A fejes salátának, mint a többi hidegtűrőnek nevezett zöldségféle (pl.: karalábé, fejes káposzta, kínai kel, hónapos retek, spenót) hajtatása kiszorult a korszerűbb, jól fűthető üvegházakból, fóliás hajtatóházakból és blokkok alól, termesztésük döntő mértékben a hideg vagy enyhén, 6-10 Δt°C hőlépcsővel rendelkező fóliasátrakba történik.
Itt is a termesztését a nagyobb jövedelmet jelentő, melegigényes paprikához vagy paradicsomhoz, mint főnövényekhez igazítják. A magasabb, üvegházi fűtési szintre (25-30 ∆t°C) méretezett fóliákban vagy üvegházakban a saláta hajtatása kevésbé kifizető.
Palánta nevelését és ültetését úgy kell programozni, hogy a paprika vagy a paradicsom kirakásáig a fejes saláta kikerüljön, és maradjon még egy-két nap a termesztő berendezés kitakarítására, a paprika vagy a paradicsom ültetésének előkészítésére. Ebben benne van január és február kedvezőtlen, borús időjárásának a kockázata, amikor 7-10 nappal is hosszabb lehet a fejes saláta palántanevelési ideje.
Február vége, március eleje nem éppen a legkedvezőbb időszak az ültetésre, még hideg van, alacsony a talaj hőmérséklete, magas a páratartalom és kevés a fény. Ugyanakkor adva van minden környezeti tényező a fejes saláta gombás betegségeinek fertőzéséhez, nem véletlen, hogy a fajtamegválasztásnál döntő szempont a betegség ellenállóság és a tolerancia.
A kora tavasszal ültetésre kerülő fajtákkal szemben alapkövetelmény, hogy gyenge fényviszonyok mellet is jól fejesedjenek, kemény fejet képezzenek. A fogyasztók inkább a világosabb (szőke), vékony levelű fajtákat kedvelik, míg a kereskedők a vastagabb levelű, pulton tovább tarthatókat részesítik előnyben.
Fejnagyság vonatkozásában is egyre nagyobb tömegű salátát keresi a piac (250-400 g között). További elvárás a hazai piacon a fej zártsága és tömöttsége, de ezeknél a fajtáknál fokozott mértékű a különböző fiziológiai betegségekre való hajlam, az ilyen felépítésű növényen gyakrabban előfordul a belső levelek barnulása. (Külföldön a zárt fejű, de kevésbé szoros levél-átfedésű fajtákat termesztik.) A kissé felálló külső levelekkel rendelkező (felálló habitusúak) – mivel fonáki oldaluk nem vagy kevésbé érintkezik a talajjal – kevésbé fertőződnek a gombás betegségekkel.
A fejes saláta szedésének egy időben kell történnie, szaknyelven úgy mondják: tarra vágásra kell nevelni a salátát, ellenkező esetben nagy a törési és taposási kár. Az egyszerre érésnek, azaz fejesedésnek első számú feltétele az egyöntetű, azonos fejlettségű palánták ültetése (1. kép). Ez szükségessé teszi felszedéskor illetve ültetéskor a palánták fejlettségük szerinti átválogatását.
Enyhén, vészfűtési szinten (6-10 °C-os hőlépcső) fűtött fóliák alá február második felében-végén, a fűtetlenek alá március első napjaiban rakjuk ki a saláta palántákat. A 4×4 vagy 5×5 cm-es tápkockában előnevelt növényeket sekélyen – legfeljebb a tápkocka feléig süllyesztjük a talajba, mivel mélyültetésnél nagyobb a botrítisz fertőzés veszélye.
Jól bevált tenyészterület a ~ 400-750 cm2, azaz ~ 13–25 db/m2 növény, a nagyobb fejet képező fajták esetében 22,5×22,5 vagy 25×25 cm, a kisebb termést fejlesztőknél a 20×20 cm-es távolság. Sűrűbb ültetés esetén kisebb fejeket terem és csökken a koraiság is, nagyobb térállás esetén a jövedelmezőség romlik.
Az ültetéskor elkövetett hibák nem, vagy csak nehezen korrigálhatók. Egyébként is a rövid tenyészidő (5-6 hét), a főnövény szigorúan betartandó palántázási ideje nem nagyon ad időt a technológiai hibák kijavítására. Ilyen szempontból a fejes saláta hajtatása különösen, nehéz ebből adódóan az ültetéskor a következőkre különösen figyeljünk:
- Ültetéskor mind a tápkocka, mind a talaj nedves legyen! Ettől függetlenül a jobb és gyorsabb gyökeresedés érdekében öntözzük is meg, iszapoljuk be a palántákat, hogy a tápkocka jól, üregmentesen illeszkedjen a talajhoz.
- Az átválogatott növényeket azonos mélységre, de sekélyen ültessük a kiegyenlített állomány és egyszerre történő vágás érdekében!
- Ültetést követő napon a gombás betegségek ellen permetezzünk!
Hajtatás sikerének feltétele, a fejes saláta környezeti igényének megfelelő klímaviszonyok megteremtése, mindenekelőtt a fény, a hőmérséklet és a páratartalom összehangolása.
Kicsit anakronisztikusnak tűnik a klimatikus tényezők összhangjának megteremtésére adott javaslat, tekintettel arra, hogy a fény adott, a hőmérsékletet fűtetlen körülmények között csak nagyon szűk határok között, a szellőzők és az ajtók nyitásával-zárásával lehetséges szabályozni, és hasonlóan szerény lehetőség nyílik a kertésznek a páratartalom csökkentésére is, tekintettel az ilyenkor gyakori párás és esős időjárásra. Az 1-es táblázatban feltüntetett értékek, mint optimális termesztési körülményekre tett javaslat lett jelezve, tudva azt, hogy a gyakorlatban nehezen megvalósíthatók.
Hónap | Napos idő esetén | Borús idő esetén | ||
| nappal | éjjel | nappal | éjjel | |
| Január | 16 – 18 | 6 – 8 | 10 – 12 | 4 – 6 |
| Február | 18 – 20 | 6 – 8 | 12 – 14 | 4 – 6 |
| Március | 20 – 22 | 8 – 10 | 14 – 16 | 5 – 8 |
| Április | 22 – 25 | 8 – 12 | 16 – 18 | 6 – 10 |
Alacsony hőmérséklet esetén – amit mindig a növény magasságban kell mérni (!) – előfordulhat egyes fajtáknál a levélzet vörösödése, antociánosodása, ami a levél fonáki oldalán intenzívebb. Megnyugtatásként: csúnyább, mint amilyen veszélyes.
Gyakori velejárója a tavaszi hajtatásos termesztésnek, ami nemcsak fólia alatt, de a korai szabadföldi ültetéseknél is előfordul. A levegő és a talaj hőmérsékletének emelkedésével, fokozatosan visszazöldül a növény. Hasonló tünetei vannak a foszforhiánynak is, ami gyenge fejlettségű gyökérzettel is szokott párosulni. Ebben az esetben, az amúgy is esedékes növényvédő permetezéssel foszfortartalmú lombtrágyát is használjunk.
A fejes saláta számára a 70-75% körüli légnedvesség mondható ideálisnak. A magas páratartalom kedvez a gombás és baktériumos betegségek fertőzésének, rontja a tápanyagok felvehetőségét. Az alacsony pára mellett lassabb a lombképződés, gyenge az asszimiláció.
A fényhiánnyal párosuló magas páratartalom jellegzetessége az említett fertőzések mellett a belső vagy lágy levélszél barnulás, a vízkórság (ödéma) és az üvegesedés, megelőzésük és gyógyításuk csak a páratartalom csökkentésével, intenzív szellőztetéssel lehetséges.
A légtér szén-dioxid koncentrációja az asszimiláción keresztül jelentős mértékben befolyásolja a fejek növekedését. Szellőztetés hiányában, a fólia sátorban az oxigén felgyülemlik, a széndioxid elfogy, amit pótolható a levegő cseréjével, azaz szellőztetés, de egyre többen használnak iparilag előállított, palackos szén-dioxidot ilyen célra. Ennek leghatékonyabb időszaka a fejképzés, de már a kiültetést követő első héttől is igen kedvezően reagál rá a növény.
A szén-dioxid trágyázás sikere a fényviszonyoktól is függ. Napos időben, a megnövelt CO2 hatására, az asszimiláció fokozódik, felgyorsul a biomassza képződés, ideális körülmények között, a tenyészidő végén, akár napi 10-15 grammot is képes a gyarapodni a lombtömeg.
A sekély gyökeresedés miatt vízpótlásra a 10-20 mm-es adagok elegendőek. Áprilistól a gyakori szellőztetések, és a napos, szeles időjárás miatt a vízpótló öntözésen túl szükség lehet a levegő páratartalmának növelésére, napjában 1–3 alkalommal adott, 1–2 mm-es párásító öntözéssel.
A fejesedés kezdetétől fokozódik a saláta tápanyagfelvétele, az ilyenkor 0,3-0,5%-os oldat formában adott fejtrágya /alkalmanként 5 gramm/m2 nitrogén (N) és 10 gramm/m2 kálium (K2O)/ kedvező hatású, a perzselés veszélye nélkül adható.
Amint a fejek keménysége kézzel jól kitapinthatóvá válik megkezdhető a szedés. A téli, kora tavaszi időszakban már kisebb fej átlagsúlyú saláták is vághatók (250-300 gramm), de késő tavasszal a nagyobb fejeket igényli a piac (350 gramm). A kifejlett termések szedésével nem lehet sokat várni, mert a hosszú nappalok hatására gyorsan megindul a magszár képződés.
A levágott és a külső sárga, sérült levelektől megtisztított fejeket torzsával felfelé műanyag ládába szorosan egymás mellé rakjuk, és gyenge vízsugárral lemossuk, a levelekről a földet, valamint a torzsa vágási felületén megjelenő tejnedvet, ami egyébként az oxigén hatására gyorsan megfeketedne, és ezzel öreg, piszkos termés benyomását keltené.
(Vezérkép: outsideclick/ Pixabay)
