Talajélet

A víz fontossága – a talaj hazánk legnagyobb víztározója

Agrofórum Online

A mezőgazdaság Európában a kivett vízmennyiség 24%-áért felelős. Bár ez az energiatermelésben felhasznált, hűtésre kivett víz 44%-os arányával szemben nem hangzik túl soknak, a víztartalékokra gyakorolt hatása jóval nagyobb.

Miközben a hűtővíz szinte teljes egészében visszakerül a víztestbe, a mezőgazdaság esetében ez az arány gyakran éppen, hogy csak eléri az egyharmadot. Ezenkívül a mezőgazdasági vízfelhasználás egyenetlenül oszlik el. Egyes dél-európai régiókban a mezőgazdaság felelős a kivett vízmennyiség több mint 80%-áért. A kivételi csúcsértékek nyáron jelentkeznek, amikor kevesebb víz áll rendelkezésre, és ez fokozza a káros hatásokat.

Az éghajlatváltozás valószínűleg súlyosbítja a helyzetet. Egyrészt a forróbb, szárazabb nyarak növelik a vízkészletekre nehezedő nyomást. Másrészt az EU és tagállamai kötelezettséget vállaltak, hogy 2020-ig a bioüzemanyagoknak kell kitenniük a közlekedésben használt üzemanyagok 10%-át. Ha a jelenlegi első generációs energianövények felhasználásával a bioenergia iránti növekvő kereslet bekövetkezik, a mezőgazdasági vízfelhasználás emelkedni fog.

Idén is a július aszályos hónapnak számított. Nem ez az első év, amikor a csapadék nem jó időben érkezik vagy csak a Dunántúlon van és az Alföldre már nem jut. Így az alföldi termések nagy része be sem érik, a növények és fák nem tudnak termést hozni, a gyümölcsök és zöldségek nem fejlődnek ki rendesen. A búza fenológiai érése is elakad, így aratni sem tudnak a gazdák. Terményük mennyisége ennek köszönhetően csekély vagy jelentősen csökken. Sokszor azt hisszük, hogy csak az emberi szervezetnek természetes a víz és a vízfogyasztás. Mert nagyon jó ebben a melegben lehűlni zuhanyzással, vagy mondjuk a Balaton partján fürödni, hűsölni. Továbbá, ha szomjas vagyok, iszom. Kicsit sarkítva, de ugyanezt „kéri” és igényli a növény és a talaj is.

A talajok a szárazföldi növények számára vizet és tápanyagforrást biztosító élőhelyek. A talaj hazánk legnagyobb víztározója.

A talajban lévő víz nem egyenletesen oszlik el vertikálisan a szelvényben és mennyisége időben változik. Tavaszra az őszi-téli csapadék a szabadföldi vízkapacitásig vagy annak nagy részéig feltölti a talajt. Hirtelen nagy esőkor vagy gyors olvadáskor a talaj nem tudja elég gyorsan elnyelni a vizet, belvizek keletkeznek. Belvizek keletkeznek folyók mentén árhullámok idején vagy dombvidéken felszíni vagy felszín alatti oldalirányú folyással. A túl sok víz elfolyik vagy leszivárog a talaj mélyebb rétegeibe, esetleg az alapkőzetbe, a többi pedig fölfelé indul fogyásnak.

Az öntözés megszűnése a földterületek termelésből való kivonásához és komoly gazdasági nehézségekhez vezethet

A mi klímánkon a vegetációs időszak csapadéka kevesebb, mint a párolgás (evaporáció) és a növények párologtatása (transzspiráció). A kettőt együtt hívjuk evapotranszspirációnak. Ahol lehetőség van, alulról a talajvíz vagy általában fölülről az öntözés biztosít többlet nedvességet. Oda kell figyelni a vizek sóösszetételére is. A talajban lévő víz mennyisége sem térben, sem időben nem állandó. A talaj nedvességtartalma a környezeti hatásokra változik. A változás mértéke és dinamikája a talajban végbemenő folyamatokra jellemző. A talaj nedvességtartalom-változása a talajfolyamatok irányát és sebességét is jellemzi.

A talaj termékenységét, a növényi produkciót (biomasszát) korlátozó tényezők nagy része közvetlenül vagy közvetve a talaj vízháztartásával kapcsolatos. A talajvízháztartási beavatkozások (például öntözés, belvízrendezés) egyik nélkülözhetetlen elemét jelentik a vizek védelmének, a fenntartható gazdálkodásnak.

Európa egyes részein a mezőgazdasági öntözés a helyi és a nemzeti gazdaság szempontjából központi kérdést jelent. Egyes területeken az öntözés megszűnése a földterületek termelésből való kivonásához és komoly gazdasági nehézségekhez vezethet. A mezőgazdasági vízfelhasználást ezért hatékonyabbá kell tenni nemcsak az öntözéshez szükséges elegendő víz biztosítása érdekében, hanem a helyi lakosság, az egészséges környezet és más gazdasági ágazatok érdekében is.

A vízfelhasználás szintjét leginkább a vízre vonatkozó árképzés befolyásolja, amely egyensúlyt teremt a társadalom gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzései között. A kutatások azt mutatják, hogy amennyiben az árak a valódi költségeket tükrözik, az illegális vízkivételt ténylegesen ellenőrzik és a vizet a mennyiség alapján kell fizetni, a mezőgazdasági termelők csökkenteni fogják az öntözést, illetve a víz hatékony felhasználását növelő módszereket fognak alkalmazni. A nemzeti és az uniós támogatások tovább ösztönözhetik a víztakarékos technológiák alkalmazását.

Az ösztönzők bevezetésével a mezőgazdasági termelők a vízfelhasználás csökkentése vonatkozásában számos technológia, gyakorlat és növényi kultúra között választhatnak. Ebben a vonatkozásban a kormányok annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megismerjék a lehetőségeket, a tájékoztatás, tanácsadás és képzés nyújtásával, valamint további kutatások támogatásával itt is alapvető szerepet játszanak. Különös gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy az energianövényeknek a bioüzemanyagokkal kapcsolatos célok elérése érdekében való bevezetése inkább a mezőgazdaságban felhasznált víz iránti kereslet csökkenését, mint annak emelkedését szolgálja.

Végül a kereslet csökkenésére irányuló erőfeszítések kiaknázását követően a gazdaságok az alternatív ellátási lehetőségekből származó előnyöket is kihasználhatják. Cipruson és Spanyolországban például a kezelt szennyvizet biztató eredményekkel használják növényi kultúrák öntözésére.

Forrás:

https://www.eea.europa.eu/hu/articles/the-water-we-eat

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A talaj világnapja alkalmából

2024. december 5. 14:15

A talaj, mint az élet feltétele egyre nagyobb figyelmet kap hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Egyre több a tudatosan gondolkodó gazdálkodó, akik képesek felfogni a földi élet léte és a talaj egészségének kapcsolatát.

Talajminőség-védelem kötött talajon – lehetőségek és korlátok

2024. november 12. 08:10

A különböző kötöttségű talajok művelhetősége erősen függ a nedvességtartalomtól. Legkedvezőbb a nyirkos állapot.

A giliszták: a talaj elfeledett ápolói

2024. november 5. 17:10

Sokan óckodnak a gilisztáktól, jóllehet a talajélet fenntartásában betöltött szerepük, élettevékenységük nyomán hátramaradó anyagcsere-termékeik a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítva a sikeres növénytermesztés ,,alapköveivé" kellene, hogy emeljék őket.

Kerti talaj vagy virágföld? Melyik a jobb?

2024. október 31. 14:10

Az élő talaj tele van hasznos mikrobákkal és szerves anyagokkal, amelyek tápanyagokat juttatnak a növények gyökereihez.

Baktériumtrágyák használata – biológiai megoldás

2019. január 26. 14:16

Talajaink termőképességének megőrzésében és a terméshozamok növelésében, kiegyenlítettségében az okszerű műtrágyázás mellett fontos szerepet játszik a növényi maradványok visszaforgatása, a helyes vetésforgó alkalmazása és a fenntarthatóságot biztosító baktériumos talajoltó készítmények használata.

A szerves trágya vagy a műtrágya jobb a növények számára?

2022. október 5. 04:37

Jobb a szerves trágya a növénynek, mint a műtrágya?

Mikrobiológiai készítmények szerepe, előnye az AÖP támogatásban

2023. február 2. 14:17

Az AGROmashEXPO agrárkiállítás idején a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége szakmai kerekasztal beszélgetést szervezett.

Mennyi idő alatt bomlik le a papír?

2022. július 9. 07:36

A papírról sokan úgy gondolják, simán lebomlik – nyugodtan használható a papírtányér és -pohár, papír zsebkendő és -szalvéta, és akár mehet is a komposztba, jó tápanyag lesz belőle. De nem mindegy, milyen papír a papír!