Talajélet

Talajélet: egysejtűek

Agrofórum Online

A termőtalaj a leggazdagabb élettér a Földön. Élő és élettelen komponensekből tevődik össze, 50-60%-ban szilárd, 40-50%-a pedig gáznemű, illetve folyékony halmazállapotú. Egy marék földben több élőlényt találunk, mint ahány embert a Földön, s e talajlakó élőlények nélkül nem jöhetett volna létre az a közeg, amit ma talajként ismerünk.

A réteken és legelőkön a gyökerek tömege jelentős, akár 100 tonna is lehet egy hektár területen. Utána következnek a gombák, 2-5 t/ha mennyiségben. Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 10-500 milliót találunk egyetlen gramm talajban. Tömegük is jelentős, sorrendben rögtön a gombák után következnek 1-2 t/ha mennyiséggel. Szántóföldön ezek az értékek jelentős mértékben lecsökkenhetnek.

A talajban előforduló talajlakó állatokat két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba a mikroszkopikus nagyságú élőlények tartoznak (mikrofauna), a másikba a fejlettebb fokon levő talajlakó állatok (makrofauna). A mikrofauna szerepe elsősorban a nyers szerves anyagok elbontásában és a talaj felvehető nitrogénkészletének gyarapításában jut kifejezésre.

Mikrofauna:

Egysejtűek (Protozoa). Az egysejtűek a talaj, vízzel telt pórusaiban, valamint a talajszemcséket és gyökereket körülvevő vékony vízhártyában élnek. Magas humusztartalom és állandó nedvesség kedvező a számukra, érzékenyek a pH-változásokra. 1 g talajban 104-106 példányuk van jelen.

Ostoros, állábas egysejtűek (Sarcomastigophora). Az ostorosok (Mastigophora) számos képviselője baktériumokkal táplálkozik. A gyökérlábúak (Rhizopoda) a magas szervesanyag-tartalmú talajokat preferálják. A csupasz amőbák (Gymnamoebina) pl. Amoeba, Naegleria fajok a felső talajrétegek lakói közé tartoznak, baktériumokkal táplálkoznak. A héjas amőbák (Testacolobosia) pl. Euglypha, Trinema savanyú talajokban gyakoriak, baktériumokat, algákat, gombákat és növényi anyagokat is fogyasztanak.

Csillós egysejtűek (Ciliophora) például. Colpidium, Chilodon a meszes talajokat részesítik előnyben. Faji összetételük erősen függ a talajnedvességtől, mivel nem mindegyik fajuk tud cisztát képezni. Táplálékbázisukat baktériumok alkotják.

Forrás:

Gudmonné Jenei Magdolna (2020): Talajtan, Kertészeti alapismeretek

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Tudományos érdekességek a növények és a mikrobák kapcsolatáról

2025. március 27. 16:10

Már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák, amik kulcsszerepet játszanak a csírázásban, a tápanyagfelvételben és a stressztűrésben.

A baktériumos talajoltásról

2025. március 4. 08:10

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

A talajkímélő gazdálkodásról készült hasznos videósorozat, gyakorlati tapasztalatokkal

2025. február 26. 16:10

A fenntartható talajkezelési módszerek segítenek megőrizni a biodiverzitást, csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és javítani a vízgazdálkodást.

Biogazdálkodás, regeneratív gazdálkodás: ne keverjük a fogalmakat

2025. február 12. 14:40

Nyilvánvalóan minden alternatívnak számító termesztési módozat esetében törekedni kell a termesztés gazdaságosságára.

Valóban nem ajánlatos a termelés alól ideiglenesen kivont területet növényzet nélkül hagyni?

2023. március 11. 04:36

Rossz szokásom, hogy a veteményeskertemben irtom a szabadon kelő, számomra értéktelen növényzetet. Gyümölcsfáim alatt is "kopasz" a terület. Olvastam, hogy az ilyen helyen a talaj termőképessége leromlik, a termelt kultúrnövénynél nem számíthatok jó termésre. Valóban kerülnöm kell a pillanatnyilag termelés alól kivont területen a vadon kelt növényzet (számomra gaz) irtását?

Savas eső és hatásai a talajra

2022. november 6. 08:37

A savas esők a környezet minden elemét befolyásolják, a felszíni vizeket, a talajvizet, talajt és a növényzetet. Akadályozzák a táplálékláncot és veszélyeztetik a biodiverzitást.

Mezőgazdaságról a táplálkozási tanácsadó szemével

2025. február 9. 09:30

A talajegészség szervesen összefügg a megtermelt növények, élelmiszer biológiai értékével - táplálkozási értelemben.

A mérget termelő mikroszkópikus gombák a növényi trágyában negatív hatással vannak a talajéletre

2020. október 14. 13:10

Nemrégiben látott napvilágot annak a kutatásnak az eredménye, amely a mikroszkopikus gombák toxinjainak a talajéletre gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat során kiderült, hogy bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására az ún. ugróvillások – amelyeknek fontos szerepük van a növények növekedésében és a humuszképzésben – szaporulata jelentősen lecsökkent, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve.