A téli és kora tavaszi sárgarépa hajtatás meglehetősen elterjedt Csongrád és Bács-Kiskun megyék déli, homokos területein. Sajnos, egységes termesztési módszerről nehéz beszélni, enyhe fűtés mellett és fűtés nélküli egyaránt termesztik, nincs elfogadott tenyészterület, és a vetés időpontjában is gyakori a véleménykülönbség.
A koraiság garanciája a gyorsan melegedő, szerves és műtrágyákkal feltöltött termékeny homok. Ellentétben a szabadföldi termesztéssel, a hajtatott répa alá a talaj víztartó képességének javítása, és a jobb, gyorsabb melegedésének érdekében, szerves trágyát is adnak. Az érett trágya mennyisége a 8-10 kg/m2-t is meghaladhatja. Fontos az érettség, ugyanis a lassan csírázó, apró olajos mag kelését az éretlen trágyából képződő ammóniagáz rontja, a kikelt és fiatal növény hajszálgyökereit leperzseli.
A sárgarépa tűri a hideget, csírázása már 3-4 oC-on megindul, és a lombfejlődés idején is – fényviszonyoktól függően – már 10-15 oC-kon elfogadható a növekedése. Többnyire a gyorsan színesedő, 100 napos tenyészidejű Nanti típusú fajtát használják hajtatásra. Kétségtelen, hogy a Nanti fajták lényegesen jobb minőséget adnak, de korai vetésnél a megfázás miatt nagyobb a jarovizálódás veszélye, mint más fajtáknak. A november elejénél korábban vetett répa kikel, tél folyamán megfázik, azaz megkapja a magszárképzéshez szükséges hideg hatást, és gyökértermés képzés nélkül magszárat fejleszt. Ezért november elejénél korábban nem szabad vetni!
Jövedelmezőség szempontjából nagyon fontos a tenyészterület helyes megválasztása. Sűrű vetés esetén ugyan növekszik a termésszám, de a minőség romlik (vékony, gyakran csavarodott répatestek képződnek). Tapasztalatok szerint optimális a 400-500 db/m2, ami tőelrendezés vonatkozásában 20 cm-es sortávolság esetén 70-80, 25 cm-es sortávolság mellett 80-100 db/folyóméter növény. Van, ahol ennél keskenyebb sortávolságot, 15 cm-t alkalmaznak, itt 4-5 sor után hagynak egy szélesebb (35 cm) művelő utat.
(Terbe István – Agrofórum Online)
