A meliorációs tevékenységek a talajok termőképességének megőrzését, fenntartását és javítását célozzák, továbbá a kedvezőtlen természeti tényezők – elsavasodás, talajtömörödés és beiszapolódás, vagy belvíz, illetve aszály – hatásainak kiküszöbölésére vagy mérséklésére irányulnak.
A meliorációs technológiákkal a talaj szerkezetének és kémhatásának helyreállítása, a vízbefogadó képességének, vagy éppen a vízelvezetésének javítása végezhető el. A talajban végzett következő beavatkozásokat és azok gépeit sorolják a meliorációs műveletek közé:
- rigolirozásos talajforgatás,
- mélyítő szántás, lazítós szántás,
- mélylazítás, talajjavító szerek és műtrágyák kijuttatása,
- mészszórás, meszezés,
- ideiglenes és tartós vízelvezető árkok nyitása,
- alagcsövezés a felesleges talajvíz elvezetésére, aszály esetén a talaj vízfeltöltésére.
Rossz szerkezetű talajokon, vagy egyes táblák mély fekvésű részein tavaszi olvadáskor, illetve nagyobb esőzések idején gyakran jelenik meg foltokban a belvíz, amely jelentős károkat okozhat az elvetett növényállományban, vagy hátráltatja a vetés előtti talajmunkák elvégzését. Ilyenkor gyorsan kell cselekedni és a legrövidebb időn belül el kell vezetni a területről a vizet a legközelebbi árokba, vagy csatornába. Egyébként is a táblásítás és területrendezés során már előre gondoskodni kell a felesleges csapadékvíz elvezetéséről is. Mindezek melioratív beavatkozásokkal járnak. A területrendezés során tartós (állandó) árkok kialakítása válik szükségessé. Míg belvizek esetén az ideiglenes vízelvezető árkok kialakítása a legfőbb feladat.
Ezekhez a feladatokhoz megfelelő gépi eszközök állnak rendelkezésre. A hidraulikus markolók, árokásók, kotrók, főleg a nagyméretű árkok vízelvezető csatornák készítéséhez ajánlottak. Sekélyebb és ideiglenes árkok gyors elkészítésére használhatók a két (jobbos és balos) kormánylemezzel szerelt traktorvontatású csatornanyitó ekék. A kisebb szelvényméretű szabályos U, vagy V keresztmetszetű vízelvezető árkok készítéséhez már traktorral üzemeltethető egy-, vagy két hajtott forgótárcsás árokmaró szükséges (Dondi, Breviglieri, Bonatti, CrushingTech, Cosmeco, GRECO Mecmar stb.). Ezek különféle méretű és szögállású maró tárcsákkal készülnek, 20 és 42 fok közötti dőlésszögű árokfalat marnak és V keresztmetszetű árkot készítenek, óránként a mélységtől függően 500-1200 m/h teljesítménnyel. Többnyire 35-70 cm közötti mélységű árkok készítésére alkalmasak és a kitermelt földet a kivájt árok partján szétterítik. Ezeknek a legnagyobb hazai forgalmazói az Ádám és Társa Kft., az Alfa-Gép Kft., az Agroázis Kft., a DAP Kft., és a Penda Kft. Keskenyebb (12-20 cm széles), többnyire 0,4-1,2 m mélységű ideiglenes vízelvezető (illetve cső- és kábelfektetésre szolgáló) árkok készíthetők a láncos árokmarókkal, amelyek lehetnek gyalogkísérésű, sajátmotoros kisebb, vagy traktorra, illetve homlok- és teleszkópos rakodók gémjére szerelhető, valamint lánctalpas, vagy gumihevederes járószerkezetű magajáró, nagyobb teljesítményű árokmarók (Vermeer, Sigma, Dondi Drenag, MORO, AFT, DIGGA, Rampicar stb.).
Ezeknél különböző hosszúságú láncvezető lemezen vagy kereten mozgó erős kopásálló marófogakkal felszerelt csapos lánc marja ki a meredek falú keskeny árkot. A kimart földet egy csiga segítségével az árok két partján elegyengeti, vagy szállítószalag segítségével deponálja, vagy pótkocsira rakja, amely később visszatölthető az árokba. Ezekkel a láncos árokmarókkal 400 és 1200 m hosszúságú árkok készíthetők el óránként. Gyakran használják ezeket cső- és kábelfektető árkok készítésére is. Itt is fontos a kijelölt nyomvonal pontos tartása és az árokfenék szintezése.
Forrás:
