Zöldség

Még pótolható a foszfor

Agrofórum Online

A nitrogén, foszfor és kálium tápelemek közül kétségtelenül a legnehezebb a foszfor hiányát felismerni, és a kialakult hiánybetegség megszüntetése is lassúbb, hosszabb időt vesz igénybe. Ennek oka, a foszfornak a talajban és a növényben a nitrogéntől és a káliumtól eltérő viselkedésével magyarázható. A foszforhiány a levelek fonáki oldalán, kevésbé jellegzetes tünetek formájában jelentkezik.

A foszfort a szántóföldi növényekhez hasonlóan ősszel, alaptrágyázáskor, az őszi talajművelést megelőzően kell a talajra szórni. Ugyanis lassú mozgása, a talaj felületéhez történő erős kötődése miatt nagyon lassan, évente maximum 5-10 cm-t halad lefelé. Így, ha nem kerül ősszel leforgatásra, a tavasszal kiadott foszfor nem fogja a mélyebbre lehúzódó gyökerek esetében hatását kifejteni.

A legtöbb zöldségfaj termesztése során az ültetés vagy a vetés előtt is alkalmaznak talajforgatást – laza talajon ilyenkor szántanak is. Ezt megelőzően kiszórt műtrágya szintén lekerül a gyökerek mélységébe, és ha a hasznosulása nem is olyan tökéletes, mint az őszi szántás alkalmával bedolgozott foszfortrágyáé, de elfogadható.

A fiatal növény (kiültetett palánta, kelő mag) testtömegéhez képest nagyobb mennyiségű foszfort vesz fel, mint az idősebb növény. Továbbá a fejlődés kezdetén, a kisszámú és fejletlen gyökerek a foszfort nehezebben „találják meg”, mint a mozgékony nitrogént, de akár a káliumot is. Ezért ha tavasszal a vetés idején vagy a palántázáskor indítótrágyaként foszfort vagy foszfor tartalmú komplexet használunk, nagymértékben segítjük a kezdeti fejlődést, mindenekelőtt a gyökérképződést. Az összes foszforigény 10-20 %-át érdemes ilyen formán, sekélyen a palánta gyökeréhez vagy az elvetett mag mellé adagolni.

A foszfor trágyáknak – tekintettel az alacsony só indexükre – minimális a perzselő hatásuk, nagyobb adag esetén sem zavarják a gyökeresedést, a kelést.

(Dr. Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Paradicsom télire: tartósítási tippek a Nébih ajánlásával

2025. augusztus 25. 08:10

Befőzés, aszalás vagy fagyasztás – a Nébih tanácsai segítenek, hogy a nyár ízeit egész évben biztonságosan élvezhessük.

Gesztenyeízű tök a kertből: bemutatkozik a Hokkaido

2025. augusztus 24. 14:10

Kiváló íze, jó tárolhatósága és igénytelen termesztése miatt érdemes vele próbálkozni hobbikertészeknek és termelőknek is.

Paradicsom után mit ültessünk? Szakértői tanácsok

2025. augusztus 20. 13:10

A paradicsom betakarítása után sem kell üresen hagyni az ágyást – mutatjuk, milyen növényekkel használhatjuk ki hatékonyan a területet.

Varga-kordon: így neveljük hatékonyan a paradicsomunkat!

2025. augusztus 18. 05:40

A paradicsom az egyik legnépszerűbb zöldségnövény a házikertben, hiszen ízletes, sokoldalúan felhasználható, és viszonylag kis helyen is nevelhető. Ugyanakkor a látszat csalóka: a paradicsomgondozásnak számos buktatója van!

Zöldségpalánták sikertelen tűzdelésének okai

2022. november 29. 09:44

Jövőre nemcsak a palánta-előállítás lesz drágább, várhatóan a maga a technológia is fog a magasabb kiadásokhoz kisebb-nagyobb mértékben igazodni.

Fekete paradicsom: egy újdonság, amit házikertben is érdemes termeszteni

2023. március 2. 05:36

A fekete paradicsom nagyon hasonlít formájában a közönséges, már megszokott paradicsomra, viszont nemcsak a színe, hanem az íze is teljesen más.

Rhizobium rhizogenes járvány tört ki egy belga paradicsomtermesztőnél

2024. január 2. 15:40

Belgiumban egy 3,8 hektáros területen működő paradicsomtermesztő a Rhizobium rhizogenes fertőzés kirobbanásával szembesült, amelynek egyik jellemző tünete a túlzott gyökérnövekedés.

Mi az oka, hogy hiányosan kelnek a kertbe elvetett zöldségmagok?

2024. május 9. 04:39

Kérem szépen válaszukat: vajon miért kelnek hiányosan a kertbe elvetett zöldségmagok?