15℃ 7℃
október 31. Farkas, Rodrigó, Wolfgang
Szőlő-Bor

Az amerikai szőlőkabóca: egy veszélyes jövevény a hazai szőlőkben. Hogyan került ide?

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006 óta van jelen Magyarországon. Maga a rovar ritkán okoz közvetlen kárt a szőlőben, de annál veszélyesebb, mert terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát (Candidatus Phytoplasma vitis). Ezt a betegséget 2013-ban mutatták ki először hazánkban, és ma is bejelentésköteles növény-egészségügyi kórokozónak számít. Az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol csak kevés növényvédő szer engedélyezett, a kabóca és a fitoplazma együtt komoly kihívást jelent a termelők számára, mivel a fertőzött tőkék legyengülnek, és akár el is pusztulhatnak.

Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében. A fajt 2006-ban észlelték először Magyarországon, Zala megyében a Lenti és Letenye környéki szőlőültetvényekben, majd néhány éven belül megjelent a Balaton-felvidéken, a Villányi- és Szekszárdi borvidéken, valamint az Északi-középhegység egyes szőlőterületein is.

Nem maga, csak kísérője a pusztításnak

A kabóca maga apró, alig pár milliméteres rovar, amely a szőlő levelein és hajtásain él. Közvetlenül ritkán okoz komoly kárt: szívogatása legfeljebb a levelek sárgulását vagy torzulását idézheti elő. Az igazi veszély azonban nem maga a rovar, hanem az a kórokozó, amelyet terjeszt: a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma.

Ez a kórokozó a szőlőben súlyos tüneteket vált ki: a levelek idő előtt elszáradnak, a hajtások nem fásodnak be, a fürtök elszáradnak, a tőkék pedig fokozatosan elpusztulhatnak.

Miért nem a klímaváltozás a fő ok?

Sokan hajlamosak a klímaváltozást okolni az új kártevők megjelenéséért, ám ebben az esetben nem a melegedő éghajlat az ok. Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származik, és az ember közvetítésével került Európába. Valószínűleg szőlővesszők, oltványok vagy más szaporítóanyagok szállításával jutott át a kontinensre az 1950-es években, először Franciaországban és Olaszországban bukkant fel. Innen terjedt tovább a nemzetközi növénykereskedelem révén, mígnem elérte a Kárpát-medencét is.

Ideális környezet a monokultúrában

Magyarországon a kabóca gyorsan megtelepedett, mivel a meleg, száraz nyarak és a szőlőmonokultúrás ültetvények ideális életfeltételeket kínálnak számára. Az állat petéi a vesszők kérgében telelnek át, így a szaporítóanyaggal könnyen új területekre kerülhet. A lárvák tavasszal kelnek ki, és már fiatal koruktól képesek a fitoplazma terjesztésére.

Kihívások az ökológiai szőlőben

A védekezés nem egyszerű, különösen az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol a növényvédő szerek köre korlátozott. A biotermesztők elsősorban megelőző módszerekkel, például a fertőzött tőkék eltávolításával, a kabóca életciklusának követésével és célzott, időzített kezelésekkel tudják mérsékelni a kártételeket.

A megelőzés és a növény-egészségügyi ellenőrzés kulcsfontosságú

A szakemberek szerint a kabóca teljes felszámolása gyakorlatilag lehetetlen, de a terjedése lassítható és kordában tartható. A legfontosabb eszköz a szigorú növény-egészségügyi ellenőrzés, a szaporítóanyagok vizsgálata, valamint a gazdák folyamatos tájékoztatása és sajnos akár az ültetvények teljes megsemmisítése hosszú évekig tartó újratelepítés nélkül.

Az amerikai szőlőkabóca tehát nem a klímaváltozás „terméke”, hanem az emberi kereskedelem mellékhatása, egy apró, észrevétlen potyautas, amely mára komoly kihívást jelent a magyar szőlő- és borkultúra számára.

Kiemelt kép: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A vulkánok íze a poharunkban: tűzben született borok titka

2025. október 23. 11:10

A vulkanikus talajból születő borok a föld energiáját hordozzák – mélyek, tüzesek és utánozhatatlanul magyarok.

Palackba zárt marketing: amikor a bor külseje dönt helyettünk

2025. október 19. 14:10

Forma, szín, címke, kupak: a borospalack minden részlete üzen a vásárlónak. De vajon mennyire hagyjuk magunkat befolyásolni?

Természet adta minőség – mitől különleges a Reizer-bor?

2025. szeptember 17. 08:10

A túrterebesi Reizer Pincészet a tradíciót és a modern borászatot ötvözi – Reizer Gergő autodidakta módon vált díjnyertes borásszá.

A magyar fehérbor történetének rendkívüli sikere

2025. szeptember 11. 15:10

A 2021-es évjáratú SomlAI Cuvée a Concours Mondial de Bruxelles 2025 borvilágversenyen aranyérmes lett a fehérborok között.

Szőlő-Bor Képgaléria

Fenntartható szemlélet, hosszú távú gondolkodás - Güttler szőlészeti gépbemutató Egerben

2018. április 18. 09:45

A hangsúly nem kifejezetten egy-egy terméken, sokkal inkább a cég által nyújtott komplett technológián volt, amelyre az egri szőlészek is felfigyeltek.

Masszív védelem szőlőperonoszpóra ellen

2024. június 20. 11:40

Olyan gombaölő szert ajánlunk a termelők figyelmébe, amely felszívódó, hosszú hatású, és 20 perc alatt esőállóvá válik. Ráadásul gazdaságos is.

Tiszta helyen termő öreg tőkék, nagy borok

2021. június 26. 04:36

Horváth József "Ráspi"-nál, a Soproni borvidéken jártunk.

Hogyan lett egy NB I-es álomból világszínvonalú borászat?

2025. augusztus 11. 16:10

A St. Andrea Szőlőbirtok borásza, ifj. Lőrincz György a hagyományok tiszteletéről, a modern borászat kihívásairól és az egri borvidék erejéről mesél.