Az EPFL (Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne) kutatói egy új, PET-jellegű műanyagot fejlesztettek ki, amely könnyen előállítható egyes növények fogyasztásra alkalmatlan részeiből. A ,,műanyag” szívós, hőálló és jó gátat képez az oxigén számára is, így ígéretes jelölt az élelmiszer-csomagolásban. Szerkezetének köszönhetően az új műanyag kémiailag is újrahasznosítható, és a környezetben ártalmatlan vegyületekké alakul át.
Az éghajlatváltozás okozta kihívások leküzdése során egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadás, valamint a műanyagok környezeti felhalmozódásának elkerülése kulcsfontosságúak. Ennek szellemében jelentős erőfeszítések történnek a növényi eredetű, lignocellulóz alapú, lebomló vagy újrahasznosítható polimerek fejlesztése terén.
Természetesen a versenyképes, poliszacharid eredetű műanyagok előállítása nem egyszerű. A hagyományos műanyagok nem véletlenül terjedtek el olyan széles körben: kis ráfordítással állíthatók elő, valamint kiváló hőstabilitással, mechanikai szilárdsággal, feldolgozhatósággal és kompatibilitással rendelkeznek – olvasható a sciencedaily.com-on. Vagyis az alternatív, műanyagokat helyettesítő vegyületeknek ,,hozniuk kell” ezeket a tulajdonságokat, vagy akár túl is kell szárnyalniuk azokat. Ez a feladat eddig nagy kihívást jelentett a fejlesztőknek – egészen mostanáig.
A Jeremy Luterbacher professzor által vezetett kutatócsoport mérnökei olyan anyagot fejlesztettek, amely a szokványos műanyag tulajdonságainak nagy részével rendelkezik, azonban emellett környezetbarát is.
A előállítási folyamat során hőkezelik a fogyasztásra alkalmatlan növényi részeket (faanyag, növénytermesztésből származó hulladékok) illetve kedvező áron megvalósítható további kezelésnek teszik ki.
A módszer egy olyan felfedezésen alapul, amelyet Luterbacher és kollégái 2016-ban publikáltak, ahol egy aldehid, a glioxilsav hozzáadásával történt a növényi anyag bizonyos elemeinek stabilizálása a kivonás folyamán.
Az új fejlesztésű anyag tulajdonságai lehetővé teszik, hogy olyan felhasználási területekre kerülhessen, mint a csomagolás, a textilipar, az orvostudomány, vagy éppen az elektronika. Szálas szerkezete segítségével lehetőség nyílik a háromdimenziós nyomtatásra is.