Talajélet

Talajélet: fonálférgek

Agrofórum Online / Fotó: Tóth János

Mikrofauna: a talajlakó többsejtű állati szervezetek közül a mikrofaunába tartozó kerekesférgek (Rotatoria) és a medveállatkák (Tardigrada) is a talajképződésben játszanak szerepet. A medveállatkák a képződő talajokon megtelepedő zuzmókat, mohákat elsőként veszik birtokukba (úgynevezett pionír kolonizálók), majd egy részük az alattuk kialakult talajrétegbe húzódik le.

Mezo-, makro- és megafauna: az avarban és talajban élő fauna is több taxont ölel fel, amelyek eltérő vagy hasonlós funkciót töltenek be a talajéletben.

Fonálférgek (Nematoda)

Szabadon élő fajaik a talajba több méteres mélységbe is behatolhatnak. Az ide sorolandó talajférgek (Rhabditidea) szinte nélkülözhetetlenek a szerves anyagok lebontásában. Tömeges előfordulásukra jellemző, hogy egy holdnyi szántóföldön, 15 cm-es mélységig 600 millió példányt számoltak össze belőlük. Sok fajuk parazita, de a szabadon élők közé tartozó talajlakó fajaik táplálkozása változatos, a detrituszevők, gombákkal táplálkozók, állati egysejtűeket és baktériumokat fogyasztó ragadozók egyaránt ismeretesek közöttük. A fonálférgek emellett zsákmányul szolgálnak atkák, ugróvillások, sőt egyes gombák számára is (hurokvető gombák). Ha a talaj kiszárad vagy a pH 3-4 alá süllyed, akkor nyugalmi, anabionta állapotba kerülnek.

A fonálférgek, kis méretük miatt, önállóan csak lassan haladnak a talajban, így terjedésük korlátozott. Azonban a különböző földművelési eszközök használata során, de akár a cipőtalpon vagy a palántákkal is terjedhetnek.

Fotó: Tóth János

Hasznos fonálférgek

Bár a fonálférgeket általában, mint kártevőket ismerjük, ez alól akad néhány kivétel: akadnak olyan parazitikus fajok, melyek pont a kártevő rovarokat támadják meg, így a növényvédelem során nagy hasznára lehetnek a termelőknek. Ezek a hasznos fajok por alakú készítményekben kaphatók, melyeket vízzel összekeverve célzott permetezéssel vagy öntözéssel kell a talajba juttatni, ahol aztán kifejtik áldásos tevékenységüket. A kijuttatáshoz az ideális hőmérséklet 12-30 °C közötti. Mivel érzékenyek az UV-sugárzásra, ezért a kijuttatást célszerű este, vagy borús időben elvégezni. Fontos, hogy már kijuttatásuk előtt kellően nedves legyen a talaj, majd azt rendszeresen öntözni kell a kijuttatás utáni hetekben is, ellenkező esetben a talaj kiszáradása a fonálférgek pusztulásához vezet.

A talajba kerülve aztán a fonálférgek mint biológiai talajfertőtlenítők működnek. A talajban mozgó, aktív nematodák a kártevő rovarok légzőnyílásain át behatolnak a testükbe, és ott megfertőzik őket a velük szimbiózisban élő baktériumokkal. Ezt követően a rovar néhány nap alatt elpusztul, a benne időközben felszaporodott fonalférgek pedig kiáramolva az elpusztult gazdaállat testéből, készen állnak az újabb kártevő megfertőzésére. A fonálférgeket tartalmazó növényvédő készítmények egyik nagy előnye, hogy az alkalmazott nematodák kellően szelektívek, nem pusztítanak el minden rovart, csak néhány, kártevő fajra vannak káros hatással. Ezek a fonálférgek melegvérű állatokra, emberre és növényekre nézve is egyaránt ártalmatlanok. Használatuk során rezisztencia nem alakul ki. Az élősködő fonálférgek környezetbarát alternatívát nyújtanak a vegyszeres, kémiai kezelésekkel szemben.

Magyarországon jelenleg három fonálféreg-tartalmú készítmény kapható. Ezek a fonálférgek hazánkban őshonosak és csak néhány, meghatározott gazdaállatban élősködnek. Ilyen készítmény például a Nematop, amely a Heterorhabditis bacteriophora nevű nematodát tartalmazza, és hatékonyan alkalmazható vincellérbogár lárvák, egyes cserebogár pajorok (pl. a kerti cserebogár) és a kukorica bogár lárvái ellen. Áprilistól május végéig alkalmazható az áttelelő lárvák ellen, majd célszerű egy második kezelést is elvégezni a nyár elején lerakott petékből kifejlődő lárvákkal szemben. A második kezelésre július végétől szeptember közepéig kerülhet sor.

Paraziták

A parazitikus állatok megtámadhatják a növények gyökérzetét, hogy elszívhassák belőle a létfontosságú tápanyagokat. Gazdasági kártételük kétrétű: okozhatnak direkt, mechanikai károkat, melyek a növény élettani folyamataira vannak hatással. A fonálférgek szívogatása nyomán megjelenő gubacsok pedig gátolják a növény víz- és tápanyagfelvételét, így azok fejlődése lelassul, száradás és tápanyaghiány tüneteit mutatják, ezáltal elsődlegesen is csökken a terméshozam. Az elsődleges kártétel mellett a fonálférgek jelenléte és károsítása indirekt módon is hat: a legyengült növény kiszolgáltatottabbá válik a fertőzésekkel, kórokozókkal szemben is, a gombák, baktériumok hatása pedig további terméskieséssel járhat.

Kiemelt kép készítője: Tóth János

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Talajélet: összefüggések a talajélet-javítás mentén

2025. május 4. 05:40

A talajélet a talajban élő mikroorganizmusok - baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek -, valamint makroorganizmusok, például földigiliszták, rovarok tevékenységét foglalja magában.

Tényleg növeli a pocokkártétel kockázatát és súlyosságát a talajbolygatás elhagyása?

2025. április 5. 08:10

A csökkentett mértékű talajbolygatás legnyilvánvalóbb előnyei mellett, a károsítók fennmaradásának megnövekedett kockázata mindig felmerül.

Tudományos érdekességek a növények és a mikrobák kapcsolatáról

2025. március 27. 16:10

Már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák, amik kulcsszerepet játszanak a csírázásban, a tápanyagfelvételben és a stressztűrésben.

A baktériumos talajoltásról

2025. március 4. 08:10

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

A talaj világnapja: módszerek, melyekkel megőrizhetjük talajaink termékenységét

2022. december 5. 14:16

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén a regeneratív mezőgazdaság forradalmára szeretné ráirányítani a figyelmet a Talaj világnapján.

Mennyi idő alatt bomlik le a papír?

2022. július 9. 07:36

A papírról sokan úgy gondolják, simán lebomlik – nyugodtan használható a papírtányér és -pohár, papír zsebkendő és -szalvéta, és akár mehet is a komposztba, jó tápanyag lesz belőle. De nem mindegy, milyen papír a papír!

Növényvédő szerek bemosódása a talajba

2023. június 23. 05:36

A talajba történő bemosódásra jellemző adatok meghatározása minden kültéri felhasználásra szánt növényvédő szer esetén szükséges.

Nehézfémszennyezés a talajban: kadmium (Cd)

2023. január 2. 12:08

Cikksorozatunkban a legfőbb nehézfémszennyezők közül a kadmium (Cd) ismertetése következik.