Tavasszal az egyik legelső és legfontosabb szántóföldi munka a gabonák első fejtrágyázása, amit minél előbb célszerű elvégezni, amint az időjárás és a hatályos rendelkezések megengedik, valamint rá lehet menni a talajra jelentős taposási kár nélkül.
A téli nyugalmi időszak után különösen fontos könnyen felvehető nitrogént, illetve amennyiben szükséges, ként biztosítani a vegetáció gyors megindulásához. Különös figyelmet kell fordítani a nitrogén hatóanyag formájára. Kora tavaszi körülmények között a nitrát formájában lévő nitrogén a legmegfelelőbb a növények számára, mivel ez azonnal felvehető. A hideg talaj nitrogén-szolgáltató képessége még csekély, a nitrifikáció ilyenkor ugyanis még nagyon lassú. Az ammónium nitráttá történő átalakítása 5 °C-os talajhőmérsékleten több hétig is tarthat. A búza ebben az időszakban viszont már ugyancsak igényli a tápanyagokat.
Amellett, hogy milyen nitrogén műtrágyát érdemes választani, fontos szempont még, hogy mekkora hatóanyag-dózist alkalmazzunk az első tavaszi kijuttatás során, mely alapvető fontosságú a gyors korai fejlődés érdekében. A kijuttatandó mennyiséget természetesen sok tényező befolyásolja: a talaj adottságai és állapota, a fajta, a termesztési cél, és a megcélzott termésmennyiség mellett az őszi alaptrágya mennyisége is.
A bokrosodáskor adott nitrogénműtrágyának kiemelt szerepe van: elősegíti a levelek és oldalhajtások növekedését, ezáltal növeli az asszimilációs felületet, illetve az állománysűrűséget, ami természetesen hatással van a későbbi négyzetméterenkénti kalászszámra is. Hazánkban – a szárazságra hajló éghajlat miatt – a terméskialakító tényezők közül különös jelentősége van az állománysűrűségnek. Ezért is a legfontosabb nitrogéntrágyázási időszak a bokrosodás ideje – a második és harmadik nitrogén fejtrágya hatékonyságát már jelentősen csökkentheti az esetleges száraz tavaszi időjárás. Fontos azonban az optimális adag meghatározása: amennyiben a fejlődésnek ebben a fázisában túlságosan sok nitrogén áll a búza rendelkezésére, túl sűrű lesz az állomány, és így jelentősen megnövekszik a megdőlés veszélye.
Tavalyi őszi búza szántóföldi kísérleteink eredményei is jól tükrözik a vegetáció elején adott nitrogén fontosságát. Azok a parcellák, amelyek az őszi alaptrágyával és az első tavaszi fejtrágyával összesen 110 kg N/ha nitrogén-hatóanyagot kaptak (4-5. parcella), jelentősen magasabb terméseredményt értek el, mint azok a területek, amelyek az őszi és első tavaszi kijuttatás során csak 80 kg N/ha hatóanyagot kaptak (2-3. parcella), függetlenül a későbbi összes nitrogén mennyiségétől (150N és 200N szintek).
Tapasztalatainkra építve elmondhatjuk, hogy egy mérsékelt őszi alaptrágyázás esetén egy hangsúlyos, 60-80 kg/ha N adagú első fejtrágyázás a búza esetében segít megalapozni a későbbi jó termést. Termékeink közül az NAC 27 N mészammon-salétrom műtrágyánkat, és az AN 34,4 N ammónium-nitrát termékünket javasoljuk az őszi búza fejtrágyázásához.
A takarmányozási célra termesztett őszi árpa első tavaszi fejtrágyázásának mennyiségét jelentősen befolyásolja a fajta. A kétsoros fajták termésmennyiségét alapvetően a négyzetméterenkénti kalászszám határozza meg, így a megfelelő termésszint eléréséhez elengedhetetlenül fontos az erős bokrosodás. Ezért a kétsoros fajták első tavaszi fejtrágyázásához érdemes magasabb dózist alkalmazni, mint a többsoros fajták esetében. A növények fejlettségi állapotától, az előveteménytől és a talaj nitrogén-szolgáltató képességétől függően a többsoros fajtáknál 50-60 kg N/ha, a kétsoros fajták esetében viszont 60-80 kg N/ha adag bizonyult hatékonynak. A hibridek esetében a szárbainduláskor adott nitrogénadag a hangsúlyosabb, így ezeknél elegendő egy 40 kg N/ha adag az első, bokrosodáskori fejtrágyával kijuttatva.
Kérdéseivel forduljon bizalommal értékesítő kollégáinkhoz!
Hoyer Rita
Borealis L.A.T Hungary Kft.
www.borealis-lat.com
