Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság – érkezett a hír április közepén, éppen azután, s mikor bejelentették azt is, hogy Magyarországon összegyűlt a szükséges aláírásmennyiség annak érdekében, hogy az Európai Unió területén 2035-ig kivonják a szintetikus növényvédő szereket. Eközben egyre több vállalat ismeri fel a méhekben, a biodiverzitásban rejlő marketinglehetőséget. Számos kampány indult ugyanis a beporzókra alapozva – legyen szó gazdaságokat célzó vagy éppen hobbiból balkonon vagy kiskertben termelőknek szóló akciókról.
Célkeresztben a méhek védelme
Azt már sajnos megszokhattuk, hogy feszül némi elletét a mezőgazdálkodók és a méhészek, valamint a vadgazdálkodók, természetvédők egy része között, amelyek feloldása, legalábbis enyhítése nagyon fontos lenne a biodiverzitás megőrzése érdekében. Szerencsére erre számos jó példa van, azonban az elmúlt időszak hírei nem minden esetben mutattak a jó irányba.
A V4-ek, valamint Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia agrárkamarái a közelmúltban élesen bírálták a Zöld Megállapodást, a Biodiverzitás Stratégiát. A szakemberek április 20-án tartottak közös online ülést, aminek témája a KAP és a Green Deal volt. „Tegyék lehetővé a tagállamoknak, hogy országspecifikus megközelítést alkalmazzanak az Európai Zöld Megállapodás céljainak elérésére, figyelembe véve minden ország sajátos körülményeit, és azok alapján határozzák meg az egyes mutatók kiinduló szintjét. A gazdálkodókra és az élelmiszer-termelőkre vonatkozó magasabb környezeti követelmények magasabb termelési költségeket jelentenek, amelyeket jelenleg nem kompenzál megfelelő mértékű támogatás. Ezért a V4+ országok kamarái hangsúlyozzák, hogy további forrásokat kell mozgósítani nemcsak a helyreállítási alapból, hanem az összes rendelkezésre álló európai szintű forrásból is” – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében. De az elmúlt hetekben több irányból is érkeztek kritikus hangok az agrárium további zöldítése kapcsán, amiről az Agrofórum e havi lapszámában is olvashat részletes cikket.
Mindeközben összegyűlt a kellő számú, 15.750 aláírás Magyarországról a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” címmel létrehozott európai polgári kezdeményezéshez. Erről már a Magyar Természetvédők Szövetsége számolt be közleményben. A petícióhoz egyébként Nagy István agrárminiszter is csatlakozott, aki hivatalos Facebook oldalán is üdvözölte a hazai eredményt.
„A közös agrárpolitikáról szóló, jelenleg is zajló egyeztetések befolyásolták döntésemet. Fontos ugyanis, hogy olyan KAP kerüljön elfogadásra, amely figyelembe veszi a beporzók és a gazdák érdekeit is. A petíció egyik fő kezdeményezése, hogy az Európai Bizottság a tagországoknak, és az Európai Parlamentnek javasolja a szintetikus növényvédők kivonását a mezőgazdaságából 2035-ig. Hazánk az európai unió 6. tagállama, amely teljesítette az aláírásgyűjtésből a rá eső részt. A kezdeményezéshez eddig már csaknem 480 ezren csatlakoztak” – fogalmazott Nagy István, aki bejegyzésében hangsúlyozta: „felelősek vagyunk a környezetünk megóvásáért. Teremtett világunk biológiai sokféleségének megőrzése pedig mindannyiunk közös érdeke!”
A petíció célja tehát az, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek a szintetikus növényvédő szerek kivonását a mezőgazdaságból 2035-ig. A kezdeményezést támogatók sürgetik a biológiai sokféleség helyreállítását is, különös tekintettel a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyekre. Mint azt megfogalmazták, az egyik nem zárja ki a másikat, sőt erősíthetik is egymást. A petíció elindítói a beporzóbarát gazdálkodást támogatásokkal is segítenék, amihez szerintük a kis gazdaságokra alapuló, fenntartható termelést kellene erősíteni. A bejelentést követően számos vélemény fogalmazódott meg pro és kontra, amelyek közül abszolút elgondolkodtatóak is akadtak. Volt olyan gazdálkodó, aki éppen azt vetette fel, hogy ha nem lesz alternatívája a szintetikus növényvédő szereknek, akkor számos olyan növény termesztése eshet vissza drasztikusan, amit a méhészek egyébként előszeretettel látogatnak. Nem kell sokáig gondolkodnunk, hogy az éppen határt sárgító repce jusson eszünkbe. Persze, ha meg is valósul a cél 2035-ig, addig még több mint 10 év áll a fejlesztők rendelkezésére, hogy megoldást találjanak a problémának. A piaci változásoknál pedig kevés dolog lendíti előre hatékonyabban a kutatásokat.
Vasszigor a beporzók érdekében
Mindezek fényében egyébként nem meglepő, hogy a hatóság is komolyan veszi a szabályok áthágását, lazábban értelmezését – például a nem engedélyezett hatóanyagok használatát. Baranya megyében ezért öt táblán kellett betárcsázni, lezúzni a repcét, miután igazolták, hogy az azokban kimutatott növényvédő szermaradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia eredményeként jelenhetett meg. Mivel a növényállományok kockázatot jelentettek a beporzó rovarokra, méhekre, a hatóság azonnal elrendelte a növényállomány megsemmisítését.
„A beporzó rovarok védelme az élelmiszerlánc-biztonság szempontjából is kiemelten fontos feladat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), a Nébih és a megyei növény- és talajvédelmi hatóságok 2012 óta rendszeresen célzott monitoring vizsgálatokat folytatnak a virágzó kultúrákban. A közös akciók célja, hogy kiszűrjék a méhekre kockázatot jelentő, szabálytalanul kezelt növénykultúrákat” – közölte a NÉBIH hivatalos közleményében, amiben hozzáteszik, hogy a hatóságok kiemelten kezelik a méhpusztulási eseteket. Ezek vizsgálata során az elhullás környezetében található, méhekre attraktív kultúrák növényvédelmi kezeléseit is mindig ellenőrzik, ám a bejelentett mérgezés-gyanúk kivizsgálása során évente csak mindössze az esetek 5-10 százalékában lehet megállapítani, hogy növényvédő szer okozta a mérgezést.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egyébként az eset után leszögezte, hogy az előírásokat szándékosan megszegő termelők a jövőben is maximális hatósági szigorra számíthatnak. A méhek védelme tehát tényleg egyre fontosabb, egyre hangsúlyosabb, a biodiverzitás megóvása egyre inkább megjelenik a gyakorlatban.
Harmincmillió méh a ruházati márkától
Napjaink marketingvezérelt világában ugyanakkor jó jel, hogy a méhek védelmére a vállalatok is „rárepültek”. A téma divatosabbá válását jól mutatja, hogy egyre több cég ismeri fel: nekik is lépniük kell a fenntarthatóság irányába. Egyre többen próbálják kihasználni a környezetvédelmi szemléletben rejlő marketingértéket.
A Marks and Spencer élelmiszerekkel és bútorokkal is foglalkozó brit ruházati márkánál például egy komoly „méhprogramot” indítottak el „Farming with Nature” címmel. Ennek részeként, a méhpopuláció gyarapítása érdekében az M&S 30 millió méhet telepít be az Egyesült Királyság 28 kiválasztott gazdaságába idén nyáron, Herefordshire-től Hampshire-ig, tehát az egész ország területére. „A méhek hozzájárulnak az Egyesült Királyság lakossága által elfogyasztott élelmiszerek megtermelésének egyharmadához, de azok az élőhelyek, amelyek kedvező életfeltételeket biztosítanak a beporzók számára, egyre fogyatkoznak. A támogató program céljai között szerepel több, a méhek számára természetes élőhely kialakítása, és a rovarok gazdaságokba történő betelepítése, biztosítva ezzel e nagy jelentőségű beporzók jövőjének védelmét, és az élelmiszerminőség javítását” – olvasható az agriland.co.uk oldalon.
A Marks and Spencer weboldalán a „Bee Programme” egy interaktív blogon keresztül is nyomon követhető. A „Bee Blog” rendszeresen tudósít majd a helyszínekről, méghozzá David Wainwright méhész szakértő segítségével. Mint az kiderült, a választás nem véletlen. Wainwright ugyanis több mint 10 éve gyárt kiváló minőségű mézet a M&S számára. „Hosszú évek óta működöm együtt a Marks and Spencerrel, és nagyon boldog vagyok, hogy kezdeményezték ezt az úttörő kampányt, ami pozitív hatást gyakorol a környezetre nézve” – fogalmazott a szakember. A Select Farmokkal történő együttműködésnek köszönhetően a gazdaságok termelékenységéből a méhek és a gazdák egyaránt kamatoznak.
Népszerű marketingfogás a méhek védelme
Kisebb léptékű, és nem is a termelőket érintő, mégis örömteli kezdeményezésekről azonban hazánkban is egyre többet hallani. A Media Markt például a napokban hirdette meg speciális Fiskars-kampányát, aminek lényege, hogy a gyártó kerti szerszámainak megvásárlásakor a vevők egy csomag méhlegelő-megkeveréket, valamint egy Fiskars magvető kanalat kapnak ajándékba. „Ültess magokat, védd a méheket” – szól a kampány szövege.
De ugyancsak virágmag jár a Nutellához is, a 700 grammos termék kupakjába ugyanis oroszlánszáj, vagyis tátika, illetve tarka szépecske szaporítóanyag került. „Fedezd fel magadban a kertészt, és adj egy második esélyt a kiürült üvegnek!” – biztat az egyébként nagy mennyiségű pálmaolajat felhasználó, és ezért a zöldektől rendszeres kritikát kapó vállalat. A Nutella üvegén arra kérik a vásárlókat, hogy az üres üvegeket öblítsék ki, abba ültessék el a magokat, hogy az így kinyíló virágok az ablakok, balkonok ékességei lehessenek. Persze ennél jobb megoldás lehet egy valódi virágcserép alkalmazása, a lényeg azonban, hogy a méhek előszeretettel látogatják majd a növényeket.
Manapság sokféle nyereményjátékkal próbálják erősíteni közösségi marketingjüket a cégek, és szerencsére van közöttük valóban értékes, hasznos díjazású is. Az imént említetteknél sokkal kevésbé ismert márka a Bioeel, ami egy légúti fertőtlenítő és nyugtató hatású fenyőrügy szirup. Két alkotóeleme a 100 százalékban természetes fenyőrügy és méz. A vállalkozás harmadik éve működő akciójának részeként méhecskebarát virágoskertek kialakítására ad öt óvodának intézményenként 50.000 Ft értékben mézelő virágpalántát, hogy a beporzók számára kiskertet létesítsenek. Persze ehhez vásárolni kell a szirupból, hiszen az a közösség nyerheti meg az ovis méhlegelő támogatását, amelyik létszámarányosan a legtöbb vonalkódot gyűjti össze.
Otthonteremtési támogatás – beporzóknak
2019-ben Nagy-Britanniában indított különleges programot az IKEA a „Wild Homes for Wildlife” kezdeményezés részeként. A vállalat londoni művészeket, konkrétan Hattie Newmant, Adam Furmant és Supermundane-t kérte fel arra, hogy bútoraik újrahasznosításával méhecske hotelt, madár- és denevérodút, valamint rovarlakot tervezzenek. Ezeket a bútoripari óriáscég greenwich-i üzlete közelében, a Sutcliffe Parkban helyezte ki. Így készült el a Pipi denevérház egy régi IKEA INDUSTRIELL polcrendszer darabjaiból, de szintén a denevéreknek segítenek a leselejtezett IKEA KVISTBRO fémasztalok. Az IKEA BURVIK oldaltáblából méhecske hotel, az IKEA STRÅLA lámpaállványokból pedig madárodú lett, ami a kékbegyeknek is búvó- és fészkelőhelyet biztosíthat. De a bogarakra is gondoltak az IKEA háza táján, hiszen régi székekből földre helyezhető rovarszállót is terveztek.
Hasonlóan hasznos kezdeményezését szerencsére már nem kell ennyire messzire tekintenünk. Miközben ugyanis a hazai kiskertekben is egyre népszerűbb a méhecske hotelek, vagy más néven darázs garázsok készítése, vásárlása és kihelyezése, addig 2021 tavaszán már az E.ON is felvállalta a beporzók védelmét. A vállalat egyébként eddig is próbált tenni a biodiverzitás megőrzése érdekében, hiszen folyamatosak a fejlesztések az oszlopokon fészkelő fehér gólyák és a villanydrótokon megpihenő vagy arról vadászni induló madárfajok érdekében. Csak példaként említve, mindezidáig több mint 4000 fészektartót helyeztek el az energiacég szolgáltatási területein, tavaly pedig egy rétisas pár miatt vezetékeket alakították át Gemencen, és a betervezett munkák menetrendjét is azokhoz igazították, amiknek köszönhetően a költés sikeres volt. Ezúttal pedig négy településen, Kömlődön, Újbarokban, Tardoson és Szárligeten telepítettek nyolc E.ON-os betonoszlopra méhecske hoteleket az Ökológiai Kutatóközpont „Lendület” Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportjának szakembereivel együttműködésben.
„A vidéki zöldterületek támogathatják a beporzók sokféleségét, menedéket biztosíthatnak számukra” – hangsúlyozta a vállalat, amely a beporzásban jelentős szerepet játszó apró, magányos méhek, például a nagybajszú méh, az álarcos méh, a homoki méh vagy éppen a bányászméh, illetve a kártevők elleni védekezésben jeleskedő magányos darazsak védelmét is célul tűzte ki. A kezdeményezés egyébként egy kutatás része is, az Élvonal pályázat részeként ugyanis azt megvizsgálják a kutatók, hogy a falu közepén és szélén milyen hártyásszárnyú rovarok élnek. Az oszlopokra kihelyezett méhecske hotelek tavasztól őszig nyújtanak szállást a rovaroknak, télen pedig a kutatók begyűjtik majd azokat, és összesítik a lakóikat.
A méhek és egyéb beporzó rovarok bolygónk életében játszott szerepét talán ma már nem is kellene ismételgetni, hiszen azzal szinte mindenki tisztában van. Gazdasági növényeink 70 százalékát ugyanis ezek a fajok porozzák be. Emellett a méhek kiváló indikátor szervezetek, vagyis számuk megmutatja a környezet állapotát. Hazánk ebből a szempontból még nincs is olyan rossz helyzetben, mint mondjuk Kína Szecsuan tartománya, ahonnan számos tényező miatt már tényleg eltűntek a méhek, a gyümölcsfák beporzását is emberek végzik.
Bizonyára mindenki ismeri Rachel Louise Carson tengerbiológus, író „néma tavasz” vízióját, amely ugyan az énekesmadarak eltűnéséről szól, napjainkban viszont a méhek zümmögéséről is beszélhetnénk hasonló megközelítésből. Fogyasztóknak és gazdálkodóknak egyaránt felelősségük van abban, hogy a hazai agrártájak sokfélesége megmaradjon, sőt bővüljön, és ne ébredjünk zümmögéstől mentes tavaszra.