A kukorica trágyázása

Első lépésben érdemes meghatározni a termesztési célt, ami befolyásolni fogja döntéseinket a trágyázás során. Ezen felül a termőhelyi adottságok és a termesztés intenzitása (a trágyázásra fordítható pénzösszegek) egyaránt nagy jelentőséggel bírnak. Mára szinte minden tápanyag-utánpótlási technológia alapja a talajvizsgálatra és növényanalízisre alapozott trágyázási szaktanácsadás. A talaj többek szerint olyan, mint egy „fekete doboz”, melyből, ha kinyerjük a szükséges információkat, könnyebb felismerni és helyesen reagálni akár egy kötöttebb talajon a kálium csekélyebb mobilizációjára, vagy megelőzni a növény cinkhiányos állapotát homoktalajokon 1 ppm alatti cinkellátottság esetén.

Alaptrágyázás

Az első lépés az alaptrágyázás. Mivel a kukorica gyökérzete mélyebbre hatol, mint más gabonaféléké, az ősz folyamán kijuttatott foszfor és kálium az alapműveléssel (ha az nem egy 35 cm-en végzett mélyforgatás) is bedolgozható. A kijuttatandó mennyiségeknek csak a tápanyag-gazdálkodási terv ajánlása (helyes tápelemarányok megtartása végett), vagy a pénztárca szabhat határt. A főtermés és a hozzá tartozó melléktermés fajlagos N-, P-, K-igényét (kg/t) a kukorica termesztési céljai szerinti bontásban az 1. táblázat tartalmazza.

kg/t
Kultúra	N	P2O5	K2O
Kukorica (szemes)	25	13	22
Silókukorica	3,5	1,5	4
Csemegekukorica (csőtermés)	10	4	11
Forrás: 59/2008 (IV.29.) FVM rendelt 1. táblázat A kukorica fő- és melléktermésének fajlagos N-, P-, K-igénye

A hektáronként kijuttatandó hatóanyag mennyiségek nem ezen számok egyszerű felszorzását jelentik a tervezett terméssel, mivel számíthatunk a talajból felvehető formába kerülő tápelemekre is. A 2. táblázatban láthatóak azok a hatóanyag-mennyiségek, melyeket – figyelembe véve a növényfüggő tápelem-ellátottságot és az elővetemény-hatást – egy nagyobb termésmennyiség eléréséhez érdemes kijuttatni.

kg/ha
Kultúra	N	P2O5	K2O
Kukorica (szemes) 9-10 t/ha	120-160	50-70*	70-120*
Silókukorica 50-60 t/ha	130-160	50-70*	90-130*
Csemegekukorica (csőtermés) 20-25 t/ha*	140-180**	60-80**	100-130**
*nem öntözött, közepes foszfor és kálium ellátottság mellett **öntözött 2. táblázat: A kukorica átlagos hatóanyagigénye adott termésmennyiség eléréséhez

Az ősz jellemzően a szerves trágyák (pl.: almos istállótrágya, hígtrágya stb.) kiszórásának és bedolgozásának (pl. zöldtrágyanövények) az időszaka. Feltétlen szükséges számolni az így kijuttatott hatóanyag mennyiségével, valamint azzal is, hogy a szervestrágyázásnak köszönhetően javul a műtrágyák hasznosulása is. Nagy szármaradványt visszahagyó kultúrák (kukorica, napraforgó) után különösen baktériumtrágyázás esetén a káros pentozán-hatás mérséklésére (homok, szikes és sekély termőrétegű erodált termőhelyi kategória esetén) érdemes olyan műtrágya-összetételt választani, amiben már ott van a szárbontáshoz szükséges nitrogén. Ilyenkor a komplex műtrágyák használata előnyös, ha nitrogén hatóanyag tartalmuk legalább 5-8 %. A szárbontáshoz adott nitrogén a fagyok érkeztével már nem tud megfelelően hasznosulni, ezért későn lekerülő elővetemény után gyakran már nem érdemes, sőt „nitrátérzékeny” területen tilos könnyen oldódó nitrogént tartalmazó műtrágyákat szórni. A kijuttatás során „nitrátérzékeny” és AKG támogatott területen tartsuk szem előtt az október 31. határidőt.

Hogyan lehet hatékonyabb az őszi alaptrágyázás?

Mit tehetünk, ha nem áll rendelkezésre szerves trágya, hogyan fokozhatjuk a kijuttatott műtrágya hasznosulását? Biostimulátorok használatával. Ezek olyan bioaktív összetevőket tartalmazó szerves anyagokból nyert kivonatok, melyeket egyre több gyártó mára a komplex NPK-műtrágyáiba épít be. Ilyen biostimulátorok lehetnek a huminsavakat és fulvosavakat tartalmazó készítmények is, melyek általában a talaj szerves összetevőinek (növényi, állati és mikrobiális eredetű maradványok) bomlásából származó anyagokban találhatók. Ezek a készítmények javítják a gyökértáplálás hatékonyságát, például a talaj megnövekedett kationcsere kapacitásának eredményeképpen, így a makro- és mikroelemek fokozottabb felvételét teszik lehetővé. Javítják továbbá a foszfor feltáródását, ami a kalciumfoszfát-kicsapódásra gyakorolt hatásuknak tudható be.

A külön készítményekkel vagy praktikusan NPK-komplex műtrágyákkal kijuttatott huminsavak:

• javítják a talaj struktúráját (humáttartalom), nedvességmegőrzését, csökkentik az aszályérzékenységet,
• a növény által könnyen felvehető és hasznosítható sókat képeznek a talajban,
• javítják a betegségekkel szembeni ellenálló képességet,
• intenzívebb gyökérfejlődést biztosítanak,
• kedveznek a hasznos mikroorganizmusok szaporodásának,
• végső soron javítják a műtrágyakészítmény hatóanyagainak hasznosulását.

Tavaszi alap- és kiegészítő trágyázás

Amennyiben az ősz folyamán elmaradt a foszfor és kálium kijuttatása, akkor azt a tél végén – ahogy a hóolvadás és a fagyok után rá lehet menni a talajra – rögtön érdemes elvégezni. A nitrogén utánpótlását két részletben alap- és kiegészítő trágyázás (starter- és/vagy fejtrágya) formájában érdemes elvégezni, mivel a számított dózis elérheti a 150-170 kg/ha szintet. A gazdálkodók általában a tápkultivátor kapacitásához mérten osztják meg a tavaszi nitrogénadagot, ami lehet 50-50 %, de kisebb tartály esetén 70:30 arány is lehetséges. Fontos az elnyújtott hatástartam, mivel a kukorica virágzásig intenzíven veszi fel és építi be szerveibe a tápelemeket, különösen a nitrogént (1. ábra).

Az elnyújtott hatás granulált MAS-sal, karbamiddal vagy retard nitrogént tartalmazó készítményekkel érhető el. Esetenként használhatunk olyan termékeket is, melyek gátolják a nitrifikációt végző baktériumok tevékenységét, lassítva a nitrogénnek ammóniumionból a könnyebben felvehető és egyben könnyebben kimosódó nitrát formába történő átalakulását. A nitrogén kijuttatható szilárd és folyékony formában is, utóbbi hasznosulása kisebb mértékben függ az időjárástól (csapadékszegény időszakok). A tápkultivátor használata jellemzően 6-8 leveles állapot után a növények sérülése, később törése nélkül nem lehetséges csak abban az esetben, ha speciális, erre a célra kialakított hidas traktorral végezzük (1. kép). Így akár 12-16 leveles kukoricában is lehetőségünk van UAN oldatot kijuttatni.

Startertrágyázás

A számos gyors kezdeti fejlődési eréllyel rendelkező hibrid érzékeny a 2-4 leveles állapotban jelentkező foszforhiányra. Jellemző tünete a levelek antociános elszíneződése (2. kép), amit fokozhat a hűvös időjárás okozta lassabb foszforfelvétel.

A kukoricaszemből mobilizálható foszforkészlet az említett 2-4 leveles állapotra gyorsan elfogy, ezért fontos, hogy a vetéssel egy menetben könnyen felvehető foszfort juttassunk ki a magárokba. A gyakorlatban elterjedten használt mikrogranulált starterműtrágyák adagja 15-20 kg/ha de, hideg kötött talajokon indokolt lehet a hektáronkénti 20-25 kg mennyiség kijuttatása is. Ha a startertrágyázást elhagyjuk, az állomány fejlődése vontatottá válik (3. kép)!

Levéltrágyázás

A termés növelésének olcsó és hatékony módja a levéltrágyázás. A nagy termésekkel „kietettük” talajainkból a mikroelemeket, ezért az intenzív kukoricatermesztő térségekben ma már egyértelműen számítaniuk kell cinkhiányra. A talaj kötöttségétől, kémhatásától és foszforellátottságától függően 1-2,5 ppm alatti mennyiségtől már számíthatunk a hiánytünetek megjelenésére (4. kép), ami a gyakorlatban akár 5-25 %-os terméskiesést is jelenthet.

A hazánkban jellemző gabonatúlsúlyos vetésszerkezet következményeként kukoricában nemcsak a cink- hanem a mangán-, a vas- és a magnéziumhiány is egyre gyakoribb. A probléma kezelésére célszerű olyan levéltrágyákat választani, melyek tartalmazzák a kukorica számára fontos mikroelemeket, különös tekintettel a cinkre. Ha a talajvizsgálati eredményekből, vagy az előveteményen látott hiánytünetekből egyértelműen várható valamely mikroelem hiánya, akkor a technológiába 1-3 levéltrágyázást érdemes beilleszteni. Legkorábbi időpontja 2-4 leveles állapot (ebben az időszakban determinálódik a csőhosszúság), ilyenkor a veszteségek csökkentése érdekében érdemes a sorpermetezést alkalmazni. Ezt követheti a 6-10 leveles időszak. A harmadik kijuttatásra már csak hidas traktorral kerülhet sor még a címerhányás előtt. A felhasznált termékek skálája széles. Gyakoriak a mono- és polifém-kelátok, vagy a mikroelemek különböző sói, melyek hasznosulását segítheti az egyes készítményekben lévő nitrogén (karbamid) is. A levéltrágyák hasznosulása és növekedést serkentő hatása hatékonyan fokozható biostimulátorok hozzáadásával. Számos készítményben találhatunk fehérje-hidrolizátumokat és más N-tartalmú vegyületeket. Ezek jellemzően aminosavak és fehérjék keveréke, melyeket agráripari melléktermékekből, növényi eredetű alapanyagokból (növényi maradékok) és állati hulladékokból (például kollagénből) állítanak elő.

Biostimuláns hatásuk abban áll, hogy:

• fehérjék, enzimek építőelemei,
• nélkülözhetetlenek a növényi sejtek működéséhez,
• javítják a növények stressztoleranciáját (antistressz, antioxidáns hatás),
• alkalmazásuk kedvezően hat a termésmennyiségre és minőségre (pl. sikértartalom).

A kukoricatermesztés során mindenképpen törekedjük a harmonikus tápanyag-utánpótlásra. Érdemes kihasználni a trágyázási technológiákban rejlő lehetőségeket, hogy kiaknázhassuk a választott hibrid terméspotenciálját, a nagyobb termésmennyiség és a jobb jövedelmezőség elérése érdekében. Ne feledjük, a hatékony tápanyag-utánpótlás alapja a talajvizsgálatra és növényanalízisre alapozott szaktanácsadás.

Fotó: Dr. Varga Csaba felvételei