1. Tünde, Jusztinusz
Szakcikkek

Precíziós eszközeink tudásának precíz kihasználása

Agrofórum Online

A soron következő bejegyzésben a tavaszi munkák idején szeretnék egy-két olyan apróságot, beállítást ismertetni a „mindent tudó” eszközeinken, amely a munkánkat segítheti, és növeli a munkavégzés precizitását. Nem kifejezetten műszaki oldalról közelítem meg a kérdést, azt meghagyom a forgalmazóknak, szervizeseknek, sokkal inkább azon beállításokat veszem sorra, amelyekkel még precízebb lehet a munkánk.

Határvonal – forgó beállítása

Szokták mondani, hogy nagyszerű dolog a precíziós gazdálkodás és az automata technológia, de feltehetnénk a kérdést: vajon a növény jobban érzi-e magát attól, ha precíziósan gazdálkodunk? A határvonal és a forgó beállítása tipikusan az az egyszerű művelet, amivel a növény számára kedvezhetünk. Konkrétan: ha a határvonalakat előzetesen feltöltöttük a monitorunkba, be tudjuk állítani, hogy hány fogás forgót szeretnénk elvetni.

Ezután a monitor egy virtuális határvonalat húz a forgó szélességében körbe a tábla határvonalával párhuzamosan. Ennek köszönhetően először el tudjuk vetni a táblát (a forgón belül eső részt), majd a munka legvégén a tábla körbevetésével a forgót is. A technológia előnye, hogy nem az elvetett forgót tapossuk, nem a magon fordul a gép, így ideálisabb körülményeket biztosíthatunk a keléshez.

Szakaszolás – időzítés

A pneumatikus vetőgépeknél, különösen a gabonavetőgépnél, ahol a légáram szolgál a kijuttatandó vetőmag továbbítására, a vetőelem nyitásának és zárásának megfelelő és pontos időzítésével a ráfedéseket minimalizálhatjuk munkánk során, illetve ezáltal nemcsak spórolunk, hanem sűrű vetésű foltjaink sem lesznek. Néhány szemenkénti vetőgépnél a műtrágya és a mikrogranulátum kijuttatása is ugyanezen az elven működik, vagyis ezeknél is érdemes a megfelelő késleltetéseket/előtervezéseket beállítani a felesleges inputkijuttatás megelőzése érdekében.

Elsőre ez a beállítás bagatellnek tűnhet, viszont ha átgondoljuk, hogy minden egyes kiérkezéskor a 2-3 méter ráfedés helyett 0,5-1 méter lesz maximum a rávetés, akkor könnyen kiszámolható, hogy érdemes ezzel a beállítással foglalkozni.

1. kép: Rosszul időzített szakaszolás

Az időzítés beállításakor két értéket adunk meg. Az egyik, hogy a vetés megkezdésekor hány másodperccel hamarabb indítsa az adagolómotort, hogy mire a csőrendszeren végigér, addigra kelljen pontosan megkezdődnie a vetésnek. A másik, hogy elzáráskor hány másodperccel hamarabb állítsa le a motort, hogy a csőben lévő magok még pont kiszóródjanak, mire már rávetés lenne. Ezt a műveletet a legegyszerűbb úgy beállítani, ha stopperrel lemérjük, hogy az adagoló indítása után hány másodperccel jelenik meg a csoroszlyáknál a mag, illetve elzáráskor még hány másodperc kell ahhoz, hogy teljesen kiürüljön a cső.

Monitor beállítások

A tél során van ideje a gazdálkodónak (vagy megbízottjának) arra, hogy a monitor adatain karbantartást végezzen. Ilyenkor célszerű a szezon során keletkező adatokat lementeni, illetve kitörölni a felesleges adatokat a monitorból. Erre egyrészt azért van szükség, mert a tárhelykapacitás véges, másrészt egyszerűbb és átláthatóbb lesz a kezelőfelület.

A munkagépek, illetve az eszközök adatait is érdemes megtisztogatni, illetve a táblák rendszerezését is frissíteni kell. Oda kell figyelni, hogy egy tábla egy névvel, egy határvonallal szerepeljen az esetleges hibalehetőségek csökkentése érdekében. Ehhez célszerű minden vetési szezon után összerendezni a táblákat kultúrák szerint, és ellenőrizni, hogy minden táblához egy határvonal, illetve egy egyenes tartozik-e. Nagyban megkönnyíti a munkáját a gépkezelőknek is a felvázolt struktúra, mivel így egyszerűen csak ki kell választania a helyes adatokat, és ezeket a beállításokat már nem neki kell elvégeznie.

Ezen felül, amennyiben van rá lehetőségünk, és a munkaeszközünket a GPS monitorral tudjuk vezéreltetni, érdemes a lehető legtöbb adat automatikus rögzítését beállítani. A szezon végén érdekes információkat kaphatunk ezekből a háttérben rögzített adatokból (domborzat, üzemanyagfogyasztás, motorterhelés).

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Jobb padozat, több tej? A komfort hatása a hozamra

2025. június 1. 14:10

A padozat minősége nem csupán az állatjólétet befolyásolja: a tejhozam, a lábegészség és a gazdaság jövedelmezősége is múlik rajta.

Nő a nyomás a kalászosokon: kórokozók és kártevők

2025. június 1. 13:10

A gabonák növényvédelme továbbra is kulcskérdés: lombbetegségek és rezisztens bogarak is veszélyeztetik a termést június elején.

Hatékony-e a drónos permetezés? + videó

2025. június 1. 12:10

A drónok mezőgazdasági alkalmazása számos kérdést vet fel, vannak akik szkeptikusak. Riportunkban a technológiáról szólnak a szakértők.

Rebarbara fagyasztása: őrizze meg a szezon ízét egész évre!

2025. június 1. 11:10

A fagyasztás az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer arra, hogy megőrizzük a zöldségek és gyümölcsök frissességét, tápanyagait, ízvilágát.

A Trimble bemutatta az Advisor Prime-ot

2018. április 16. 07:24

Az Advisor Prime új internet-alapú megoldás, amely segít a gazdáknak a növénytermesztés bonyolult rendszerének hatékonyabb irányításában.

Változzon-e a talajművelés?

2018. augusztus 26. 19:18

Mindenhol van mit javítani, de most a kérdés ennél sokkal sarkosabban vetődik fel: legyen-e talajművelés?

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Innovatív mezőgazdaság - Dr. habil Milics Gábor

2019. július 5. 16:47

Az agráriumban dolgozó személy felfogása kell, hogy elmozduljon a precíziós/helyspecifikus irányba.