A termőzónák tökéletes lehatárolásának néhány korlátját jól ellensúlyozzák a növényszenzorok. A lehatárolt zónák a termelésben való alkalmazásának korlátja, hogy a lehatárolt táblarészek különböző évjáratokban eltérően, akár „homlok egyenest” ellentétesen viselkednek. Ezekben az esetekben, de ha nincs is a területről zóna lehatárolás, akkor a hagyományos gazdálkodási stratégiák mentén is komoly segítséget adnak a növényszenzorok. Közvetlen mérésekkel, vélt helyen mért értékekkel segítik pontosítani a tervezett beavatkozásokat.
Az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőségünk adódik kalászos és kapás szántóföldi kultúrákban aktuális igény szerint, valós idejű, helyspecifikus tápanyag-ellátásra, illetve növekedésszabályozó szerek kijuttatására. Az eszköz az általa kibocsátott vörös (R) és közeli infravörös (NIR) fény speciális hullámhossz-tartományának, a növénytakaró felületéről történő visszaverődését érzékeli, és két mutatóval jellemzi a kultúrnövény aktuális állapotát:
IBI – vegetációs index, a növényállomány zöld szín intenzitásának méréséből származtatott mutató, amely a tábla adott pontjain mérhető fotoszintetikus aktivitással arányos, és a növény állapota mellett annak biomassza-tömegét jellemzi
IRMI – a mérőeszköz algoritmusainak segítségével a visszavert hullámhossz-tartomány értékeiből számított érték, amely a mérés időpontjában – közvetett módon – a növény nitrogén-ellátottságát jellemzi
1. fotó: Isaria Fritzmeier növényszenzor műtrágyaszóróval
2. fotó: Isaria Fritzmeier növényszenzor permetezőgéppel
Az eszköz feltérképező üzemmódját (scan mode) alkalmazva, a táblán végighaladva megkapjuk az 1. ábrán látható IBI térképet, amely a biomassza-tömeget jellemzi. Térképünkön a piros-sárga-zöld színátmenet az alacsonyabb vegetációs intenzitástól a magasabb felé halad, tehát a térkép zöld részei mutatják az erőteljesebb növényállományt.
 1. ábra: IBI érték – vegetációs index |
 2. ábra: IRMI érték, az állomány nitrogén ellátottságát jellemzi |
Ugyanezen mérés alkalmával az IRMI értékről is információt nyerünk, amely a 2. ábrán látható. A térképen az előzőhöz hasonló jelöléssel, a zöld területek a kedvező nitrogénellátottságú részeket jelölik, míg a sárga-piros átmenet felé haladva az átlagos-gyengébb nitrogénszint látható. A két térkép együttes elemzése után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pillanatnyi fitnesz nem feltétlenül függ össze a nitrogén-ellátottság mértékével (ez az érték lehet teljesen ellentétes is!!! Azaz gyenge növényállománynak lehet jó N ellátottsága, és fordítva is pl.:1-2-es ábra). Az IBI térképen piros-narancssárga színezetű, tehát relatív alacsony fitnesszel rendelkező növényzethez az IRMI térképen az átlagosnál nem rosszabb nitrogén-ellátottság társul. Összegezve, a gyengébb fejlődésű állomány okát ez esetben nem az elégtelen nitrogén-ellátottság irányából kell megközelítenünk. A további fejtrágya adagok kijuttatása helyett érdemes inkább ezen, jól kirajzolódó területek talajtani elemzésére koncentrálni és szükség esetén az egyéb okokat feltárni.
A tesztbe bevont dunai-öntéstalajok jellemzője a változatosság, ahol az agyaglencséket hirtelen homokfoltok, „égevények”, vagy ezek átmenetei váltják fel. Ezeken a gyenge termőképességű táblarészeken számottevő megtakarítást realizálhatunk, és/vagy termés-, minőség-, illetve jövedelemnövekedést érhetünk el a jobb adottságú táblarészeken a precíziós gazdálkodás agronómiailag helyes alkalmazásával. Hogy lehet ez? Úgy, hogy gyenge adottságú táblarészek termése nem a tápanyagszolgáltató-képességtől, hanem a talaj vízháztartási tulajdonságaitól függ. Ezen az állapoton nitrogéntrágyázással javítani nem lehet, ezért az egysíkú trágyázás ezeken az általában gyenge adottságú táblarészeken kifejezetten ártalmas is lehet. A jó adottságú részeken a növények nitrogén „fogyasztása” kifejezettebb, az oda „átcsoportosított” hatóanyag ezáltal lényegesen jobban hasznosul, javítva ezzel a termés mennyiségi és minőségi mutatóit.
Attól függően, hogy milyen kezelést alkalmazunk, használhatjuk a különböző mutatókat. Az IBI térkép regulátor (repce) és szárszilárdító (kalászosok) permetezésekor nyer jelentőséget, az IRMI adatok pedig a nitrogén fejtrágyázás során nyújtanak segítséget.
A növényszenzort a termelésben műtrágyaszóróval vagy permetezővel szinkronizálva, „real-time” módban használjuk, a szenzorok segítségével érzékelt információ függvényében valós időben történik a kijuttatás differenciálása. Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy az Isaria Fritzmeier szenzor – egyéb növényszenzorokhoz képest – egyedüli tulajdonsága, hogy a valós időben érzékelt növényállományra vonatkozó információ mellett egy előzetesen feltöltött terméspotenciál térképet (5. ábra) is számításba vesz, a helyspecifikus kijuttatás az alábbi adatok együttes értelmezésével történik.
|
terméspotenciál térkép (YPM) x pillanatnyi IBI/IRMI érték = ténylegesen kijuttatott input anyag mennyiség |
A terméspotenciál térképpel egészítjük ki az adott pillanatban mért értékeket (DUPLA KORREKCIÓ), így tehetjük pontosabbá és hatékonyabbá a különböző kezeléseket. A terméspotenciál térkép elkészítése különböző mérési eredmények alapján történhet például hozamtérképek, műholdfelvételek, vagy talajszkennelésből származó információ segítségével, illetve ezek kombinációjával. A térkép relatív értékekben, százalékos megoszlásban tartalmazza a tábla bizonyos pontjainak terméspotenciálját. Az átlagos 100% feltételezett terméspotenciálhoz viszonyítva minimum – például 50% – és maximum – például 150% – szélső értékeket (szorzót) adhatunk meg a várható termés függvényében. Nyilvánvalóan a termelőnek a táblával kapcsolatos tapasztalatai ebben a kérdésben NAGYON FONTOSAK, az agronómiailag helyes megközelítést semmilyen szenzoros eredmény nem helyettesítheti.
3. ábra: Terméspotenciál térkép, amelynek figyelembe vételével a valós idejű kijuttatás történik (Yield Potential Map)
A precíziós állománykezelés közben az eszköz regisztrálja a kijuttatás részleteit, így az eszközből a tábla különböző pontjaira kijuttatott nitrogén műtrágya mennyiségére vonatkozó térképi információi az eszközből kinyerhető (4. ábra). A terméspotenciál térkép és a ténylegesen kijuttatott N mennyiségét ábrázoló térkép között jól látható az összefüggés. Érzékelhető az alap nitrogén-ellátottsághoz képest a terméstérkép korrekciós hatása. A legjobb trágyázási stratégia megtalálásához tehát elengedhetetlen a terméstérkép alkalmazása.
4. ábra: Az Isaria szenzor segítségével kijuttatott tényleges N műtrágya mennyisége
Az eszköz működését összegezve valós időben, pillanatnyi igény alapján végezhetünk tápanyag-, szárszilárdító- és regulátor kijuttatást, mindezt úgy, hogy korábbi mérési eredményeinket és az adott táblával kapcsolatos agronómiai tapasztalatainkat felhasználva terméspotenciál térképet adunk meg, tökéletesítve ezzel a kijuttatandó mennyiségeket. Az Isaria Fritzmeier szenzorral különösen pontosan végezhetjük el állománykezeléseinket, azonban nagyon fontos hangsúlyoznunk az ehhez feltétlenül szükséges agronómiai szaktudást.
Amennyiben szeretné megtenni az első lépéseket a precíziós gazdálkodásban, ez esetben várjuk jelentkezését az AgroFIELD precíziós fejlesztési programunkba. Szolgáltatásunk keretében talajszkenneléssel és távérzékelési megoldásokkal végezzük a kezelési zónák lehatárolását, majd ezt követően változó tőszámú vetésre és differenciált műtrágya-kijuttatásra adunk szaktanácsot. A vegetációs időszak kezdetén az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőség adódik valós idejű precíziós tápanyag-ellátásra és növekedésszabályozó szerek kijuttatására. A betakarítást közvetlenül megelőzően, drónfelvételek készítését követően kijuttatási tervet készítünk deszikkáló szerek helyspecifikus kijuttatására, illetve betakarítás után lehetőség nyílik a változó mélységű talajművelés elvégzésére.
Az Isaria Fritzmeier növényszenzor bérlésére vagy megvásárlására, illetve az AgroFIELD precíziós gazdálkodási programban való részvételre egyaránt lehetőséget biztosítunk partnereink részére. A kapás kultúrákban tervezett tavaszi fejtrágyázás valós idejű differenciálására ugyancsak alkalom nyílik programunkban. Várjuk jelentkezését elérhetőségeinken!
Lajos Mihály – Katona András
Agrofil-SZMI Kft.
