18℃ 14℃
július 9. Lukrécia, Veronika, Hajnalka
Zöldség

Hajtatott zöldségfélék páraigénye és a páratartalom szabályozása II.

Agrofórum Online

Folytatva a hajtatott zöldségfélék páratartalom-igényéről megkezdett írást, az egyes fajok igényéről és a légnedvesség szabályozásának lehetőségéről szándékozunk információt adni.

A növény számára optimális páratartalom, mint más környezeti tényező se tekinthető növénytermesztési szempontból egy statikus értéknek, elsősorban a fajtól, továbbá a klimatikus tényezőktől, mindenekelőtt a hőmérséklettől és a fényviszonyoktól függően változik. Télen általában a túl párás levegő, nyáron a száraz légtér okozza a primőrök fejlődési zavarait. 

Fontosabb hajtatott zöldségfélék páratartalom-igénye

A hajtatott zöldségfajok közül legpáraigényesebbnek az uborka tekinthető, amire nagy felületű, vékony levélzete is utal. Fényben gazdag hónapokban (május, június), amennyiben napsütéses idő van, 90-95%-os páratartalmat igényel. Ilyen magas páratartalmat csak rendszeres párásítással, napjában többszöri, 1-2 mm-es vízadag kipermetezésével lehet elérni. Télen, gyengébb besugárzás esetén, 70-75% lenne az ideális érték, amit a rendszerint erősen párás külső levegő, csapadékos időjárás miatt nehéz tartani. Ebből adódóan késő tavasszal és nyáron a páratartalom fokozása, télen és kora tavasszal a páratartalom csökkentése a gond.

Szellőztetés hiányában is kialakuló, károsan magas 97-98% feletti páratartalom jellegzetes tünete a fonák felé kanalasodó levélzet – lásd az előző a „Hajtatott zöldségfélék páraigénye és a páratartalom szabályozása I.” cikkben a 2. képet -, ami gyakran együtt jár a hajtásvégek elnyálkásodásával, pusztulásával. A pára okozta stressz következtében csokrosan jelentkeznek a terméskezdemények, amelyeket a növény nem képes kinevelni, ebből adódóan csököttek, deformáltak maradnak (1. kép). A párás környezet kedvez az uborkán a gombás, mindenekelőtt az igen veszélyes botrítiszes betegség fellépésének.

1. kép: A magas páratartalommal összefüggő stresszhatás következménye a nóduszokon csoportosan jelentkező deformálódott termések, melyek végig fejletlenek maradnak

Az uborkához képest a sárgadinnyének alacsonyabb a páratartalom-igénye. Palántanevelés, és a palántázás idején 80-85% páratartalom mondható optimálisnak, majd a kiültetést követő 2-3 hét után, az érés idejére fokozatosan 65-70%-ra szükséges csökkenteni. 65-70%-os páratartalom mellett a sárgadinnye generatív és vegetatív növekedése egyensúlyban tartható. Szárazabb levegőben felerősödik a generatív jelleg, a levelek aprók maradnak, a termések a teljes súly elérése előtt érni kezdenek, azaz kényszerérettekké válnak. Optimálisnál magasabb páratartalom esetén az érés elhúzódik, és nagymértékben megnő a gombás betegségek fellépésének a veszélye.

A paprika valamivel alacsonyabb páratartalmat igényel, mint a kabakosok, a termésképzés idején csupán 70-80%-ot. Túl alacsony páratartalom esetén fénytelen termések fejlődnek. Magas nappali (25-26 0C feletti) hőmérsékletet követően az éjszakai, magas páratartalom (90-95%) kedvező hatással van a bogyók tömegére, az így felvett víz, a transzspiráció akadályoztatása miatt, a bogyókban halmozódik fel, ezzel növelve a súlyukat. Mint az uborka esetében is, a magas páratartalom elősegíti a kórokozó gombás és baktériumos betegségek terjedését. Télen, késő ősszel és kora tavasszal nem, de májustól szeptemberig a minőség miatt nélkülözhetetlen a párásítás, legalább (!) 50-60%-os érték tartása. A fehér (TV) fajtatípusok és a blocky paprikák páratartalom-igénye magasabb, és a légnedvesség iránti érzékenységük nagyobb, mint a hegyes fajtáké. Nagy szárazságban, de az erősen ingadozó páratartalom hatására is a terméseken hajszálvékony repedések keletkeznek, amelyek rontják a bogyó fényét, elősegítik a kórokozók megtelepedését.

A paradicsom páraigénye a tenyészidő folyamán jelentősen változik. A kiültetést követő egy-két hétig 60-65%, majd a termésérés idején, napos meleg időben 85-90% tekinthető optimálisnak. Alacsony páratartalom a generatív fejlődését segíti elő, magas páratartalom mellett vastagabb szárat, nagyobb levélzetet nevel a növény, és felléphet a vízkorság betegség (2. kép).

2. kép: A magas páratartalom következtében fellépő vízkórság vagy ödéma betegség tünete paradicsom levélen

A száraz levegő gyakori oka a levélpödrődésnek (3. kép). Szélsőséges páratartalom értékek a termékenyülést gátolják, a magas páratartalom a pollen csomósodásához vezet, túl alacsony érték esetén nincs szekrétum-képződés, ami miatt rosszul tapadnak a pollenszemek a bibéhez. Mint valamennyi növénynél, itt is fennáll az ellentmondás: ha magas párát tartok, szebbek, nagyobbak és fényesebbek a termések, ugyanakkor nagyobb a gombás betegségek kialakulásának a veszélye. Tekintettel arra, hogy a paradicsomnak számos gombás eredetű betegsége van, jobban kell a magas páratartalomra, a páratartalom szabályozására figyelni, mint a paprika esetében.

3. kép: A paradicsom pödrődő levélzetét a száraz levegő is okozhatja

A padlizsán páraigénye a paradicsoméhoz áll közel. Száraz levegőn kisebb leveleket fejleszt, termése kevésbé fényes, gyakran a bogyó felületén apró repedések alakulnak ki. Ugyanakkor magas hőmérsékleten és magas páratartalom mellett nagy a botrítiszes betegség kialakulásának a veszélye. A 65-75%-os páratartalom még biztosítja a jó termésminőséget, de a gombás fertőzéstől még megvédhető. Késő tavasszal és nyáron a délelőtti órákban feltétlenül igényli a napi többszöri párásítást.

A fejes saláta több élettani betegsége a kedvezőtlen páratartalomra vezethető vissza. Télen a magas páratartalom a belső vagy más néven lágy levélbarnulást és az üvegesedését (vízkórság) okozza. Az üvegesedéskor, vagy ahogy a termesztők nevezik „jegecesedés” alkalmával a salátafej megszívja magát vízzel, a teteje üvegszerű lesz. Az ilyen termés vágás után gyorsan hervadásnak indul, nem bírja a szállítást, betegségekre különösen érzékennyé válik, és könnyen felreped.  

Tavasszal az intenzív szellőztetés következtében fellépő hirtelen pártartalom-csökkenés a külső levelek szélének a barnulását (száraz levélszél-barnulás) váltja ki. Míg az előző, először a szellőzőktől távol mutatkozik – sokszor meglehetősen alattomos módon, csak a fej felvágása után látható – addig a száraz levélszél-barnulás az ajtók, szellőzők közelében, kezdetben apró tűszúrás nagyságú foltok, később jól látható, összefüggő sáv formájában jelentkezik. Ültetést követő 2-3 hétben 75-80%-os páratartalom tartása célszerű, később a szellőztetéssel törekedni kell a 70% körüli légnedvesség tartására. Kerülni kell a hirtelen páracsökkenést, főleg kora tavasszal, napsütéses és szeles időben fordul elő, hogy az intenzív légmozgás következtében gyorsan és drasztikusan lecsökken a légtér páratartalma.

A hajtatott káposztafélék (karalábé, karfiol, fejes és kelkáposzta) esetében a páratartalomnak messze nincs olyan nagy hatása a termésminőségre, de még a mennyiségre sem, mint az uborkánál vagy a paradicsomnál. Ezeknek a növényeknek a termesztése idején (kora tavasz) a levegő szárazságával a legkevésbé kell számolni, inkább a magas és az ingadozó páratartalom okozhat gondot. Karalábénál a gumók repedését, karfiolnál a rózsák üvegesedését (vízkórságát) válthatja ki tartós borús időjárás esetén a párával telített levegő. Hajtatásuk során általában a párásításra nincs szükség, vagy csak kivételes esetekben, napsütéses és szeles időben. 65-75% közötti légnedvesség mellett jól fejlődnek, ültetést követő két hétben 5-10%-kal magasabb páratartalom tartása indokolt.

A gyökérzöldségek esetében – káposztafélékhez hasonlóan – közvetlen a páratartalomra visszavezethető terméscsökkenés vagy terméskiesés ritkán tapasztalható, viszont gyakori a magas légnedvességgel összefüggésbe hozható néhány gombás betegség fellépése. Kelést követően, az első lomblevelek kifejlődéséig magasabb, 75-80%-os páratartalom mondható optimálisnak, később 70-75% tartása célszerű. Főleg a hónapos retek érzékeny a szárazságra, a termése gyorsabban pudvásodik. A páratartalmat 80% fölé a gombás betegségek veszélye miatt ne engedjük. Tekintettel a téli és kora tavaszi hajtatásukra a rendszeres szellőztetésre fokozottan kell figyelni.

Talán a páratartalomra legkevésbé érzékeny hajtatott zöldségnövénynek a hagyma mondható. A termesztői tapasztalatok alapján a 75-85% körüli légnedvesség tűnik optimálisnak. Száraz levegő esetén vékony termést és levélzetet nevel. Tekintettel a korai (téli, kora tavaszi) hajtatására, a kedvezőtlen páratartalom nem szokott a termesztésében gond lenni. 

Milyen lehetősége van a kertésznek a hajtatásban és a szabadföldön a páratartalom szabályozására?

A hőmérsékletet sem szabályozható hőérzetünk alapján, a páratartalom pontos megítélése még nehezebb, ezért korszerű termesztés nem képzelhető el páratartalom-mérők felszerelése nélkül!

Téli és kora tavaszi hónapokban általában a magas páratartalom jelent gondot, amikor sokszor a szellőzők nyitásával sem lehet a kívánt mértékben csökkenteni, tekintettel arra, hogy ebben az időszakban a szabadban is 90%, vagy a felett van a légnedvesség. (Ez alól kivétel az idei esztendőben tapasztalható rendkívül aszályos korai hajtatási időszak.) Az öntözés visszafogásán kívül a fűthető létesítményekben az úgynevezett „helyben-járatást” lehet még alkalmazni, amely során a fűtéssel egy időben tartjuk nyitva a szellőzőket. Megoldás lehet a széles sortávon termesztett növényeknél a feketefóliás talajtakarás, ami a gyomosodás mellett a talajpárolgást is vissza fogja. Általános tanácsnak a visszafogott, és az előre alaposan átgondolt, csak a növény igénye szerinti öntözés javasolható.

Késő tavasszal és nyáron ritkán a magas, sokkal inkább a száraz levegőből adódó megtermékenyülési és minőségi gondok okoznak nehézséget. A gyakori, napjában többszöri, kis vízadagú, 1-2 mm-es öntözéssel a kívánt páratartalom biztosítható. Gondot a gombás és baktériumos betegségek fellépésének veszélye jelenti, ami azzal, hogy csak a talaj felületét nedvesítjük, nagymértékben csökkenthető. Szeles időben a szellőzők teljes vagy mérsékelt zárásával a hirtelen páracsökkenés elkerülhető, ami a levélzöldségféléknél szokott súlyos minőségromlást eredményezni.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Zöld marad a paradicsom? Nem mindig a napfény hibás

2025. július 4. 14:10

A napfény nem minden – ha nem érnek be a paradicsomok, több ok is lehet a háttérben. Íme a leggyakoribb hibák és megoldások!

Miért reped meg a paradicsom, és hogyan előzze meg?

2025. június 28. 16:10

A paradicsom héjrepedése sok kiskertben előforduló gond. Nemcsak esztétikailag zavaró, hanem a termés élettartamát is csökkenti.

Szaporítási módok a szabadföldi zöldségtermesztésben

2025. június 27. 14:10

A zöldségpalánták szaporításának módja alapvetően meghatározza a termesztés sikerét – tudatos választással hozam is nyerhető.

Megkóstolták, megmérték – ez a retek lett a győztes

2025. június 26. 08:10

A Nébih kísérletében nemcsak vetőmagként, hanem konyhakertben és laborban is vizsgálták a hónapos retkeket – meglepő eredmények születtek.

Kevesebb fejes salátát termesztenek

2023. március 15. 14:33

A KSH adatai szerint Magyarországon a fejes saláta termőterülete, ezzel együtt a betakarított termés mennyisége csökkenő tendenciát mutatott az előző években – hívja fel a figyelmet az AKI. Az elemzés szerint 2021-ben 237 hektáron 8,45 ezer tonna salátát termeltek.

Hajtatott fejes saláta víz-, talaj- és tápanyagigénye, öntözése és trágyázása, I.

2024. január 12. 10:10

A hajtatott primőröket szokásos felosztani hőmérsékleti igényük szerint melegigényesekre (paprika, paradicsom, uborka, padlizsán és sárgadinnye) és alacsony hőmérsékletet jobban tűrőkre (hónapos retek, káposztafélék és levélzöldségek). Ilyen formában történő felosztás nemcsak környezeti igényük esetében helytálló, sok vonatkozásban a termeszthetőségükre is igaz.

Hajtatott fejes saláta tápanyagellátása

2022. február 12. 09:36

A fejes saláta termesztéstechnológiája sokat javult, ami köszönhető a betegségeknek ellenálló fajtákon kívül, a korszerűbb termesztő berendezéseknek is, amelyekben jobb lehetőség nyílik a pontos klímaszabályozásra.

A belföldi fejes saláta termelői ára 15 százalékkal csökkent

2018. március 25. 09:41

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi fejes saláta kínálata egész évben folyamatos - olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldségpiaci jelentésében.