Főnövényként nem, vagy csak ritkán, de paprika, paradicsom és uborka előnövényeként gyakran hajtatják a káposztaféléket (kínai kelt, fejes káposztát, kelkáposztát, karfiolt), a legjelentősebb növénynek ilyen tekintetben karalábé számít. Területét tekintve a fejes saláta és a hónapos retek után a harmadik legnagyobb felületen termesztett előnövény a fóliák alatt.
A fűtés nélküli fólia sátrakba március elején, az enyhén fűtött hajtató létesítményekbe már február végén kirakják a palántákat. Vigyázni kell az ültetésével, a túl korán kirakott palánták megfáznak, és gumóképzés nélkül magszárat fejlesztenek!
Ültetési időpont szerint három termesztés-technológiát különböztetünk meg:
- enyhén fűtött fóliás hajtatás – februári végi,
- fűtetlen fóliás hajtatás – március elejei és
- síkfóliás (váznélküli fóliás, fátyolfóliás) termesztés – március közepi kiültetéssel.
Március közepe után már nem gazdaságos a hajtatása, ezt követően csak szabadba palántázzák.
Fajtaválasztási szempontok
Hajtatásra a kisebb gumójú, rövidebb tenyészidejű fehér és kék színű fajták terjedtek el, amelyeknek hidegérzékenysége kisebb. Kevés levelet növesztenek, gyenge fényviszonyok mellett is gyorsan növekednek, hamar gumót fejlesztenek.
Korábban a kereskedelemben kizárólag magyar fajtákat lehetett beszerezni, napjainkban a kínálat összetétele megfordult, többnyire külföldi eredetű fajtákat kínálnak, de kaphatóak a hazai nemesítésű, magszárképzésre kevésbé hajlamos, fólia alatti hajtatásra nemesített szentesi fajták is, amelyek még most is népszerűek az árutermelők, a saját fogyasztás célból hajtatók, és a hobbi termesztők körében is.
Környezeti igénye
Hőigénye, mint általában a káposztaféléké alacsony. Magja már 3-4 °C-on csírázni kezd, optimális hőérték 16-20 °C között van. A palántakorban, magasabb hőmérsékleten, borús időben gyorsan megnyúlnak a növények, tartósan (több napig) 7-8 °C alatt hőmérsékleten pedig megfáznak, jarovizálódnak, azaz gumóképzés nélkül magszárat fejlesztenek.
A talaj szerkezete iránt, mint általában a káposztafélék, nem támaszt a karalábé sem speciális igényt, de mint a szabadföldi termesztésük esetében is javasolt a talaj szervestrágyázása.
A karalábé sekélyen elhelyezkedő gyökérzete folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlást igényel. A tenyészidőszak második felétől, ha megindul a gumóképződés (kb. kisebb dió nagyságú termések), az egyenetlen öntözés a gumók felrepedését okozhatja (1. kép). Hasonló hatása van a vízzel kijuttatott, nagyobb adagú nitrogén fejtrágyának is.
Tápanyagok közül nitrogén- és káliumigénye jelentősebb, de lényegesen kevesebb, mint az ipari és tárolási célra termesztett kései, hosszú tenyészidejű, szabadföldi fajtáké.
Szaporítása
A hajtatott karalábét kizárólag palántáról szaporítjuk. Sokan tűzdelik, de a jó minőségű magot vethetjük közvetlenül a tápkockába is. A palántanevelés időtartama 7-8 hét, ezért már a fűtés nélküli hajtatáshoz is – ami március elején kezdődik – januárban el kell vetni a magot.
A karalábé magja apró, 3–6 gramm. Optimális tárolási feltételek mellett csírázási képességét 4–5 évig képes megtartani. 1 gramm magból megközelítőleg 150–170 db palántát lehet felnevelni. Magvetéskor tápkockás-tűzdeléses palántanevelésnél mintegy ~20%, tápkockába vetett palántanevelésnél ~10-15% rátartással számoljunk.
A magvetést vagy szaporító ládába végezzük, és a két szikleveles, két-lombleveles kor közötti fejlettségű növényeket áttűzdeljük tápkockába, vagy közvetlenül a tápkockába vetünk. Ez utóbbi módszer nagyobb palántanevelő felületet igényel, ennek megfelelően nagyobb a fűtési költség, de kevesebb a vele járó kézimunka szükséglet.
Szaporítóföld és tápkocka készítéshez dúsított tőzeget javasolunk, ami készülhet hazai, gyengébb szerkezetű sikláptőzegből ill. jobb minőségű, rostosabb, külföldi eredetű fellláptőzegből. Ez utóbbi esetében – mivel a rostos tőzegek kémhatása erősen savanyú – mindig használjunk 2–3 kg/m3 mészkiegészítést (pl. mészkőpor, Futor, dolomitpor, stb.).
Tápanyagdúsításra lassított hatású műtrágyákat javaslunk, amelyekből 1–1,5 kg/m3 mennyiséget kell nedvesítés előtt a tőzeghez keverni. Valamivel nagyobb technikai és szakmai felkészülést igényel az un. tálcás palántanevelés, amelynek során tiszta tőzeget használunk, és a növényeket folyamatosan, híg tápoldattal öntözzük. A tápoldatnak foszfordús, vízoldható műtrágyát használjunk, töménysége ne haladja meg a 0,5%-ot.
A fiatal növényeket legkésőbb két-lombleveles korban tűzdeljük át tápkockába, abban a fejlettségi stádiumban, amikor még a palánták gyökérzete gyorsan képes regenerálódni. A tűzdeléshez használt tápkocka nagysága 4×4 vagy 5×5 cm-es legyen, az ennél nagyobb tápkockát gazdasági okok miatt, legfeljebb csak nagyon korai hajtatáshoz használjuk (pl. februári kiültetés), tekintettel arra, hogy nagyon megdrágítja a palántanevelést.
A karalábé esetében a palántanevelés idején tartott hőmérsékletnek különösen nagy jelentősége van, mivel az alacsony, tartósan a 7-8 °C alatti léghőmérséklet elindíthatja a magszár-képződést, ilyenkor a karalábé gumóképződés nélkül magszárat fejleszt. A palántanevelés során a növény – fejlettségétől és a fényviszonyoktól függően – a következő hőmérsékleti értékek tartását javasoljuk:
Csírázáskor:
- 16–20 °C
Keléstől tűzdelésig:
- 14–18 °C nappal
- 12–14 °C éjjel
Lombleveles korban ültetésig:
- 16–18 °C nappal borús idő esetén
- 18–20 °C nappal napos idő esetén
- 12–14 °C borús idő után éjjel
- 14–16 °C napos idő után éjjel
A palánták ápolása a hőmérséklet szabályozásából és öntözésből áll. A betegségek miatt jobb a délelőtti öntözés, a leveléről a nedvesség hamarább felszárad. Az öntöző víz hőmérséklete megközelítőleg a léghőmérséklettel legyen azonos.
Ahhoz, hogy szép, edzett, nagy gyökérzettel rendelkező (2. kép), zömök palántákat kapjunk, sokat kell szellőztetni, és nem szabad túl melegen tartani a növényeket.
Ültetéskor a tápkockákat nem szabad túl mélyre rakni, növénysűrűség 20-25 db/m2. Nagyobb tőszám esetén, besűrítve (pl. 30 db/m2) a gumók aprók maradnak.
Ápolás, klímaszabályozás
A sekély gyökérzete miatt kapálni nem szoktuk, helyette gyomláljuk vagy a talaj felületét horoljuk.
Nagy figyelmet kell a hőmérséklet szabályozására fordítani! Lehetőségekhez mérten az 1. táblázat szerinti léghőmérséklet tartására törekedjünk.
| Hónap | Nappal (°C) | Éjjel (°C) | ||
| Napos idő esetén | Borús időben | Napos időt követően | Borús időt követően | |
| Február | 14-16 | 10-14 | 8-12 | 8-10 |
| Március | 16-18 | 12-16 | 10-12 | 8-12 |
| Április | 18-22 | 14-18 | 12-14 | 10-12 |
| (Május) | 20-25 | 20-22 | 16-18 | 14-16 |
A talaj tápanyagtartalmától függően komplex műtrágya (N:P:K arány: 2:1:3) 0,5 %-os oldatával, a 3-4. héttel kezdődően (tápanyagban szegény talajon már a 2-3. héttől) heti egy alkalommal öntözzünk. Amint a gumó a dió nagyságot eléri, fokozott mértékben ügyeljünk az egyenletes víz- és tápanyag-adagolásra a gumók repedése miatt.
(Vezérkép: FixiPixi_deluxe/Pixabay)
