A vöröshagyma hazai termőterülete érezhetően bővült az elmúlt 2-3 évben, 2024-ben 1800 hektár volt a hagyma-termőterület, a betakarított termésmennyiség 90 ezer tonna körül alakult.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is Martfűn tartották a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungária Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., az Aqua 2001 Kft. és a Certis Belchim közös szervezésében a Hagyma Klub immár hagyományos éves szakmai rendezvényét, a vöröshagyma szakmai napot.
A különböző fajták bemutatása és a termelési tapasztalatok megosztása mellett a nap során áttekintést kaptunk a hagymatermesztés általános helyzetéről és kihívásairól, a növényvédelmi aktualitásokról, a tárolhatóság és a tápanyag-utánpótlás összefüggéseiről, továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által alapított Kiskultúrás Növényvédőszer-engedélyezési munkacsoport által engedélyokirat-kiterjesztésre tervezett, vöröshagyma termesztésben használható új növényvédő szerekről, illetve a várhatóan 2025 I. negyedévben kihirdetésre kerülő kertészeti gépberuházási pályázatról.
Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – mindössze néhány témára vonatkozóan foglaljuk össze a szakmai napon elhangzottakat.
Visszatekintés a 2024-es évre
A vöröshagyma termőterülete bővült az elmúlt 2-3 évben, a területalapú támogatási igények alapján 2024-ben 1800 hektár volt a hagyma-termőterület, a betakarított termésmennyiség 90 ezer tonna körül alakult.
A kezdő hagymatermesztők 50 t/ha hozammal számolhattak, a tapasztalt profi termelők átlagos hozama 65-70 t/ha körül volt.
A korábbi évekhez képest viszonylag magas tavalyi hagymaár sok gazdát ösztönzött hagymatermesztésre. Jellemzően dinnyetermesztők illesztették be a hagymát vetésszerkezetükbe, kihasználva meglévő áruházlánci beszállítói kapcsolataikat. Ennek megfelelően elsősorban Békés vármegyében volt területnövekedés, illetve Csongrád-Csanád vármegyében Makó és Pitvaros környékén jelentek meg új termelők.
A vöröshagyma termesztése csak profi termelés és korszerű, magas hozamú fajták használata mellett jövedelmező. Ennek következtében újra felértékelődtek a nagyobb hozamú fajták. Ezek terméshozama azonban csak a megfelelő termesztéstechnológia alkalmazása mellett – öntözött körülmények között és megfelelő tápanyagutánpótlással – éri el a genetikai potenciáljukat.
A 2024-es év egyik meghatározó kihívása a magas átlaghőmérséklet által okozott hőstressz volt. A szakmai napon példaként bemutatott termesztési helyszínen folytatott mérések alapján 2024-ben nem regisztráltak légköri aszályt (amikor levegő nedvességtartalma 20% alá csökken).
Azonban míg 2022-ben és 2023-ban összesen egy-egy napon volt 27 °C felett az átlagos napi hőmérséklet, addig 2024 júliusában és augusztusában 14 ilyen szélsőségesen meleg nap volt. Ennek hatására jelentős súlyveszteség lépett fel, aminek következtében csökkentek a hozamok.
A 2024-ben tapasztalt magas hagymaárak az uniós hagymapiacon kivételnek számítottak, összességében az uniós tagállamokban alacsonyabb árszintek voltak jellemzők. Ennek megfelelően a hagymaárak az elkövetkező szezonban feltehetően alacsonyabbak lesznek.
A fogyasztói árak jellemzően az összes tagországban közel azonosak, ebből adódóan a jövőben elkerülhetetlen lesz a hazai hagymaárak uniós árszinthez történő igazítása. Versenyhátrányt okoz és kitettség a hazai termelők számára, hogy a többi tagországhoz képest nagyon magasak a termelési költségek.
A piac a hagyma mérete tekintetében eddig jellemzően a 5-7 cm közötti átmérőt preferálta, azonban az utóbbi időben a nagyobb, 7-8 cm átmérőjű hagymára is egyre nagyobb igény mutatkozik. Ennél nagyobb, 8 cm feletti hagymaméretet csak speciális szegmensekben, így pl. a HORECA szektorban lehet értékesíteni.
Növényvédelmi kihívások és aktualitások
A tavalyi évben elsősorban a dohánytripsz (Thrips tabaci) és a hagymalégy (Delia antiqua) voltak a fő kártevők. A túlzott nitrogénkivitel, illetve a kalciumhiány következtében meglágyult szövetű leveleken pedig az alapvetően tárolási betegségként ismert, aszpergilluszos betegséget okozó Aspergillus niger okozott károkat.
Emellett az elmúlt években új betegségként jelent meg a vöröshagyma sztemfíliumos betegsége, amelyet másodlagos kórokozóként a Stemphylium botryosum, illetve a kifejezetten hagymaféléket megtámadó S. vesicarium okoz.
A kórokozó elsősorban a fizikai behatások, illetve rágások, szúrások következtében sérült leveleket támadja meg nagy mértékben. A sztemfíliumgombák kifejezetten a meleg időszak kórokozói, amelyek fejlődését és terjedését a meleg időjárás fokozottan segíti.
Az aszkospórák tavasszal 10-21 °C között, legalább 14 órás levélfelület-nedvesség esetén szóródnak, a konídiumok pedig 15-32 °C között képződnek. A konídiumok csírázása 10-25 °C között, legalább 8 óra levélfelület nedvességnél történik.
Minél hosszabb a levélfelület-nedvesség és minél magasabb a hőmérséklet (20-25 °C), annál súlyosabb a fertőzés, és annál nagyobb az esélye a járvány kialakulásának. Ezt súlyosbítja, hogy 30°C esetén a növény védekezési mechanizmusa leáll.
Szűkülő hatóanyagpaletta
A károsítók elleni védekezés egyre nagyobb kihívást jelent a szűkülő hatóanyagpaletta miatt. A NAK Kiskultúrás Engedélyezési Munkacsoport munkájának köszönhetően 2024-ben 6 készítmény engedélyokirat kiterjesztése történt meg hagymában. A munkacsoport a 2025-ös évre vonatkozóan is felmérte az igényeket és megkezdte az egyeztetést az újabb készítmények hagymában való alkalmazhatósága érdekében.
Biológiai növényvédelem tekintetében a vöröshagymán károsító tripsz és hagymalégy ellen rendelkezésre állnak rovarpatogén fonálférgeket tartalmazó, növényvédőszerként regisztrált készítmények. Ezek előnye – a széles hatásspektrum mellett -, hogy nem alakul ki rezisztencia és szermaradvánnyal sem kell számolni.
A talajból fertőző kórokozók, így a hagyma gyökérnyaki gombásodása ellen antagonista gombákat tartalmazó készítmények alkalmazhatók, amelyek a gyökereken megtelepedve kiszorítják a kórokozó gombafajokat.
NAK / Dr. Kozak Anita, Filler Zsófia, Fodor Attila
