Kézimunkaerő-szükséglet csökkentésének lehetőségei a zöldségtermesztésben

Az elmúlt években a mezőgazdaságban jelentkező súlyos munkaerőhiány, különösen érintette a nagyszámú szakképzett és megbízható munkást igénylő ágazatot.

A csaknem teljesen gépesíthető, ipari zöldségnövény fajok, mint például a zöldbab, zöldborsó, fejes káposzta és csemegekukorica munkaerőigénye 50-150 munkaóra közötti, amely főként a gépi munkákhoz kapcsolható (1. kép). A teljesen gépesített, szabadföldi friss piaci zöldségek esetében ez az érték elérheti az 500 munkaórát is, amely főként a gépi munkákat és az árukezeléshez, illetve az áru-előkészítéshez kapcsolódó élőmunkaerő-igényt jelenti, de a csak kézzel szedhető fajoknál (étkezési paprika, káposztafélék, dinnye) ez 500-4000 munkaóra/hektár közötti szükségletet is eléri. Pritamin- vagy fűszerpaprika kézi szedésénél kb. 3000-3600 munkaóra/ha munkaerőigénnyel kell számolni. Kiemelt kézimunkaerő-igénye van a támrendszeres konzervuborka termesztésének, ahol ez az érték elérheti akár a 10 000 munkaórát is.

1. kép Fejes káposzta gépesített szedése(Forrás: https://vanhoucke.engineering/en/cabbage-treatment/cabbage-harvester/)

Hajtatott termesztésben fajtól és termesztési módtól függően (fűtött vagy hideg fóliás hajtatás, illetve talajos vagy talaj nélküli termesztés) az összmunkaóra-szükséglet 10 000-13 000 óra/ha. Viszonylag kevés munkaerő-felhasználással megvalósítható a fejes saláta hajtatása, kifejezetten magas a hajtatott paradicsom termesztésének igénye. Üvegházi paradicsom esetében, ahol a termésmennyiség eléri az 50 kg/m²-t, a szükséges munkaórák száma akár 20 000 is lehet.

A zöldség-gyümölcs ágazat stratégiai tervében megfogalmazott cél a termelés jelentős bővítése, amely további munkaerő-szükségletet jelent, még a műveletek mechanizálása mellett is.

A zöldségtermesztésben (termelés és árukezelés) felhasznált munkaerő-mennyiség kb. 68 000 fő. Ennek biztosításánál egyre nagyobb gondokkal küzd az ágazat, mivel főként betanított munkásokat alkalmaznak a szakképzett munkaerő helyett. Ugyanakkor ismert tény, hogy e nagy inputanyag-igényű tevékenység egyre inkább megköveteli a jól képzett szakemberek jelenlétét és megbízható munkáját. Nemcsak az ültetés, növényápolás és szedés, de a jelentős költséggel előállított termény betakarítása és áru-előkészítése is szaktudást, fokozott figyelmet és lelkiismeretes munkát igényel. Jelenleg nem a bérezés mértéke a legnagyobb probléma, hanem a megfelelő dolgozó felvétele és megtartása. A nagyobb termőfelület kialakításában és a technológia fejlesztését célzó támogatások igénybevételénél ez komoly akadályt jelent.

A fajtamegválasztásnál előtérbe kerülő szempont lesz a gépesíthetőség. Olyan kertészeti fajoknál, ahol a betakarítás csak kézzel oldható meg (például káposztafélék) fontos szerepe van a hibridek alkalmazásának, ami az egyöntetű fejlődést, homogén állományt és egymenetben történő szedést teszi lehetővé. Már vannak gépesített betakarításra alkalmas genotípusok is, így pl. salátánál, fejes káposztánál. A szántóföldi étkezési paradicsom szedése is gépesíthetővé tehető, ha keményebb húsú, kisebb bogyójú (lucullus) fajtatípusokat nemesítenek, melyeknél az egyszerre érés és a keményebb bogyó elősegítené az egymenetes, azaz gépesített betakarítást (2. kép).

A kézi szedésű állományoknál (pl. egyes káposztafélék, síkművelésű uborka, csemegekukorica stb.) már alkalmazzák a félig gépesített szedést (3. kép), ez esetben gépi vontatású szállítószalagot alkalmaznak, ahová az árut helyezik. Így megoldható a kifejezetten fáradságos és jelentős kézimunkaerőt igénylő áruszállítás a földön és a földtől a manipuláló helyiségig. Ilyen formán nemcsak hatékonyabbá tehető, de jobban is szervezhető a betakarítás.

3. kép Csemegekukorica félig gépesített betakarítása(Forrás: https://vermontvalleyfarm.files.wordpress.com/2013/08/dsc06840.jpg)

Külföldön, bizonyos hajtatott növényeknél már megoldott a gépi betakarítás (fejes saláta, hónapos retek stb.) robotok segítik a palánták vetését, tűzdelését, a salátauborka szedését.

Az EU Horizon 2020 kutatási programjainak keretében már folynak kísérletek SWEEPER étkezési paprika szedőrobot kifejlesztésére. Várhatóan ezzel a növényházi szedőrobotok első generációja kereskedelmi forgalomba kerül és megvalósulhat a paprika gépi szedése is (4. kép).

4. kép Hajtatott paprika szedése robot segítségével(Forrás: https://www.wur.nl/nl/Dossiers/dossier/Robotica-en-drones.htm)

A precíziós gazdálkodás nagyobb térhódításával termesztőberendezésekben jelentősen csökkenthető az élőmunkaerő-igény, de ehhez az új technikát működtetni tudó szakemberekre lesz szükség. Egyre nagyobb a kereslet a műszaki és informatikai végzettségű szakemberek iránt a zöldségtermesztésben is.

Kétségtelen, hogy legjobban az áru-előkészítés gépesíthető, ennek a munkafolyamatnak ma már a hazai kertészeti üzemekben is komoly hagyományai vannak. Az osztályozó, manipuláló és csomagoló gépsorokkal nemcsak a munka termelékenysége javult jelentős mértékben, de a megbízhatóság és pontosság is. Egy-egy manipuláló gépsor több szövetkezetbe tömörülő termesztőt is kiszolgálhat.

A munkaerő megtartását, folyamatos foglalkoztatását jó szervezéssel, megfelelő fajszortiment kialakításával is elő lehet segíteni. A kertészeti üzemben, a főállásban alkalmazott dolgozók részére a tulajdonos lehetőleg egész évben tudjon munkát biztosítani. Ehhez olyan fajszortimentet kell kialakítani, amely lehetővé teszi a legalább 10-11 hónapon keresztüli állandó foglalkoztatást. Ilyen lehet például a legkorábbi szedésű szántóföldi zöldségnövényünk a spárga vagy a hidegfóliás hajtatásban megjelenő különböző zöldségnövény fajok, amelyek kombinálva a kései betakarítású ipari és tárolási növényekkel (gyökérzöldségek, torma, káposztafélék), illetve a hajtató berendezések őszi hasznosításával lehetővé teszik a munkaerő állandó foglalkoztatását.

Javaslatok, fejlesztési irányok a zöldségágazatban:

• Precízebb fajtaválasztás és fokozott gépesítés a technológiában.
• Szakszerű tápanyag-utánpótlás a hibridek genetikai potenciáljának minél nagyobb realizálásához.
• Felértékelődik a szaktanácsadás szerepe, amely korszerű szaktudást szállít a gazdák részére.
• Főleg azok jutnak könnyen mezőgazdasági munkához, akik képzettek, így a különösen drága, nagy szaktudást igénylő gépek működtetéséhez is értenek.
• A nagyobb felületen gazdálkodó termelők biztosítsanak lehetőséget állandó dolgozóik továbbképzésére a téli időszakban, ezáltal az adott műveletnél megkövetelhető a minőségi munka.
• A termelők kapjanak információt a korszerű fajtákról, inputanyagokról és piaci elvárásokról.
• A következő 5-10 évben jelentősen nőhet a munkabér, de ehhez hatékony munkavégzés és szakértelem kell.
• Az ország különböző régióiban jelentkező munkaerő-igényt precíz szervezéssel és megfelelő bérezéssel lehet biztosítani.
• A hatékony munkavégzés és a technológia precíz megvalósítása lehetővé teszi a versenyképes árak kialakítását kevesebb élőmunkaerő alkalmazásával is.
• A szakemberképzésben kiemelt szerepet kapjon a gyakorlatorientált oktatás és a modern technológiák, a gépesítés és a robotika bemutatása.
• Az intenzív termesztésű zöldségfajoknál nagyobb teret kapjon a fűtetlen fóliák (vándorfóliák) kialakítása, amely megelőzheti a szélsőséges meteorológiai jelenségek okozta kár kialakulását (napégés, jégeső, szélverés stb.).
• Ki kell használnunk azt a helyzeti előnyt, hogy a hazai termőföld messze nem annyira terhelt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal, mint más európai országoké. Ezáltal a környezetkímélő gazdálkodásból származó terménnyel versenyképesek lehetünk.

Az írás a 2017. évi Farmerexpon (Debrecen) elhangzott előadás szerkesztett változata