Csongrád megye déli részén hagyományosan sokan foglalkoznak a zöldségfélék fólia alatti hajtatásával. A gyökérzöldség-félék kitűnően tárolhatók, de tavasz végén csökken a tárolt répa iránti kereslet, a fogyasztók a jobb minőségű, zsenge, korai, hajtatott sárgarépát keresik.
Vethető ősszel és kora tavasszal, februárban. Az őszi vetésekhez célszerűbb nagyobb légterű, kettős takarású fóliaházakat használni, a tavaszi indításhoz megfelelnek a kisebb, 4-5 méter széles 2 m magas sátrak.
A koraiság egyik garanciája a gyorsan melegedő, tápanyaggal feltöltött, mélyen művelt homok. Csak laza talajon fejlődik szabályos répatest, a tömörödésre hajlamos közegben görbe, torz, elágazó lesz a termése.
Ellentétben a szabadföldi termesztéssel, a hajtatott répa alá, a talaj víztartó képességének javítása és a jobb, gyorsabb melegedés érdekében, érett szerves trágyát (8-10 kg/m2) is tanácsos adni.
Hajtatásra a rövid tenyészidejű, gyorsan színesedő, nagyjából 100 nap tenyészidejű Amsterdami, Nanti és Berlicum típushoz tartozó fajtákat használják, közülük is leginkább a hengeres alakú Nanti répákat vetik. A Nanti fajták lényegesen jobb minőséget adnak. Rövid a tenyészidejük, korán kezdenek színesedni, jól csomózhatók, felületük sima és fényes, hibridek esetében egyöntetű a méretük és azonos az alakjuk, vastag hánccsal rendelkeznek, ízük kellemes.
A koraiság érdekében minél korábban szükséges a magot elvetni, de október vége, november eleje előtt nem tanácsoljuk a szaporításukat, különösen nem a jarovizációra hajlamos Nanti típusokat. Ugyan a sárgarépa tűri a hideget, csírázása már 3-4 oC-on megindul, és a lombfejlődés idején is – fényviszonyoktól függően – már 10-15 oC-on elfogadható a növekedése. De! Korábbi vetés esetén a túlfejlett répa megfázik, és jarovizálódik, azaz magszárat fejleszt, ami nem a vetőmag hibája, mint ahogy azt sokan vélik. Ezért október végénél, november elejénél korábban nem tanácsos vetni a répát!
(Terbe István – Agrofórum Online)
