Szőlő-Bor

Nem minden bor vegán? Nem bizony!

Agrofórum Online

Az emberekből gyakran meglepődést vált ki, amikor egy borra azt mondjuk, hogy vegán, hiszen alapvetően szőlőből készül.

Azonban kevesen tudják, hogy a hagyományos borászatban olyan állati eredetű anyagokat is alkalmazhatnak, mint például a tojásfehérje vagy a kollagén. Ezért fontos megérteni és felismerni a vegán borok jelentőségét, amelyek teljesen mentesek az állati eredetű összetevőktől, és így megfelelnek a vegán életmódot követők elvárásainak.

Ezeket az állati eredetű anyagokat az erjesztési és tisztítási folyamatok során alkalmazzák, ilyen anyag például a tojásfehérje, kollagén vagy akár a halpikkely. Ezeket az elemeket használják a borok finomítására és stabilizálására.

A tojásfehérje például segíthet eltávolítani a borban található zavaros anyagokat, miközben a kollagén hozzájárulhat a bor tanninjainak csökkentéséhez. Előfordul, hogy halpikkelyeket is alkalmaznak, mivel ezek olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek segíthetnek a bor tisztításában és stabilizálásában is egyaránt.

Kapcsolódhatnak más anyagokhoz is a borban, mint például a felesleges tanninok vagy a színezőanyagok, és leülepedhetnek, így tisztábbá és stabilabbá téve a bort. Használatuk hozzájárulhat a bor minőségének javításához és az előállított bor általános megjelenésének és ízének finomításához.

Ez a fajta borkészítési technika hagyományosan elterjedt a borászatban, azonban a vegán életmódot követők számára már megjelentek az új alternatív megoldások.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek például a növényi fehérjék alkalmazása, mint a borszeszben oldódó borszesz fehérje, vagy a burgundi gyanta. Ezek leginkább a borok tisztításában és stabilizálásában vesznek részt, emellett pedig léteznek természetes ásványi anyagok, például a kieselgur, amelyek a zavaros anyagokat távolítják el hatékonyan a borból.

Biokémiai működésük

Növényi fehérje

A növényi fehérjék működésük során kölcsönhatásba lépnek a borban található más molekulákkal és anyagokkal. Ez a kölcsönhatás lényegében egyfajta vegyi reakció, amely során képesek megkötni bizonyos molekulákat vagy részecskéket a borban. Például megkötik a szilárd részecskéket, zavaros anyagokat vagy felesleges fehérjéket, amelyek jelen lehetnek a borban.

Ez a kölcsönhatás lehetővé teszi, hogy ezek az anyagok kicsapódjanak vagy leülepedjenek, így tisztábbá téve a bort. Emellett befolyásolhatják a borokban található vegyi anyagokat és összetevőket is, például a tanninok vagy a színanyagok mennyiségét és minőségét.

A tanninok és színanyagok olyan molekulák, amelyek a borkészítés során a szőlő héjából vagy magjából származhatnak, és hozzájárulhatnak a bor ízéhez, színéhez és textúrájához.

Amikor növényi fehérjék a borba kerülnek, kölcsönhatásba lépnek más molekulákkal. Ez enyhítheti a bor keserűségét, mivel a fehérjék komplexképződést indukálnak a molekulákkal, megváltoztat azok számát vagy eloszlását.

Megkötik a színanyagokat is, ami befolyásolhatja a bor színének és árnyalatának intenzitását és stabilitását is. A színanyagok, amelyek a szőlő héjában és magjában találhatóak, többek között antocianinok, vagyis vízben oldódó pigmentek, amelyek felelősek a bor színéért.

Amikor a növényi fehérjék hozzáadódnak a borhoz, kölcsönhatásba lépnek az antocianinokkal. A reakció során kovalens kötésbe lépnek az antocianinokkal, amelyek a bor színét adó anyagok. Ennek eredményeként a megkötött antocianinok elvesztik mozgékonyságukat, és leülepednek a bor aljára vagy felületén

Burgundi gyanta

 A „burgundi gyanta” egy szinonimája a bor tisztítására és stabilizálására használt bentonitnak. A bentonit egy ásványi anyag, amely kolloidális, ez azt jelenti, hogy finom részecskékből álló diszperziót képez a folyadékban.

Amikor a bentonitot a borhoz adják, ezek a finom részecskék adszorbeálódnak, és a borban található zavaros anyagok, például a fehérjék vagy a szilárd részecskék leülepednek. A „burgundi gyanta” elnevezése onnan ered, hogy gyakran burgundi borok készítése során alkalmazzák ezt a technikát.

Kieselgur

A kieselgur vagy más néven diatomit egy ásványi anyag, amelyet borok tisztítására és szűrésére használnak. Ez a porózus, szilárd anyag szilícium-dioxid részecskékből áll, amelynek nagy a felülete, és képes eltávolítani a borban lévő szilárd részecskéket, zavaros anyagokat és fehérjéket. A kieselgurt a borba keverik vagy a borba szűrik, majd a bor tiszta és átlátható lesz.

(Fotó: Vinotecarium/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szőlőtolvajok, maskarások és megkötözött gazdák: ilyen volt régen a szüret

2026. szeptember 26. 08:10

A szüret végén nemcsak mulattak: a gazdát megkötözték, a bálban pedig szőlőt loptak. Felidézzük a legfurcsább régi szokásokat.

Erre a láthatatlan veszélyre minden pincében figyelni kell

2026. szeptember 17. 07:10

Az erjedő must nagy mennyiségű szén-dioxidot termelhet. Rosszul szellőző pincében a gáz rövid idő alatt életveszélyessé válhat.

Mire kell figyelni, mielőtt ismét bor kerül a fahordóba?

2026. augusztus 22. 14:10

A fahordó állapota közvetlenül befolyásolhatja a bor minőségét. A gondos tisztítás és tárolás ezért a pincemunkák fontos része.

Napégés, hőstressz hatása a szőlő esetében

2026. augusztus 15. 16:10

A napégés és a hőstressz egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőtermesztésben is. Milyen módon tud a szőlő védekezni, és a termelő hogyan tudja segíteni a növényeket? Ez is téma volt a “Szőlő növényvédelme” szakmai napon.

Palackba zárt marketing: amikor a bor külseje dönt helyettünk

2025. október 19. 14:10

Forma, szín, címke, kupak: a borospalack minden részlete üzen a vásárlónak. De vajon mennyire hagyjuk magunkat befolyásolni?

Modern borok ősi génállományú szőlőfajtákból

2019. szeptember 22. 08:37

Franciaországban, a Jura megyében termő Savagnin blanc, vagy a Pinot noir genetikai szempontból rokonai azoknak, amelyekből már a Római Birodalom idején is bort készítettek.

8,5 milliárd forint jut évente a borászat fejlesztésére

2018. március 6. 12:54

Magyarországon 2010 óta 20 ezer hektárnyi szőlőültetvény újult meg, 1500-2000 hektárral nőtt a szőlőterület, a ténylegesen betelepített terület 80 ezer hektár.

A Tokaj-hegyaljai borvidéken tartott ellenőrzést a Nébih

2018. október 12. 06:42

Az ellenőrzés rámutatott, hogy a vizsgált egységekben a technológiai és adminisztrációs fegyelem jellemzően magas, bár kisebb hiányosságok több esetben előfordultak.