Az utóbbi két évtizedben sokat fejlődött a termesztés színvonala a világon, mindenekelőtt Európában, a hollandok irányításával kidolgozták a hajtatásos termesztés módszereit, így olyan országok is beléptek a termesztők közé, amelyek éghajlata kevésbé alkalmas ennek a környezet iránt nagyon igényes növénynek a megnevelésére.

Noha Magyarországon is régóta próbálkoznak szabadföldön a tojásgyümölcs előállításával, nemzetközi szintű versenyképes termesztés, az említett okok miatt nem alakulhatott ki. Viszont a fóliás és üvegházi termesztés – a holland tapasztalatokat átvéve, és a hazai viszonyokra adaptálva – járható útnak bizonyult. Bár az üvegházakban a paprika vagy a paradicsom termesztése gazdaságosabb, de az olcsóbb fóliák alatt megvalósítható az eredményes hajtatás úgy talajon, mint vízkultúrás termesztés formájában.

Ott, ahol technikai szinten megoldható legalább 6-7 hónapon keresztül a nappali léghőmérséklet legkevesebb 22-25 °C-on történő tartása, és az éjszakai hőmérséklet is legalább 12-15 °C felett biztosított, lehetséges a hajtatás. Fűtés nélküli fóliák is számításba jöhetnek, de itt lényegesen kisebb terméssel kell számolni a rövidebb tenyészidő és az alacsonyabb (kevésbé szabályozható) hőmérséklet miatt. A termesztő létesítmény fűtési szintjétől függően a kiültetés az 1. táblázat szerint javasolt.

1. táblázat: A tojásgyümölcs esetében javasolt szaporítási és ültetési időpontok

Termesztőberendezés (fűtési szint)	Magvetés	Tűzdelés	Ültetés
Üvegházi termesztés (30 Δt 0C)	XI. 15.	XII. 15.	I. 20-25.
Fűtött fóliás termesztés (15-20 Δt 0C)	I. 10.	II. 10.	III. 15.
Vészfűtési szinten fűtött fólia (5-6 Δt 0C)	I. 25.	II. 15.	IV. 5-10.
Fűtés nélküli hajtatás	II. 15.	III. 10.	IV. 20. – IV. 30.

Üvegházi vagy fűtött fóliás hajtatásban a gazdaságosabb helykihasználás és a jobb kezelhetőség miatt az ikersoros elrendezés javasolt. A sortávolság legalább 100+60 cm legyen. Talajnélküli hajtatás során az 1 méteres paplanok esetében 2 növényt, 2 méteres paplanoknál – metszésmódtól függően – 3 vagy 4 növényt helyezzünk el. Konténeres vagy vödrös termesztésnél (1. kép) is az ikersoros elrendezés javasolható. Vödrönként, illetve állókonténerenként egy-egy növény kiültetése ajánlott, a tenyészedények távolsága (soron belül) 50-60 cm legyen.

Fűtés nélküli létesítményekben biztonsággal, csak április legvégétől, május elejétől ültethető a tojásgyümölcs. Tenyészterületnek 80-90 cm körüli sortávolság javasolható, de érdemesebb az ikersoros elrendezést alkalmazni, ami az ápolási munkákat (talajlazítás, növényvédelem, gyomlálás, levelezés) jelentősen megkönnyíti. Tekintettel a lényegesen kedvezőbb fényviszonyokra, lehet sűrűbben ültetni, négyzetméterenként 3-4 növényt. Számításba jöhető sor- és tőtávolság variációk:

Normál soros elrendezés esetén:	sortávolság 80-90 cm tőtávolság   35-40 cm
Ikersoros elrendezés esetén:	sortávolság 90-100 + 50 cm tőtávolság   35-40 cm

A csepegtető öntözőrendszer elhelyezése után, amelynek teljesítménye legalább 2 l/óra/csepegtető tüske legyen, célszerű a talajos, de a vízkultúrás termesztés esetében is a talaj takarását megvalósítani, aminek a betegségek izolálásában és a gyommentesség biztosításában van jelentősége. A fehér és a kétszínű, azaz reflektív fóliák (egyik fele fehér, másik oldala fekete) alkalmazása esetén a korai (téli) termesztésben, a fehér szín fényvisszaverő hatásának köszönhetően a fény hasznosítása is számottevően javul.

A hajtatott padlizsánt támrendszer mellett termesztjük, a növények felkötözését és rögzítését rögtön a kiültetés után kezdjük el, hogy a szár és a levelek a vizes talajjal ne érintkezzenek. Fent a zsineget csúszókötéssel célszerű a dróthoz erősíteni, hogy később utána lehessen feszíteni, alul pedig gyűrűk (klipszek) alkalmazásával a növény szárához kötjük (2. kép).

A hajtatás során egyik legfontosabb feladat a metszés, amelyet a tenyészidő folyamán folyamatosan hajtunk végre. Módját a termesztőberendezés adottságai (légtér, magasság, fűtési szint) határozzák meg. Magas, jól fűthető berendezésben célszerű főszármetszést alkalmazni. Ez esetben az alsó terméskorona meghagyása után minden oldalhajtást eltávolítunk, és a főszárat (nagyobb tenyészterület esetén a két főszárat) teljesen leterheljük.

A kaszkádmetszés a kisebb légterű, általában fűtés nélküli fóliák metszésmódja. Ilyen esetben, az alsó terméskoronát meghagyjuk, a főszárakat 2-3 elágazásonként visszavágjuk, majd a visszametszés alatti oldalhajtást a zsinegen továbbvezetjük.

A tojásgyümölcs hajlamos a dupla és tripla virágok képzésére, ezért szükséges az úgynevezett fürtmetszés is annak érdekében, hogy ne apró, hanem piacképes termések fejlődjenek. A fürtről a mellékvirágokat ollóval vagy késsel levágjuk, csak a legerősebb virágot hagyjuk meg teremni.

A metszésen kívül a főszárat rendszeresen a zsineghez igazítjuk (tekergetjük), a főszáron képződő, felesleges oldalhajtásokat eltávolítjuk, beteg, öreg, funkcióképtelen leveleket levágjuk. Az oldalhajtások eltávolítását és a levelezést kb. heti rendszerességgel végezzük.

Nagy figyelmet kell fordítani a klímaszabályozásra, tekintettel arra, hogy fejlődése, növekedése, termésképzése szorosan összefügg a léghőmérséklettel, továbbá olyan veszélyes betegségek megjelenésével, mint a szürkepenész, amely magas páratartalom esetén jelentkezik. A léghőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy nappal, borús idő esetén 21-22 °C, éjjel 18-20 °C legyen. Ha az éjszakai és a nappali hőmérséklet között, 5 °C-os hőkülönbséget tartunk, a termésképzést és termésfejlődést segítjük, míg ha csökkentjük a különbséget, a lombozat növekedését serkentjük. Napos időben csak 27-28 °C felett szellőztessünk, a páratartalom 65-75% fölé ne menjen.