A termőtalaj a leggazdagabb élettér a Földön. Élő és élettelen komponensekből tevődik össze, 50-60%-ban szilárd, 40-50%-a pedig gáznemű, illetve folyékony halmazállapotú. Egy marék földben több élőlényt találunk, mint ahány embert a Földön, s e talajlakó élőlények nélkül nem jöhetett volna létre az a közeg, amit ma talajként ismerünk.
A réteken és legelőkön a gyökerek tömege jelentős, akár 100 tonna is lehet egy hektár területen. Utána következnek a gombák, 2-5 t/ha mennyiségben. Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 10-500 milliót találunk egyetlen gramm talajban. Tömegük is jelentős, sorrendben rögtön a gombák után következnek 1-2 t/ha mennyiséggel. Szántóföldön ezek az értékek jelentős mértékben lecsökkenhetnek.
A talajban előforduló talajlakó állatokat két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a mikroszkopikus nagyságú élőlények tartoznak (mikrofauna), a másikba a fejlettebb fokon levő talajlakó állatok (makrofauna). A mikrofauna szerepe elsősorban a nyers szerves anyagok elbontásában és a talaj felvehető nitrogénkészletének gyarapításában jut kifejezésre.
Mikrofauna:
Egysejtűek (Protozoa). Az egysejtűek a talaj, vízzel telt pórusaiban, valamint a talajszemcséket és gyökereket körülvevő vékony vízhártyában élnek. Magas humusztartalom és állandó nedvesség kedvező a számukra, érzékenyek a pH-változásokra. 1 g talajban 104-106 példányuk van jelen.
Ostoros, állábas egysejtűek (Sarcomastigophora). Az ostorosok (Mastigophora) számos képviselője baktériumokkal táplálkozik. A gyökérlábúak (Rhizopoda) a magas szervesanyag-tartalmú talajokat preferálják. A csupasz amőbák (Gymnamoebina) pl. Amoeba, Naegleria fajok a felső talajrétegek lakói közé tartoznak, baktériumokkal táplálkoznak. A héjas amőbák (Testacolobosia) pl. Euglypha, Trinema savanyú talajokban gyakoriak, baktériumokat, algákat, gombákat és növényi anyagokat is fogyasztanak.
Csillós egysejtűek (Ciliophora) például. Colpidium, Chilodon a meszes talajokat részesítik előnyben. Faji összetételük erősen függ a talajnedvességtől, mivel nem mindegyik fajuk tud cisztát képezni. Táplálékbázisukat baktériumok alkotják.
Forrás:
Gudmonné Jenei Magdolna (2020): Talajtan, Kertészeti alapismeretek
