Talajélet

Talajélet: fonálférgek

Agrofórum Online / Fotó: Tóth János

Mikrofauna: a talajlakó többsejtű állati szervezetek közül a mikrofaunába tartozó kerekesférgek (Rotatoria) és a medveállatkák (Tardigrada) is a talajképződésben játszanak szerepet. A medveállatkák a képződő talajokon megtelepedő zuzmókat, mohákat elsőként veszik birtokukba (úgynevezett pionír kolonizálók), majd egy részük az alattuk kialakult talajrétegbe húzódik le.

Mezo-, makro- és megafauna: az avarban és talajban élő fauna is több taxont ölel fel, amelyek eltérő vagy hasonlós funkciót töltenek be a talajéletben.

Fonálférgek (Nematoda)

Szabadon élő fajaik a talajba több méteres mélységbe is behatolhatnak. Az ide sorolandó talajférgek (Rhabditidea) szinte nélkülözhetetlenek a szerves anyagok lebontásában. Tömeges előfordulásukra jellemző, hogy egy holdnyi szántóföldön, 15 cm-es mélységig 600 millió példányt számoltak össze belőlük. Sok fajuk parazita, de a szabadon élők közé tartozó talajlakó fajaik táplálkozása változatos, a detrituszevők, gombákkal táplálkozók, állati egysejtűeket és baktériumokat fogyasztó ragadozók egyaránt ismeretesek közöttük. A fonálférgek emellett zsákmányul szolgálnak atkák, ugróvillások, sőt egyes gombák számára is (hurokvető gombák). Ha a talaj kiszárad vagy a pH 3-4 alá süllyed, akkor nyugalmi, anabionta állapotba kerülnek.

A fonálférgek, kis méretük miatt, önállóan csak lassan haladnak a talajban, így terjedésük korlátozott. Azonban a különböző földművelési eszközök használata során, de akár a cipőtalpon vagy a palántákkal is terjedhetnek.

Fotó: Tóth János

Hasznos fonálférgek

Bár a fonálférgeket általában, mint kártevőket ismerjük, ez alól akad néhány kivétel: akadnak olyan parazitikus fajok, melyek pont a kártevő rovarokat támadják meg, így a növényvédelem során nagy hasznára lehetnek a termelőknek. Ezek a hasznos fajok por alakú készítményekben kaphatók, melyeket vízzel összekeverve célzott permetezéssel vagy öntözéssel kell a talajba juttatni, ahol aztán kifejtik áldásos tevékenységüket. A kijuttatáshoz az ideális hőmérséklet 12-30 °C közötti. Mivel érzékenyek az UV-sugárzásra, ezért a kijuttatást célszerű este, vagy borús időben elvégezni. Fontos, hogy már kijuttatásuk előtt kellően nedves legyen a talaj, majd azt rendszeresen öntözni kell a kijuttatás utáni hetekben is, ellenkező esetben a talaj kiszáradása a fonálférgek pusztulásához vezet.

A talajba kerülve aztán a fonálférgek mint biológiai talajfertőtlenítők működnek. A talajban mozgó, aktív nematodák a kártevő rovarok légzőnyílásain át behatolnak a testükbe, és ott megfertőzik őket a velük szimbiózisban élő baktériumokkal. Ezt követően a rovar néhány nap alatt elpusztul, a benne időközben felszaporodott fonalférgek pedig kiáramolva az elpusztult gazdaállat testéből, készen állnak az újabb kártevő megfertőzésére. A fonálférgeket tartalmazó növényvédő készítmények egyik nagy előnye, hogy az alkalmazott nematodák kellően szelektívek, nem pusztítanak el minden rovart, csak néhány, kártevő fajra vannak káros hatással. Ezek a fonálférgek melegvérű állatokra, emberre és növényekre nézve is egyaránt ártalmatlanok. Használatuk során rezisztencia nem alakul ki. Az élősködő fonálférgek környezetbarát alternatívát nyújtanak a vegyszeres, kémiai kezelésekkel szemben.

Magyarországon jelenleg három fonálféreg-tartalmú készítmény kapható. Ezek a fonálférgek hazánkban őshonosak és csak néhány, meghatározott gazdaállatban élősködnek. Ilyen készítmény például a Nematop, amely a Heterorhabditis bacteriophora nevű nematodát tartalmazza, és hatékonyan alkalmazható vincellérbogár lárvák, egyes cserebogár pajorok (pl. a kerti cserebogár) és a kukorica bogár lárvái ellen. Áprilistól május végéig alkalmazható az áttelelő lárvák ellen, majd célszerű egy második kezelést is elvégezni a nyár elején lerakott petékből kifejlődő lárvákkal szemben. A második kezelésre július végétől szeptember közepéig kerülhet sor.

Paraziták

A parazitikus állatok megtámadhatják a növények gyökérzetét, hogy elszívhassák belőle a létfontosságú tápanyagokat. Gazdasági kártételük kétrétű: okozhatnak direkt, mechanikai károkat, melyek a növény élettani folyamataira vannak hatással. A fonálférgek szívogatása nyomán megjelenő gubacsok pedig gátolják a növény víz- és tápanyagfelvételét, így azok fejlődése lelassul, száradás és tápanyaghiány tüneteit mutatják, ezáltal elsődlegesen is csökken a terméshozam. Az elsődleges kártétel mellett a fonálférgek jelenléte és károsítása indirekt módon is hat: a legyengült növény kiszolgáltatottabbá válik a fertőzésekkel, kórokozókkal szemben is, a gombák, baktériumok hatása pedig további terméskieséssel járhat.

Kiemelt kép készítője: Tóth János

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Másodvetés a városban: új élet az elfeledett földeken

A kihasználatlan városi foltok zöld szigetté válhatnak: másodvetéssel talajt védünk, élőhelyet teremtünk, közösséget építünk.

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik.

Savas eső és hatásai a talajra

2022. november 6. 08:37

A savas esők a környezet minden elemét befolyásolják, a felszíni vizeket, a talajvizet, talajt és a növényzetet. Akadályozzák a táplálékláncot és veszélyeztetik a biodiverzitást.

Élő kincs a talpunk alatt: a talaj

2021. szeptember 28. 06:39

A talaj élet, a talpad alatt. Stefanovics Pál megfogalmazását használva: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is.

Mikroorganizmusokkal egy fenntarthatóbb jövőért, avagy az Agro-ökológiai Program

2023. február 14. 14:12

A mikroorganizmusok és növények kapcsolata már egy régóta ismert és kutatott jelenség, azonban ezt a kapcsolatot sokan nem tekintik elég jelentősnek.

A hazai erdők talaja

2023. február 21. 05:36

Barna erdőtalajokra jellemző folyamatok: humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, agyagvándorlás, agyagszétesés és a kovárványképződés. A humuszosodás mértékét a felszínre hulló lombanyag határozza meg.