Egyes vélemények szerint a világ legegészségesebb zöldségnövénye a sokak által zöldkarfiolnak is nevezett brokkoli. Mint mélyhűtött terméket nálunk is szívesen vásárolják, de termesztésével kevesen foglalkoznak, pedig házikertekben is könnyen megnevelhető.
Hazai termesztésre vonatkozó adat kevés, mint ahogy sokszor a FAO statisztikák is a karfiollal együtt tartják számon, becslések szerint legfeljebb 150-200 ha.
Magas tápértéke és az egészségre gyakorolt pozitív hatása miatt termesztése és fogyasztása világszerte felfutott, számos országban meghaladta a karfiolét. Sok kalcium, kálium, valamint B9 vitamin, és olyan tápanyagok találhatók benne, amelyek gyulladás gátló hatásúak, akadályozzák a szív-, rák- és a cukorbetegség kialakulását.
Főzéskor – szemben a karfiollal – kellemetlen szaga nincs, vastag erős, virágszára, amelyet a karfiolnál gyakran eldobnak, fogyasztható, kitűnő ízű.
A káposztafélék családjába tartozik, a karfiolhoz áll közel (Brassica oleracea var. italica). Fogyasztásara kerülő termése, a virágzata a karfioléhoz viszonyítva lazább, szétesőbb, a virágzati szárak megnyúltabbak és fejlettebbek, színük ellentétben a karfioléval zöld.
Botanikai értelemben vett termése becő, magja hasonlít a többi káposztaféle magjához, apró, gömbölyű, sötétbarna, ezermagtömege 3-6 gramm, a csírázóképességét 3-4 évig tartja meg. Helyre vetve erős, mélyre hatoló, palántáról szaporítva sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet fejleszt.
A környezettel szemben támasztott igénye
Hőigénye többnyire megegyezik, azonos a családhoz tartozó, többi zöldségféleként fogyasztott káposztaféléével (~13 °C), a szélsőségeket, mindenekelőtt a nyári meleget jobban elviseli, mint a karfiol.
A csírázása már 4-5 °C-on megindul, a kikelt, kifejlődött növény enyhébb fagyok (-3, -5 °C) hatására nem károsodik. A klímaváltozás kapcsán tapasztalható, hogy 30-32 °C-on, vagy a feletti hőmérsékleten lazább terméseket, és a rózsákon átnövő leveleket fejleszt, ami a feldolgozóipar számára kevésbé alkalmas.
Vízigénye, különösen palántáról szaporít brokkolinak a sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt nagyobb, mint a helyrevetetté. Öntözetlen körülmények között nálunk nem termeszthető, de az átmeneti vízhiányra kevésbé érzékeny, mint a karfiol. Fajlagos tápanyagigénye (kg/t) N: 4,1; P2O5: 1,6; K2O: 6,0, ami az ipari feldolgozású fajtákra vonatkozik, a korai fajták ennél 10-15%-kal kevesebb N-P-K-t igényelnek. Mikroelemek közül meszes talajon a bór, savas környezetben a molibdén hiánya fordul elő, a rózsákon barnás lila foltokat, a virágszárban üregeket képezve.
Fajták
Alapvetően három fajtatípus ismert, ezek a termés alakjában, színében és méretében, a tenyészidő hosszában, oldalhajtásokat (kisrózsákat) képző hajlamban, továbbá betegség-ellenálló képességben különböznek egymástól.
Legnagyobb mennyiségben termelt típus, amit a világon és nálunk is „a brokkolinak” ismernek, az a calabrese típus. Jellemzői a tömör, különböző zöld árnyalatú rózsák, valamint a vastag, kellemes ízű, rózsával fogyasztható virágzati szár. Az ide tartozó új hibrid fajták érése koncentrált, termésük tömör, oldalhajtásokon nem képeznek újabb rózsákat, elsősorban nagyüzemi termesztésre és ipari feldolgozásra lettek nemesítve.
Ezen kívül létezik még két másik kevésbé ismert változata is a brokkolinak, a legtöbbször lilás színárnyalatú római brokkoli, felületén apró, piramis szerű kinövésekkel, és a nápolyi brokkoli, amely a főrózsa eltávolítása után az oldalhajtásokon folyamatosan apróbb terméseket fejleszt.
A calabrese fajtákat tenyészidejük alapján három csoportba sorolhatók:
- rövid tenyészidejűek 55 – 65 nap
- közepesen hosszú termesztési ciklusúak 65 – 75 nap
- hosszú tenyészidejűek 75 -120 nap
A fenti értékek kiültetéstől a betakarításig eltelt időt jelölik, helyrevetés esetén további 25-30 nappal kell még számolni.
Rövid tenyészidejéből adódóan, éghajlati adottságaink mellett lehetőség nyílik a korai, nyári és őszi termesztésére. A korai termesztés május végétől június közepéig, a nyári július-augusztusban, az őszi október-novemberben ad friss árut. Tavaszi és őszi kettős termesztésbe még hosszabb tenyészidejű fajták is jól beilleszthetők, amihez helyrevetéses szaporítás helyett a palántázás javasolható.
Termesztési idő
Korai termesztésre rövid, 55-65 napos tenyészidejű fajtákat érdemes választani, amelyek palántái fűtött termesztő berendezésben 5-6 hét alatt állíthatók elő. Kiültetésükre legkorábban március végén, április elején kerülhet sor. 4-5 db/m2 növénysűrűséggel, azaz 50 cm sor, és 40-50 cm tőtávolságra kell palántázni.
Nyári termesztésű, 65-75 napos fajták kiültetési ideje május, június eleje, szedésük július és augusztus folyamán várható. Valamivel nagyobb tenyészterület választása javasolt, mint a tavasziak esetében, ~4 db/m2 növénysűrűség (60 cm sor, 40-50 cm tőtávolság).
Az őszi termesztésűek kiültetése nyár folyamán történik (június vége és augusztus vége között), általában másodterményként a borsó, a korai gyökérzöldségek, a zöldhagyma, fejes saláta, spenót vagy a korai burgonya után. Itt is elsősorban a palántázást javasoljuk, de ehhez a fiatal növények már fólia nélkül, szabad palántaágyásokban is 4-4,5 hét alatt megnevelhetők.
A jó palántaminőség érdekében többet, mint 400-450 db/m2-t ne vessünk.
Őszi betakarításra elsősorban ipari feldolgozás céljából ültetünk, de frissfogyasztásuk is lehetséges. A nagy fejet nevelő, kemény konzisztenciát képező fajtákat még ritkábbra kell rakni, 3-4 db/m2 (30-40 ezer tő/ha), ami megfelel 60-70 cm sor- és 40-50 cm tőtávolságnak. Betakarításukra csak októberben, november elején kerül sor.
Különösebb ápolási munkákat a gyomirtáson, a fejtrágyázáson és az öntözésen kívül nem igényelnek.
A betakarításukkal vigyázni kell, mert éretlen állapotból gyorsan, egy-két nap alatt túlérett, virágzó stádiumba mennek át. Amikor a rózsák elérték végleges méretüket, de még kemények, még nem kezdődött meg a virágrügyek felnyílása, a sárga virágok megjelenése, haladéktalanul el kell kezdeni a betakarítást.
15-25 cm hosszú virágzati szár levágásával takarítjuk be, kereskedelembe egyenként zsugor fóliába csomagolva forgalmazzák. A rózsák tömege fajtától és a felhasználás céljától függően 100-1000 g között változik, átmérője ~10-25 cm. Szedést követően azonnali hűtést igényel, 0 °C-on 90-95% relatív páratartalom mellett 3-4 hétig kifogástalan minőségben tárolható, illetve eltartható.