Talajlakó kisemlősök: pockok
A területeket járva, a tábla széleken arra lettünk figyelmesek, hogy a kutya elkezdett nagyon szaglászni egy lyuknál, izgatott lett és elkezdett ásni. Közelebb mentem és felfedeztük, hogy a tábla széleinek bizonyos pontjai, tele vannak lyukakkal, méghozzá pocokjáratokkal. Megérezte a kutya a kisemlős szagát és elkezdte keresni, kiásni a rejtekhelyéről. Természetesen nem talált semmit, hiszen ilyenkor a pocok már kb. 6 járattal arrébb és 20-30 cm mélyen volt biztonságban, vagy a tábla másik végébe iszkolt, ahogy megérezte a szagunkat. A pocok túlszaporodásával kapcsolatosan sokan panaszkodnak, de megvannak a lehetőségek a faj visszaszorítására. Nálunk a mezei pocok, ami a mezőgazdasági területeken jobban elszaporodott.
Mezei pocok (Microtus arvalis)
Az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó faj. A mezei pocok hazája Közép- és Észak-Európa, valamint Közép- és Észak-Ázsia nyugati része. Magyarországon a zárt erdők kivételével szinte mindenütt megtalálható.
Nagyon kicsi rágcsáló, hossza mindössze 8-10 centiméter, a farka 3-4 centiméter, testtömege 20-40 gramm. Háta, oldala barnásszürke a hasa fölött sárgásbarna csík, hasa piszkosfehér. Lábai fehérek. Teste zömök, amiből alig állnak ki apró fülei és rövid farkincája.
Fátlan, nyílt területek, szántók, rétek lakója. Nemcsak száraz, hanem mocsaras réteken is előfordulhat. Leggyakrabban mezőgazdaságilag megművelt területeken él. Ősszel a gúlákba rakott kukoricaszárak, illetve a gabonakeresztek, bálarakások, szalmakazlak alatt sok pockot lehet találni. Télen behúzódhat a házakba, istállókba is.
A föld alatt kb. 20–30 cm mélységben járatokat ás. Járatai egy központi kamrából és sugáralakban elhelyezkedő kijáratokból állnak. A központi lakrészt száraz fűvel, szalmával, levelekkel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Télen a hótakaró alatt ás hosszú folyosókat, melyeket fűvel bélel ki. Nyáron éjszaka aktív.
Nem válogatós, szinte minden növény szerepel az étlapján. Főleg friss, zöld részeket fogyaszt, de ínséges időkben nem veti meg a hagymákat, magokat, fakérget sem. Télen, a magas hótakaró alatt nagy veszélyt jelentenek a fiatal gyümölcsültetvényekre a törzs és a gyökerek megrágcsálásával.
Ahol mezőgazdasági művelés folyik, ott a mezei pocok is megfordul. 3-6 évente egyedszámuk ugrásszerűen képes felszaporodni, aminek a ragadozó madarak biztosan örülnek, viszont a földművelők annál kevésbé… Megrágja a zöldségek (burgonya, répa, cékla) gumóját, gyökerét, tavasszal lerágja a friss borsóhajtásokat, lekérgezi a gyümölcsfákat, kifosztja télen a terményraktárakat. Azon kívül, hogy megeszi előlünk az élelmet, ürülékével betegségeket is terjeszt.
Védekezés:
Védekezhetünk ellene a pocokjáratok betemetésével, csapdázással, a ragadozómadarak odacsalogatásával, T alakú lesőfák kihelyezésével, 25-30 cm mélységű talajműveléssel. Pocok-Tox készítménnyel való védekezés is lehetséges.
Forrás:
https://www.edenkert.hu/novenydoktor/gyumolcsok-es-zoldsegek/mezei-pocok-kartevo-talajlako/1895/
