A vártnál nagyobb érdeklődés mellett zajlott a Debreceni Egyetem zöldítésben alkalmazott növényekről szóló szakmai konferenciája október 12-én a Nyíregyházi Kutatóintézetben. A szántóföldi szemlével egybekötött rendezvényre feltűnően sok fiatal volt kíváncsi, ami jó jel lehet a hamarosan gyakorlatban is elinduló új KAP-ciklus elején. A nemcsak papíron, hanem a valóságban is fenntartható gazdálkodás a következő években egyre fontosabbá válik, és nem feltétlenül csak a támogatási források miatt, hanem éppen a fiatal, illetve következő generációk jövője érdekében.
A konzervatív ember védi a szülőföldjét
A konferencián Papp Zsolt György vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár röviden ismertette a korábban zöldítésként ismert, a jövőben viszont sok szempontból megváltozó „zöld” támogatási elemeket. Bizonyos szempontból az elvek hasonlóak lesznek, ám azok beleolvadnak az alaptámogatásba. A különböző fenntartható, környezetvédelmi szempontból is kedvező megoldásokra összesen 202 millió euró áll majd rendelkezésre évente, ami hektáronként az igénylők számától függően minimum 60 euró, maximum 121 euró lehet. A helyettes államtitkár jelezte: lesznek szigorítások is, például az ökológiai másodvetések esetében nem lehet majd permetezni, ha támogatásra is pályázik a gazdálkodó. „Talaj nélkül nincsen jövő és nincsen stabil élelmiszeripar. A talajnedvesség megőrzése, a talajszerkezet megóvása éppen ezért alapvető cél” – tette hozzá.
Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal főispánja szerint az lenne a legfontosabb, ha a szélsőséges irányzatok és törekvések között meg lehetne találni azt az értéket, amivel valóban hozzá lehet járulni a körforgásos gazdálkodáshoz, és ebben segítenek a hasonló rendezvények. Konzervatív emberként hangsúlyozta: „aki szereti a szülőföldjét, és ragaszkodik ahhoz, nem akarja tönkre tenni azt a földet, amiből született, és amit unokái örökölnek tőle”.
Dr. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese többek között arról beszélt, hogy egy világválság küszöbén állva az előrehaladás lehetősége a kutatásban és fejlesztésben különösen fontos szerepet játszik. Emellett bejelentette, hogy 2023. szeptember 1-jétől precíziós agrármérnök BSC képzést indítanak. Céljuk, hogy a dél-dakotai egyetemmel közös diplomát adjanak ki az elvégzett évek után. A rektorhelyettes kijelentette: hasonló jellegű képzés Európában még nincsen.
Csillagfürtös visszatekintés
„Párhuzamok és ellentétek a Westsik-féle vetésforgó és napjaink zöldtrágyázási gyakorlatában” címmel Dr. Zsombik László tudományos főmunkatárs indította az előadások sorát. Westsik Vilmos Kossuth-díjas, nyíregyházi agrárszakember, az úgynevezett Homokjavító Kísérleti Gazdaság 1883-ban született, majd 1976-ben elhunyt vezetője számos vetésforgó rendszerű kísérletet végzett, amelyben csillagfürtöt is alkalmazott zöldtrágyaként. Korabeli írásiban, megfigyeléseiben számos érdekességre hívta fel a figyelmet, amelyek adott esetben 2021-ben is megfontolandók, aktuálisak. Ezekből csak néhányat idézek gondolatébresztőként:
„Sajnálatos, lélektani tünet, hogy a gazdaközösség a parlagtól nem sajnálja az egy esztendőt, ezzel szemben a főnövényű csillagfürtnek vonakodik feláldozni az egy esztendőt.”
„Szabolcsvármegyében több gazdaság tett nálunk panaszt, hogy a magcsillagfürt nem jó elővetemény, gyenge termések vannak utána. Ilyen esetben azonban minden esetben arról kellett meggyőződnünk, hogy a magcsillagfürt nagyon gyomos volt, így tulajdonképp a sok gyom kiszárította és kizsarolta a talajt.”
„A magcsillagfürt után annyi nitrogén szokott visszamaradni, ami egyenértékű 100 kg nitrogénműtrágyával.”
„Szalmatrágyázási vetésforgónk területén fészkelte be magát a legerősebb mértékben a homoki cserebogár pajorja.”
„A nyersszalma helyes műtrágyázással egybekapcsolva jó eredményt ad úgy a kapás, mind a gabonaneműeknél.”
„A zöldtrágyázás mellett a szalmatrágyázást is alkalmazni kell.”
„Foszfor és káli műtrágyázás mellett a pillangós növények nagyobb gyökérzetet fejlesztenek, és ennek alapján több nitrogént gyűjtenek.”
„Számolni kell azzal, hogy a tarlózöldtrágyázás nem minden évben fog sikerülni.”
„A tarló zöldtrágyázást kapás növények alá szánjuk.”
„Kapás növények alá még augusztus 21-25-e táján is elvethető a zöldtrágya.”
„Gyárfás József kísérletügyi főigazgató tantétele, hogy a tavaszi alászántású tarlózöldtrágya gyorsabban bomlik, és az első évben fejti ki főhatását, a második évben kisebb az utóhatása.”
„Ezzel szemben az őszi alászántású tarlózöldtrágya az első évben lassabban hat, de a második évben nagyobb az utóhatása.”
„Tarlózöldtrágyázás esetében üreges földbe kerül a rozs vetőmagja, őszi depressziót okoz, csak tavasszal indul meg a rozs fejlődése.”
Ilyen és ehhez hasonló megállapításokat hallottunk a több évtizeddel előttünk élő és dolgozó kutatótól, amelyek sok szempontból tényleg elgondolkodtatók voltak 2022-ben…
Dr. Zsombik László egyébként kiemelte, hogy a zöldítő növényeknél tényleg fontos lenne vetésforgóban gondolkodni, de hazánkban sajnos önmagában is ritka, hogy a gazdálkodók 4-5 évre előre ténylegesen megterveznék a vetésszerkezetüket.
Zöldtrágya növények kísérletei
Kiemelkedően érdekes volt Pál Vivien tudományos segédmunkatárs beszámolója a Nyíregyházán folytatott kísérleteikről, amikben a zöldtrágyázás hatékonyságát vizsgálták különböző módokon zab-tritikálé-kukorica-zöldtrágya növénykeverék vetésforgóban.
A tesztek során a csillagfürtöt, a tavaszi bükkönyt, az olajretket és a pohánkát vizsgálják, és a humuszos homoktalajon 4 blokkot alakítottak ki. A növényeket három különböző vetőmagdózisban juttatják ki, és arra is kíváncsiak, hogy mi történik, ha műtrágyázzák a területeket, illetve kontrollnak tarlót is használnak.
Egy különösen érdekes, sokszor felvetődő kérdésre is keresik a választ: a zöldítő növény kizsarolja-e a talajnedvességet? Májusban és júniusban is vizsgálták az utóhatást tirikáléban, és a tapasztalatok szerint minden zöldtrágya-növény esetében magasabb volt a talaj nedvességtartalma, mint a kontroll területen.
A fiatal kutató előadásában számos konkrét terméseredményt és további tapasztalatot megosztott az érdeklődőkkel, amiről terveink szerint részletesen az Agrofórum ZÖLDÍTŐ rovatában szakcikk formájában számolunk be.
Pohánkától a mustáron át a talajművelő retekig
A rendezvényen Bányai Tibor, a Magyar Szója Egyesület elnöke az agroökológiai alapprogram részleteit ismertette, amivel kapcsolatban szintén szakmai cikkel készülünk a következő lapszámainkban. Az előadások sorát végül Mendlerné Dr. Drienyovszki Nóra tudományos főmunkatárs zárta a Horizon 2020-as InnoVar projekt bemutatásával.
A konferencia elméleti része után gyakorlati bemutató következett. Érdekesebbnél érdekesebb és sok esetben rendkívül változatos zöldítő keverékeket vehettünk szemügyre – többek között a Nyíregyházi Kutatóintézet, a Lajtamag Kft., a Démétér Biosystems Kft., a Pannon-Mag-Agrár Kft., és a szegedi Gabonakutató Kft. anyagait. Volt mustár, olajretek, olajlen, talajművelő retek, pohánka. facélia, cirok, bükköny, csillagfürt, de számos más faj is, méghozzá számos kombinációban. A terepi bejáráson az említett cégek képviselői is jelen voltak, és számos információval szolgáltak az érdeklődő gazdálkodóknak.