Talajélet

Talajélet: egysejtűek

Agrofórum Online

A termőtalaj a leggazdagabb élettér a Földön. Élő és élettelen komponensekből tevődik össze, 50-60%-ban szilárd, 40-50%-a pedig gáznemű, illetve folyékony halmazállapotú. Egy marék földben több élőlényt találunk, mint ahány embert a Földön, s e talajlakó élőlények nélkül nem jöhetett volna létre az a közeg, amit ma talajként ismerünk.

A réteken és legelőkön a gyökerek tömege jelentős, akár 100 tonna is lehet egy hektár területen. Utána következnek a gombák, 2-5 t/ha mennyiségben. Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 10-500 milliót találunk egyetlen gramm talajban. Tömegük is jelentős, sorrendben rögtön a gombák után következnek 1-2 t/ha mennyiséggel. Szántóföldön ezek az értékek jelentős mértékben lecsökkenhetnek.

A talajban előforduló talajlakó állatokat két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a mikroszkopikus nagyságú élőlények tartoznak (mikrofauna), a másikba a fejlettebb fokon levő talajlakó állatok (makrofauna). A mikrofauna szerepe elsősorban a nyers szerves anyagok elbontásában és a talaj felvehető nitrogénkészletének gyarapításában jut kifejezésre.

Mikrofauna:

Egysejtűek (Protozoa). Az egysejtűek a talaj, vízzel telt pórusaiban, valamint a talajszemcséket és gyökereket körülvevő vékony vízhártyában élnek. Magas humusztartalom és állandó nedvesség kedvező a számukra, érzékenyek a pH-változásokra. 1 g talajban 104-106 példányuk van jelen.

Ostoros, állábas egysejtűek (Sarcomastigophora). Az ostorosok (Mastigophora) számos képviselője baktériumokkal táplálkozik. A gyökérlábúak (Rhizopoda) a magas szervesanyag-tartalmú talajokat preferálják. A csupasz amőbák (Gymnamoebina) pl. Amoeba, Naegleria fajok a felső talajrétegek lakói közé tartoznak, baktériumokkal táplálkoznak. A héjas amőbák (Testacolobosia) pl. Euglypha, Trinema savanyú talajokban gyakoriak, baktériumokat, algákat, gombákat és növényi anyagokat is fogyasztanak.

Csillós egysejtűek (Ciliophora) például. Colpidium, Chilodon a meszes talajokat részesítik előnyben. Faji összetételük erősen függ a talajnedvességtől, mivel nem mindegyik fajuk tud cisztát képezni. Táplálékbázisukat baktériumok alkotják.

Forrás:

Gudmonné Jenei Magdolna (2020): Talajtan, Kertészeti alapismeretek

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Másodvetés a városban: új élet az elfeledett földeken

A kihasználatlan városi foltok zöld szigetté válhatnak: másodvetéssel talajt védünk, élőhelyet teremtünk, közösséget építünk.

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik.

7 növény, amelyek új életet lehelnek a talajba

2025. június 29. 11:10

A kert talajának állapota kulcs a sikerhez. Ezek a növények szépek és észrevétlenül javítják a talaj szerkezetét és termőképességét is.

A urbanizáció talajfaunára gyakorolt hatásairól

2023. február 25. 07:44

Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket - derül ki egy kutatásból.

Téli talajtakarás

2022. december 14. 05:37

A téli talajtakarás fő célja az, hogy megóvja a növényeket a téli fagyoktól, olvadásoktól, illetve a jeges szelektől. Továbbá megvédje a befagyott talajt a napsugaraktól, megakadályozva ezzel annak idő előtti felolvadását.

A nagytányéros technológia napraforgóban 2+2 pontot ér az AÖP-ben

2023. április 20. 06:36

A napraforgó termesztésében mindig a gyorsaság, a kellő időben elvégzett agrotechnikai beavatkozásokon múlik a siker, legyen szó a vetésről vagy a gyomirtásról.

Környezetkímélő növényvédelem: a szőlő megoldható ,,bioval”

2023. július 12. 08:10

Varga Tamás a Steigler Pincészet birtokigazgatója, a Balf lankáin mozaikosan elterülő, összesen 14 ha kiterjedésű szőlőjében a kezdetektől fogva biológiai növényvédelmi megoldásokat alkalmaz. A szőlész-borász Ausztriában kizárólag biodinamikus, illetve ökogazdálkodásban szerzett tapasztalataiból építkezik. A Soproni borvidéken elhelyezkedő szőlőterületein 2018-ban kezdték meg a biológiai növényvédelmi átállást, és a szakember meggyőződése, hogy egy szőlő növényvédelme megoldható biológiai eszközökkel.