A zöldségfélék általában a talaj szerkezetével szemben magasabb igényeket támasztanak, mint a szántóföldi növények. Ideálisnak tekinthetők a középkötött, mélyrétegű, jó szerkezetű és vízgazdálkodású, morzsalékos, humuszban és könnyen felvehető tápanyagokban gazdag talajok.
A humusz mennyisége a szerkezet, a tápanyag-szolgáltató képesség és a víztartó képesség szempontjából meghatározó tulajdonsága a talajnak, elmondható, hogy minél magasabb, annál kedvezőbb a növényre nézve, mert ezeken a tulajdonságokon keresztül javítja a termőképességet, a minőséget és a termésbiztonságot.
Félreértés ne essék, nem létkérdés a humusz, hisz ma már a fóliák alatt talaj, azaz humusz nélkül, mesterséges közegeken is kiváló terméseredményeket érnek el (kőgyapot, zeolit, perlit, kavics stb.), de a talajos termesztésben nélkülözhetetlen, a talaj alapvetően fontos és meghatározó tulajdonsága. A humuszban gazdag termőtalajokon a jobb szerkezeti tulajdonságok miatt, kiegyenlítettebb a vízellátás, jobb a gyökerek levegőzöttsége, és kedvezőbb a tápanyagok érvényesülése.
Zöldségfélék esetében a 3-5%-os humusztartalmat tekintjük jónak, de hajtatásban ennél magasabb érték az ideális.
Mit tehetünk, ha alacsony a talaj humusztartalma, és ebből adódóan rossz a szerkezete? Mit tehetünk, ha a homokok esetében rossz a vízmegtartó képesség? Mit tehetünk olyan esetben, ha a kötött talajok levegőtlenek, tömörek? – vetődik fel nagyon sok kertészkedőben a kérdés.
A talaj humusztartalmát, szerves anyag készletét szervestrágyázással lehet növelni. Számításba jöhetnek az állati eredetű trágyák (istállótrágyák, baromfitrágyák, karámtrágyák stb.), növényi eredetű komposztok, és egyéb természetes anyagok, mint a tőzegek, szalma, faforgács, fűrészpor, lombföldek, stb.
Néhány helyen az országban, ahol gombatermesztéssel foglalkoznak, nagy mennyiségben (50–100 ezer tonna/év) képződik a csiperke-, a laska- és a shiitake gombák után úgynevezett letermett gombakomposzt, ami szintén kiválóan alkalmas a talaj szerkezetének javítására, a talajok humusztartalmának növelésére.
Sok helyen környezetszennyező anyagként kezelik, részben szeméttelepeken, sokszor szabálytalanul, a gombatermesztő üzemek környékén, utak mentén és mezőgazdasági területeken tárolják. Mivel sokan úgynevezett műanyagzsákos gombatermesztést folytatnak, az értékes gombakomposzt fóliával együtt kerül kidobásra (1. kép). Viszonylag kis hányadát hasznosítják növénytermesztő (kertészeti) üzemekben talajjavítás céljából.
A gomba közeggel szemben támasztott igényéből adódva, ezek a letermett gombaföldek különböző összetételűek (1. táblázat), de a talajszerkezet javítására valamennyi alkalmas, és növényi tápanyagokat szolgáltató képességük is jelentős. (A shiitake letermett komposztja alacsony pH értékéből következően csak meszes talajokon vagy mészkiegészítéssel javasolható zöldségfélék alá.)
| Nedvesség (%) | Hamutartalom (%) | pH | Szerves N tartalom | |
| Letermett csiperke komposzt | 66-72 | 34-37 | 6,2-7,2 | 1,5-2,5 |
| Letermett laskakomposzt | 62-70 | 11-13 | 5,9-6,3 | 1,1-1,4 |
| Letermett shiitake komposzt | 55-60 | 5-6 | 4,1-4,5 | 0,9-1,1 |
Legnagyobb mennyiségben – a csiperketermesztés volumenéből adódóan – ennek a gombának a letermett komposztja fordul elő. Az így felhalmozódó évenkénti mennyiség, megközelítőleg 3000–4000 ha zöldségféle szerves anyag utánpótlására lenne elegendő. Ha abból indulunk ki, hogy a kertészeti vetésforgókban kb. négy évenként használnak szerves trágyát, akkor a letermett csiperkekomposzt 12–16 ezer ha zöldségkultúra számára biztosítaná a szerves anyag utánpótlását.
Maga a letermett csiperkekomposzt egy homogén, nedvességtartalom vonatkozásában közepes, jól és könnyen kezelhető, magas humusztartalmú anyag (200-250 kg/tonna szerves anyag). A fontosabb növényi tápanyagokból is számottevő mennyiséget tartalmaz:
- nitrogén (N): 6 kg/t
- foszfor (P2O5): 4 kg/t
- kálium (K2O): 9 kg/t
- magnézium (MgO): 2 kg/t
- kalcium(CaO): 45 kg/t
Mint szerves anyag, a komposztált istállótrágyával közel azonos értékű, amellett, hogy növeli a talaj tápanyag tartalmát, jelentősen és tartósan javítja annak szerkezetét, azaz vízgazdálkodását, tápanyag- és vízmegtartó képességét.
Növény-egészségügyi vizsgálatok kimutatták, hogy növénytoxikus anyagokat, betegségeket vagy kártevőket a letermett komposzt nem tartalmaz, ilyen vonatkozásban, mint a jól kezelt, érett istállótrágya „tisztának” tekinthető.
Kémhatása 6,2-7,2 pH, azaz semleges-enyhén savas. Összessó-tartalma (EC érték) magas, kertészeti növények számára már nehezen elviselhető (3-4 mS/cm). Ezért nagyobb tömegben (korlátlan mennyiségben), mint a szerves trágyákat is, nem lehet használni. Javasolt felhasználási területek:
- Házikertekben az őszi talajforgatás alkalmával 7-8 kg/m2 mennyiségben.
- Zöldségtermesztő üzemekben az őszi mélyszántások idején a szerves trágyát igénylő növények alá 70-80 t/ha adagban.
- Szántóföldi növények esetében (kukorica, cukorrépa és egyéb trágyás kapások alá) 40-50 t/ha mennyiségben.
- Zöldséghajtató kertészetekben 10-20 kg/m2-es adagban.
- Palántanevelő földekhez szerves trágya helyett 1/3 térfogat arányban keverve.
- Balkonládákba, cserepekbe tőzeghez fele-fele arányban keverve.
- Faiskolai konténeres növények talajához kis mennyiségben keverve (10-20 %).
- Gyümölcs és szőlő ültetvényekben 40-50 t/ha adagban ősszel talajba munkálva.
Mint látható, igen sokféle módon hasznosítható anyag, a talajok termékenységét növeli. Keverhető növényi komposzttal, ha szükséges szerves trágyával, és magában is hasznosítható. Egyenletes elterítés és gondos talajba munkálás esetén homogén közeget biztosít az olyan különösen igényes zöldségfajok számára is, mint a paprika, a paradicsom, a káposztafélék vagy a kabakosok (uborka, dinnye. tök).
A letermett gombakomposztok újrahasznosítása már régóta foglalkoztatja a kertészeket. Műanyag zsákokkal való szennyezettsége következtében, és mint minden ismeretlen anyagtól való félelem miatt, nem sikerült a hazai újrahasznosítását eddig megoldani.
Pedig a külföldi eredmények, az eddig végzett hazai vizsgálatok és termesztői tapasztalatok alapján több lehetőség is kínálkozik. Örvendetes, hogy újabban a letermett, tiszta, idegen anyagoktól mentes komposztot a gombatermesztő üzemek már kiszerelt és ömlesztett formában is forgalmazzák, de kapható továbbkomposztálással kezelt változata is, amely alacsonyabb sótartalmából, és a még jobb szerkezeti minőségéből adódóan kiváló a legigényesebb zöldségpalánták és balkonládákban földként virágok nevelésére.
(Vezérkép: Champiloop/Facebook)
