Amikor édesapja a hazaköltözés mellett döntött, közel sem fogadta kitörő örömmel, sőt… Hiszen a Toscán tengerpart, a mediterrán életstílus után erős váltás volt Észak-Magyarország. Felnőtt fejjel, borászként azonban úgy látja, ez a legjobb dolog, ami történhetett vele. Ahogy fogalmaz, büszke arra, hogy édesapja magyar embert nevelt belőle, és ma azon a borvidéken dolgozhat, amely adottságaiban maga mögé utasíthatja akár az Ornellaia birtok adottságait is. Gál Tiborral, a Gál Tibor Pincészet vezetőjével beszélgettünk.
„Az Egri borvidék, Magyarország harmadik legnagyobb borvidéke, 5400 hektáron, több mint 50 km hosszan terül el. Tizenhét apró település közössége, ezek közül Eger hegyközség a legnagyobb, 71 különleges dűlőjével. A borvidéken 65 szőlőfajta engedélyezett. Ezzel a leírással tudom leginkább jellemezni a terület kiterjedését, változatosságát, sokszínűségét. Rendkívül változatos, érdekes, ezzel együtt igen bonyolult, ebben a bonyolultságban a világ legizgalmasabb dolga rendet tenni, megtalálni azokat a hívó szavakat, fókuszpontokat, amellyel a borvidék igazán naggyá lehet. Azt gondolom, ezen célok eléréséhez jó úton haladunk, mert a borvidék mára megfogalmazta magát két borban, egy vörös és egy fehér házasításban: az Egri bikavérben és az Egri csillagban. Az Egri borvidék, és így a Gál Tibor Pincészet is, ebben a két borban el tudja képzelni magát, ez hihetetlenül inspiráló, azt érzem, hogy megtörténtek azok a lépések, amelyek elindítanak bennünket azon az úton, hogy a legkomolyabb borvidékek közé kerüljünk.”
Kezdetek
Idősebb Gál Tibor 1993 végén döntött úgy, hogy hazatér Magyarországra. Gyakorlatilag ez az elhatározása a teljes addigi magyar borászat újrafogalmazását, átalakulását eredményezte, de mindez egy külön történet, sőt, sok külön történet lenne. Most kanyarodjunk vissza a saját pincészetéhez, a Gál Tibor Pincészethez. A cég akkoriban G.I.A. Kft. néven indult, Gál Tibor, Nicolo Incisa és az A. betűt hozó BMW Alpina társaságában. A Pincészet az első három évben csak fölvásárolt szőlőből készített bort: 1993-ban Chardonnay, Cabernet Sauvignon és Kékfrankos készült, az eredmények láttán már az első években felkapta a fejét a szakma. Az 1993-as 36 ezer palack után, a következő évben már 47 ezer palack került a piacra. 1995-ben jelent meg az első Gál Tibor Bikavér, ami igazi áttörés volt, de nem szorult háttérbe a Pinot Noir sem, ami a vörösboroknál tudatosan a csúcskategóriát célozta meg. Az első szőlőterületeket 1997-ben vásárolták meg…
„Édesapám ekkor kezdte el az első szőlőtelepítéseket, így a borászatunk lassan több, mint negyed évszázados lesz. Amikor hazajöttünk, azt nagyon nem szerettem: akkor nyolc év körüli gyerek voltam, és a Toscán tengerpartot nagyon nehéz volt otthagyni, de ma már boldog vagyok, hogy Magyarországon nőhettem fel, itt, ezen a borvidéken, ahol, ha eltekintek az olyan apró hátrányoktól mint pl., hogy nincs tengerpart, akkor kijelenthetem, ez itt egy jóval különlegesebb borvidék, mint amit hátrahagytunk. Az itteni termőterületekben rejlő lehetőségek, a mikroklíma adottságai messze túlnőnek annak potenciálján. Sokkal több lehetőséget látok itt, csak mi még az utunk elején járunk, ők pedig annak a közepén. Visszatérve a kezdeti évekre, édesapám megkereste a legizgalmasabb területeket, mint pl. a Síkhegy, Pajados és a Nagy-Eged dűlő, ezek voltak az ő fókuszában, ma is ezek az első számúak Egerben.”
Újrafogalmazás: autentikus borok készítése a cél
Mint azt Tibor megfogalmazza, számos ponton követi az apai hagyományt, de mindaddig, amíg édesapja elkötelezetten hitt a nemzetközi fajtákban, a Pinot Noir-ban vagy a Chardonnay-ben, ő abszolút nem. Ennek különböző okai vannak, mondja, ezek közül az egyik a globális felmelegedés, amely felerősítette a magyar fajtákban rejlő lehetőséget: „Ezek a hűvös klímát kedvelő nemzetközi fajták, szerintem, közel sem illenek annyira ide, mint korábban gondoltuk. Másrészt Egerből, inkább a borvidékre jellemző bort akarnak a fogyasztók vásárolni. Lehet, hogy harminc évvel ezelőtt a magyar fajtákkal kapcsolatosan volt egy adag kishitűség, vagy negatív hozzáállás, de mára egyértelművé vált, hogy autentikus fajtákkal lehet egyedül a nemzetközi piacon megjelenni. Az, hogy autentikus borokat kell készíteni, nem azt jelenti, hogy a fajtákat cseréljük le. Ez a borvidék a régmúlt időkben is sok fajtás volt, nem kell mindent kékfrankosra, kadarkára vagy portugieserre átalakítani. Ellenben a kommunikációs fókuszban a borok készítésének a módja és a magyar bortípusok kell, hogy ott legyenek. Ezek természetesen borvidékenként változnak, pl. Tokajban a furmint, nálunk pedig az Egri Bikavér, amelynek a döntő hányada a kékfrankos”.
A birtok mérete a kezdetekhez képest nem változott jelentős mértékben: 65 hektár, melyben van egy kis legelő, szántó és erdő is. Maga a szőlőtermelő terület 32-33 hektár, amely hat különböző dűlőben helyezkedik el. Az első tőkéket id. Gál Tibor ültette el, míg az ifjabb, pár kisebb területtel bővítette a birtokot, ezek között azonban vannak 40-50 éves ültetvények is.
„Nagyjából kétharmad a kékszőlő, egyharmad a fehér. A fehérborok nagy része, kb. 90 százaléka, a vörösbornak a döntő hányada fahordós erjesztésű. Két évvel ezelőtt a vörösborok esetén ez az arány százszázalékos volt, de egyre inkább azt érzékeltem, hogy a piacot csábítják a gyümölcsös, könnyed, reduktív borok. Erre reagálva zajlik néhány kísérletünk, azt kutatjuk, hogyan lehet, néhány fajtából tónusosabb, vibrálóbb, reduktívabb bort készíteni. A tavalyi évben kadarkából készítettünk egyet, és az rendkívül sikeresnek bizonyult, gyorsan elfogyott. Ennek ellenére Pincészetünk, a híres külföldi chateau-k mintájára összesen kettő borra koncentrál: az Egri Csillagra és Egri Bikavérre.”
Fúzió
A Fúzióval 2014 nyarán bővült a vállalkozás. Az Eger belvárosában található komplexum magában foglal egy 500 éves tufapincét, borbárt, borboltot, lounge-ot, egy 120 fős kóstolóhelyiséget, egy igen komoly felszereltséggel rendelkező konyhát. „A magyar borászatok immár jelentős része, egyfajta hungarikumként, vendéglátó egységgel rendelkezik, ami nagyon jó, de egyben elképesztően megterhelő is. Azért, hogy megismertessük a borainkat, létrehoztunk egy másik vállalkozást, így a napjaink elkezdődnek hajnal négykor a szőlőben, majd napközben borászkodunk, este pedig átalakulunk vendéglátóvá. Mindez hihetetlen munkát igényel.” A befektetett munka, fáradozás a látogatószámok tükrében azonban egyáltalán nem hiábavaló, hiszen a pandémiás időszaktól eltekintve évente 15 ezer vendég érkezik ide. A Gál Tibor Pincészet borai a Fúzión túl a gasztronómia számos területén megtalálhatóak: „Zömében Magyarországon a gasztronómiában értékesítünk, de mindemellett negyven százalék exportot is produkálunk, amely Magyarországon jelentős számnak tekinthető.”
Amíg korábban Tibor úgy gondolta, hogy magas színvonalú boraiknak nincs helye az áruházláncok polcain, mára felülírta ezt, mivel azt tapasztalta, hogy az értékesítők hozzáállása erősen megváltozott: „Érdekeltekké váltak abban, hogy ne porosodjon a polcokon a bor, igyekeznek segíteni borászatoknak a kisebb árréssel, miközben nagyobb tételeket mozgatnak, így a bor eljut a fogyasztóhoz. Ami, lássuk be, igen lényeges, hiszen bármit bűvészkedhetünk mi, mindaddig, míg az a fogyasztói szokás, hogy hétvégente zömében az áruházláncokban vásárolunk be, addig lehetőséget kell adni arra, hogy ezeken a helyeken is megtalálhatóak legyenek a boraink.”
Egri Bikavér és Egri Csillag Az Egri Bikavér „megszületését” 1552-höz kapcsoljuk, de az első hivatalos, palackozott, címkézett bor 1910-ben szerepelt egy franciaországi borversenyen, tehát, ha ezt tekintjük a valós dátumnak, akkor is egy több mint 100 éves múlttal rendelkező borról beszélünk. „2010-ben a százéves születésnap megünneplésekor, az egri borászok összeültek, és az a megtiszteltetés ért, hogy nálunk, a Gál Tibor Pincészetben. Mintegy hatvan egri borász gyűlt össze, itt vetettem fel azt, hogy a borvidék csak a vörösborairól ismert úgy, hogy a szőlő közel fele fehér fajta. Mindez messzemenőkig lehetővé teszi, hogy elkészítsük az Egri Bikavér fehér párját.” És ezzel megszületett az Egri Csillag gondolata, ami azóta a borvidék másik zászlós bora lett. Mára ez a bor Magyarország leghíresebb fehérbor márkájává nőtte ki magát, 25 pincészet készíti, összesen több, mint egymillió palackot forgalmaznak belőle. Mindaddig, amíg az Egri Csillag a legújabb idők gyermeke, az Egri Bikavér nagy múltra tekint vissza. Arról kérdezem Tibort, hogy a márkaépítésben, a borvidék újrafogalmazásában jelentett-e gondot, hogy a rendszerváltás előtti időszakban erősen megkopott az egykori hírnév. „Azt tapasztalom, hogy az idő megoldotta ezt a problémát, nekem és a generációmnak már nincsenek negatív tapasztalatai, sőt pozitívak vannak az Egri Bikavérrel kapcsolatosan, így ezzel az egykori problémával nem kell megbirkóznunk.” Az egri borászok szerették volna, ha a palackok is azonnal jelzik a magas minőséget képviselő borokat. Mint azt Tibor felidézi, 2019-ben létrehozták e célból az egységes palackot, amely egy korábbi, 1930-as években készültnek az újragondolt változata. Ebbe, tudom meg, kizárólag a borvidéken készült, a vakkóstolással minősített Egri Bikavér tételek kerülhetnek. |