Szőlő-Bor

A szőlőlisztharmat kórokozójának genetikai összetétele nem egységes Magyarországon

HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A HUN-REN ATK kutatói igazolták, hogy a szőlőlisztharmat kórokozójának genetikai összetétele nem egységes Magyarországon.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) kutatói molekuláris biológiai eszközökkel vizsgálták a szőlőlisztharmatot okozó Erysiphe necator gombát.

Igazolták, hogy e kórokozó állományainak genetikai összetétele nem egységes Magyarországon. A hazai populációk genetikailag elkülönültek, összetételük erősen borvidékfüggő.

Az átfogó kutatás során az E. necator tizennégy genotípusát azonosították hazánkban, amelyek közül nyolc eddig teljesen ismeretlen volt.

Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg. Az Erysiphe necatornak több elkülönült genetikai csoportja ismert Európában, azonban máig nem tisztázott, hogy mi tartja fenn a stabil genetikai különbségeket.

A HUN-REN ATK NÖVI kutatói ezért több mint kétezer mintát gyűjtöttek hat magyarországi borvidékről, hogy azonosítsák a kórokozó hazánkban előforduló genotípusait, és megvizsgálják, hogy mi állhat a különbségek hátterében.

Emellett az egyik leggyakrabban alkalmazott gombaölőszer-csoporttal, az úgynevezett demetiláz-inhibitor (DMI) típusú fungicidekkel szembeni rezisztenciával összefüggésbe hozható genetikai változatokat is tanulmányozták.

Az eredmények szerint e genotípusok az egész országban megtalálhatók, azonban borvidékenként jelentősen eltérő arányban. Előfordulásukat nem befolyásolta, hogy az adott területen alkalmazták-e a növényvédő szert.

Az adatok arra is rámutattak, hogy a különböző borvidékekről származó E. necator-populációk között jelentős genetikai különbségek vannak. A kórokozó tizennégy genotípusát azonosították hazánkban, amelyek közül nyolc eddig teljesen ismeretlen volt.

A korábban elterjedt, két genetikai csoportot számontartó koncepcióval ellentétben az E. necator populációi sokkal összetettebbek. A különbségek fenntartásában a földrajzi távolságnak, a szőlőfajtáknak és az egyes évjáratok közötti különbségeknek is szerepe van.

Ezeket a helyi eltéréseket a növényvédelmi kezelések tervezésekor is érdemes figyelembe venni. Az eredmények emellett a rezisztenciamarkerek folyamatos monitorozásának jelentőségét is alátámasztják.

(Fotó: Bencs János/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Synvino Borverseny 2024: kiemelkedő borok és új trendek

2025. március 22. 16:10

Összesen 400 bor és pezsgő érkezett az ország 18 borvidékéről a Syngenta által XXI. alkalommal megrendezett Synvino Borversenyre.

A szőlő metszése soft pruning módszerrel + videó

2025. március 11. 17:10

A szőlő metszésének számos módja ismert, de mi most a soft pruning metszésmódba nyújtunk betekintést. Fókuszban a fás részek védelme áll.

Új szokások: vegán, és csökkentett alkoholtartalmú bor + videó

2025. március 9. 07:25

Nem egyszerű feladat megtalálni a megfelelő terméket az új fogyasztói igények terén, de a bor alternatívái kiutat jelenthetnek.

Negyedik generáció a kádárkodásban

2024. december 18. 17:10

A Hotyek család Erdőbényén már hosszú ideje foglalkozik a tokaji borokhoz leginkább megfelelő hordók készítésével.

Új biológiai növényvédelmi eljárás hidropóniás rendszerben

2021. május 25. 05:37

Az eddigi eredmények nagy jelentőséggel bírnak a Paenibacillus xylanexedens felhasználásának további optimalizálása és előnyös tulajdonságainak kiaknázása tekintetében.

Az intenzív állattenyésztés közegészségügyi veszélyeket hordozhat

2020. június 13. 06:40

Az intenzív állattenyésztés tökéletes környezetet biztosíthat a kórokozók globális terjedéséhez a kereskedelmi hálózatokon keresztül.

"Klímaváltozást-tűrő" növények létrehozása

2023. április 18. 11:44

A vadon élő rokonoktól származó egzotikus DNS beépítése a búzába figyelemre méltó, akár 50%-os termésnövekedést is eredményez, még forró időjárás esetén is, ami felülmúlja az ezeket a géneket nem tartalmazó etalonokat.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.